Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Vass E.: A kalocsai náhije 1548. évi török adóösszeírása

Csánki Dezső munkája alapján a XV. század végén összesen mintegy 137 helység nevéről tudunk. Ezekből azonban lakott egy időben csupán egy részük volt. A Pest megyei Rozgonyi uradalom egyes falvai 1490 körül 60—80%-ban lakatlanok voltak. Hasonló lehetett a Solt széki helységek állapota is, ahogy minden faluban lakott és lakatlan telek együtt szerepel a fentmondott földesúri urbáriumokban. A XV. század folyamán óriási mértékben haladt előre a pusztásodás, amint erről a fenti egykorú források beszámolnak. A falvakból elmenekülő parasztság a fejlődő mezővárosokba tódult, és azok plebejus, napszámos rétegét szaporította. A XVI. század elején, Nándorfehérvár 1521. évi eleste után a kalocsai—bácsi érsekség a török területekkel közvetlen határhelyzetbe került. Akkor az érsekség elvesztette legjelentősebb jövedelmét szolgáltató szerémségi szőlőit.

8 A török háborúk fokozott hadi készültséget igényeltek, ami szintén jelentős anyagi veszteséget jelentett. Egy 1528 táján készült feljegyzés szerint a kalocsai érsek 400 lovasból, a szekszárdi apát 100 lovasból álló bandériumot volt köteles harcba vinni. Nagyon valószínű, hogy ezt az 500 lovast Solt vidék és a Kalocsai Sárköz területéről állították ki. Az 1528 körüli feljegyzés már csupán a korábbi állapotot tükrözhette a közben megváltozott állapotok következtében. A solti részek falvai a XV. századi pusztásodási folyamat, a Dózsa parasztháború és a török támadás következtében gazdaságilag feltételezhetőleg jelentős változáson mentek át.

9 A mohácsi csatában az említett érseki haderő Tömöri Pál érsek vezetésével megsemmisült. Az érsek halála után a kalocsai és a bácsi káptalan a két király közül Habsburg Ferdinánd pártjához állott. Közben Szulejmán szultán csapatai 1526 szeptemberében Pestről Bács felé gyors ütemben vonultak át a víztelen pusztákon, ahol a sok eső következtében az ivóvíz és takarmány hiányában sok lovat vesztettek. Útjukban Kalocsát is érintették. Winkler Pál munká8 CSÁNKI 1897. III. k. 294-358.; HORVÁTH 1977. 46-48.; BÁRTFAI 1938. 323: említi egy 1508 júl. 19-i oklevél alapján, hogy a Solt székkel szomszédos Halas szék lakossága nagyon megritkult. 9 Az érseki és apátsági katonai bandériumról : BUNYITAY 1902. I. k. 422 10 BOROVSZKY 1909. II. k. 89-95.; - WINKLER 1935. 18-19.; SZALAY 1861. 115, 129.; - SZÁNTÓ 1977. 8—9: a mohácsi csata után kibontakozott népi ellenállásról és Cserni Jován mozgalmáról ír, ld. 11. jában erről nem így szól, pedig több forrás ezt bizonyosan említi. Winkler Pál ennek ellenére nyomatékosan állítja, hogy 1526 őszén a török Kalocsát és környékét nem háborgatta. Kalocsa és környéke lakossága pedig a törökök átvonulásakor nagy veszteséget szenvedhetett, már ekkor az amúgy is lecsökkent gazdasági helyzetében, amiről már beszéltünk. Az említett lóhiány miatt nyilvánvaló a törökök fosztogatására utalnunk. Az élőállatok elhajtása viszont a paraszti igaerő pusztulását okozta, s ezzel a mezőgazdasági termelés egésze visszaesett. A törökök 1526. évi átvonulásának következményeiről esett szó Laszky Jeromos János-párti magyar követ és Musztafa török másod-nagyvezér 1528. január 18-án Konstantinápolyban folytatott tárgyalásain is. Ekkor Laszky Jeromos szerint Ferdinánd király seregét: „.. . ama sivatag földre csalni, melyet a Tisza és Duna között elpusztítottatok . . ." kellene, s ott a ti törökjeitek segítségével leverni, mondotta Musztafa másodnagyvezérnek. A „sivatag föld" kifejezés, ahogyan Laszky Jeromos használta, valószínűleg Kalocsa környékére és a Kiskunság területére vonatkozott, amit a Solt—Kecel—Baja országút mint a török vonulásának útiránya határozhat meg.

10 A török 1526. évi kivonulása után, ahogyan már utaltunk rá, Kalocsa és Bács Habsburg Ferdinánd király uralma alá került. A kalocsai káptalan János kanonokot helynöknek (vicarius) választotta meg. A kalocsai káptalan élén (Fejérvári?) Mihály prépost állott, aki szintén Ferdinánd-párti volt. 1527 tavaszán a Szabadkán, majd Szegeden székelő Cserni Jován „szerb despota" is Ferdinánd-párti lesz. Az általa a Bácskába behívott szerbek a Szulejmán szultán 1526. évi hadjáratában elpusztított lakatlan magyar falvakba telepedtek be. Habsburg Ferdinánd király 1527 augusztusában Szapolyai János királyt seregével az országból kiűzte, s így a Duna—Tisza köze is teljesen uralma alá került. Ezután Szapolyai János király Lengyelországba menekült, s onnan a francia király közvetítésével küldte Laszky Jeromos követét Konstantinápolyba török segítséget kérni. Habsburg Ferdinánd király ekkor Budán székelt, és 1528. január 1-én kelt oklevelében Buda város kiváltságait erősítette meg. Az oklevél végén felsorolta az ország püspökeit, ahol Kalocsáról ezt írta: ,,. . . a kalocsai szék üres . . .", tehát érseket nem nevezett ki. Viszont a menekült János király kérésére VII. Kelemen pápa Orvietóban 1528. január 8-án kelt oklevelében Fran-