Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Fazekas I.: Móra Ferenc parasztábrázolása
Ez a „tisztelet" nem is vált egészen hasznára Mórának, ha korai verseinek szemléleti következetlenségeire vagy a versek esztétikai értékeire gondolunk. Az újságíró, a publicista erényei már a félegyházi évek termésében túlmutatnak Móra István írói tehetségének határain, s ma már aligha mérhetjük föl, mit jelentett volna Móra Ferenc pályakezdésének alakulásában ennek a testvérközelségnek valamivel mérsékeltebb „példaadása". Az a szerény terjedelmű irodalmi szemelvény-válogatás, ami 1956-ban a Móraszobor avatóünnepélyére megjelent 42 , az egyetemi évek erősebb hatása nélkül is egyenesen vezet Móra szegedi bemutatkozásához: a viszonylag egyenetlenebb verstermés értékeihez, a vezércikkek keményebb, harcot is vállaló programjához, majd az elbeszélő műfajban született írások témaválasztásához. Vajda László Móra-bibliográfiája alapján 43 , Mezősi Károly közelmúltban kiadott ifjúkori Móra-verseket tartalmazó válogatása 44 segítségével könnyen áttekinthető, időrendben és tematikus kapcsolatokkal is csoportosítható az ifjúkori Móra-írások anyaga. A szerelmes versek csokrát a családi ünnepekre írt köszöntők egészítik ki (Anna napra, Édesapám nevenapján), az iskolai ünnepélyekre írt ódái szárnyalású versek témáját éppen 1896-ban némi rezignáltság, csalódottság jellemzi (Pusztaszeren, Himnusz-). Édesapám nevenapjára című verse zaklatottsággal, bűntudattal terhes vallomás a család elszegényedéséről: „A napszámos verítéknek Kicsi volt az ára : Másnak hoz m ^ r ^ es S KP^ Az az egy-két paszta. 42 „Engem Félegyháza tett íróvá". Móra Ferenc emlékének a kiskunfélegyházi szoboravatás alkalmából. Szerk. és vál.: Mezősi Károly. Kiskunfélegyháza, 1956. 31. p. 43 VAJDA László: Móra Ferenc írásai. Bibliográfia. (Sajtó alá rend., bev. Péter László). Szeged, 1970. 154. p. (A Somogyi-könyvtár kiadványai 13.) 44 MÓRA Ferenc ifjúkori versei Mezősi Károly tanulmányával. Kiskunfélegyháza, 1976. 108-109. p. 45 Mezősi Károly már az 1950-es évek végén is foglalkozott a versek értékelésével. Irodalomtörténet 1960. 185—200. Makay Gusztáv a Móra Ferenc ifjúkori versei с könyv ismertetése kapcsán értékeli Móra költészetét. ItK. 1977. 2. sz. 22-23. p. 46 Daru utcától a Móra Ferenc utcáig. Bp. 1962. Magvető 383. p. 47 RÓNAI Mihály András : Nemzeti szolgálómester. Népszabadság 1959. február 8. 48 MÓRA Ferenc ifjúkori versei Mezősi Károly tanulmányával. Kiskunfélegyháza, 1976. 252. p. De a ruhánk mind lefoszlott, Kenyérre is kellett, (Jópuhára nekünk: neked Száraz alig tellett!) Minden, minden elúszott, csak Mink maradtunk négyen, Bogárhátú kicsi házban, De nem úgy, mint régen /" A tartalom valamelyest — vitathatatlanul — rokon az egykor Petőfi által felpanaszolt családi tragédia leírásával, A jó öreg kocsmáros mondandójával, de a forma Petőfi versénél igénytelenebb: Ábrányi Emil, Pósa, Szabolcska vers kultúrájának nyomában jár. Ezért mondhatjuk, hogy már a pályakezdés éveiben erősebb a prózaíró tehetsége, a veistermés tárgyilagos elemzése csak néhány olyan műre figyelhet — Mezősi Károly, Makay Gusztáv észrevételeit hasznosítva 45 —, amelyek az író világképének alakulásáról nyújtanak elbeszélésekkel még nem jellemezhető forrásokat. A félegyházi diákévek jellemformáló hatását nem becsülhetjük túl, hiszen Móra írói tehetsége kibontakozását a Szegeden töltött évek, évtizedek is alakították. De nem is becsülhetjük alább, mint ezt az egész életmű megítélése, vagy legalábbis témánk megközelítése, Móra parasztábrázolásának értékelése indokolja. A sokszor idézett származástudatot — „Engem Félegyháza tett íróvá..." — a sikerei csúcsán álló, elismert író fogalmazta meg 1933-ban. 46 Ez a ragaszkodás viszont nem csupán a súlyos beteg embef érzelmi kitárulkozása, a hűség parancsának következetes megnyilatkozásait az egész életmű tartalma hitelesíti. „A félegyházi foltozószúcsnek benne jött meg a szava" — írta egyik szép megemlékezésében Rónai Mihály András 47 . Móra sohasem felejtette el, hogy mire kötelezte őt ez a családi örökség. Anyja halk szavát, a vallás vigaszába hajló csöndes örömét is kihalljuk a Szegények karácsonya című verséből. A Betlehemi csillag с vers pedig talán az apai örökséghez közelít, egy új értelmű vallásosságot hirdet, amelynek papja „Nem harcol karddal, kelevézz e h Csak a szeretet fegyverével, Es igájába fognak állni A kerek föld minden határi'.'' 48 293
