Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei
A megejtő nagybányai szépségű táj, a dús növényzetű hegyes vidék a témája annak a nagyobb méretű képnek, mely nemrég került elő, Nagybányai táj a címe és a BÁV 1970-es aukcióján vették 105 (37. kép). A gyönyörű, laza lombozatú zöld fákkal borított hegyoldal és a kis völgy a színtér, középtérben a napfény az útra csillog, s beborítja sugárzásával a hatalmas, virágzó bokrot. A jobb oldalon mintegy csak jelzésszerűen egy pár ül. Látnivaló, hogy a festő figyelmét a táj szépsége teljesen fogva tartotta, a két figurát a tavaszi táj kiteljesítése érdekében használta fel, szinte a tájban való örömét osztja meg velük. A következő évi téli kiállításon 7 művével jelenik meg, melyek között szerepel a Tavaszi kirándulás, egy tuniszi kép és a S^énaboglyák télen, mely rangos magángyűjtemény megbecsült darabja ma is 106 (38. kép). Az előző években is festett ilyen tárgyú téli élményt, ez a kép azonban a Művészetben 1905-ben jelent meg, így azonosítani lehetett. Annak idején dr. Jánossy Béla nagybányai gyűjtőhöz került ez a rendkívül gazdag színvilágú kép, majd néhány évtizede dr. Fábián Lajos birtokában van. A kék árnyékok hangsúlyozása a vizuális téli élményt rendkívül hitelessé teszi. Hasonló atmoszferikus tapasztalataink képpé formálását látjuk viszont a hideg levegő hideg színeiben. A természet áhítatos, tisztaszívű ábrázolója, ha alkalma nyílik a fénnyel való alakításra belső térben, akkor is remekművet hoz létre. 1904-ben festette a Fehér s^obá-t, melyet Ablaknál, Interieur, Szoba belseje, Fehér intérieur címeken folyóiratokban és a művészről szóló tanulmányokban, kritikákban is 105 O. v. 127x100 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. Engelszmann Jenő tulajdona. A Könyves Kálmán cég kiállításán szépeit. A BÁV 1970-i aukcióján került a tulajdonoshoz. 106 O. lp. 70 X 100 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. Repr. : Művészet 1905. 217 — 226. Képz. Társ. műcsarnoki kiáll, katal. 1904/5 téli kiáll. Jelenleg dr. Fábián Lajos gyűjteményében. 107 O. v. 110x84 cm, j. j. 1. Grünwald В. А 7. BÁV Aukción vásárolta meg dr. Kelemen István. A BÁV katalógusban 46. sz. alatt szerepelt 1963-ban Ablak előtt címmel. Reprodukálják: Műcsarnok, K. Társ. 1904/5 téli kiáll. LÁZÁR Béla: 13 magyar festő. Bp. 1912. 78-79. Ernst Aukció-katal. XLVI. 204. sz. Itt a méret is meg van adva. Ernszt Aukció-katal. XLV. 1930. 182. Művészeti Ipar 1906. II. évf. 3. sz. Magyar Művészet 1926. 7. sz. 375. Kellner Adolf ml. юз R ÉTI István i. m. 218. 109 Művészet 1904. 392. Grünwald Béla vázlatkönyvéből. MALONYAY Dezső cikke: Művészet 1905. 217-226. 110 Vas. Űjs. 1904. 809. Művészet 1904. 406. megtalálunk. Azonban mivel többször mérettel közlik és reprodukálják, így teljes bizonyossággal azonosítani lehetett, hogy az 1963. évi Aukción vásárolt kép az első megfogalmazás 107 (39. kép). A téma változtatásokkal került később kiállításokra. A napfényes szobarészletben feleségét ábrázoló képet Réti „kivételes szépségű"-nek ítéli. 108 Az otthon bensősége, meleg, meghitt hangulata a fiatal nő szorgoskodó mozdulatával beszédessé válik, az előadásmód pedig felér egy-egy francia impresszionista festő elképzeléseivel. A napfény özönében fürdő szobarészlet a lehetőségig fénnyel telített. Az ablakon beáradó ragyogás gazdag fény-árnyék játékot eredményez és a lenge, fehér függöny átereszti a fényt, lebegő és hallatlan könnyed. Az ablakon beözönlő fény hibátlan megfogalmazása már Munkácsy : Ablak с mesteri vázlatos tanulmányán is megjelenik. A virágait rendezgető fiatalasszony földig érő ruhája szintén fénnyel itatott, azonban a biedermeier székek, az asztal sziluettszerű formája nagyon is anyagi ebben a fénynek annyit áldozó ábrázolásban. Felesége alakját fedezhetjük fel azon a rajzon is, mely a Művészetben 1904-ben jelent meg, s ugyanez a folyóirat 1905-ben is közli Otthon címen egy pasztellját, ahol felesége kisfiával az asztal körül foglalatoskodik. 109 Az otthon témájával többször is foglalkozott, ezt mutatják az 1904. tavaszi műcsarnoki kiállításon ma csupán címeik után idesorolható művek: Gyermekszobában, Könyvszekrény előtt. Mindkettő pasztell. Ez évben a magyar festők sikerrel vettek részt a St. Louisban rendezett kiállításon, így Ferenczy, Bihari, Réti is, Grünwald pedig elnyerte a bronzérmet. 110 Grünwald művészete felfelé ível. Rátalált a számára kielégítő előadás módozataira. Ez az impresszionizmusból táplálkozó, de reálisabb, összefogottabb, izzó színekkel gazdagított festészet táj- és belsőtérben alakított jeleneteivel a magyar festői temperamentum megkülönböztetett vonásait viseli. Az impresszionizmusból nem a vibrálást, a kontúr nélküli megoldást használja, érzékelteti a napfényt, atmoszférát, de kissé súlyosabb formában. Szinte ontotta a műveket — az itt felsoroltak csupán a legismertebbek —, könnyen és magától értetődően, kínzó tépelődések nélkül festett. Tehette, mert eddig tartott a felkészülés, kiforrott benne mindaz, amit eddig magába olvasztott, s a gazdag 262
