Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)
szervezetének tevékenysége — mint ebben az esetben is —, többnyire a direktórium utasítására, főképpen a propagandamunka megszervezésében és végzésében merült ki. Ebben viszont óriási támaszt jelentett a kecskeméti proletárhatalomnak, kiváltképpen az egész városra kiterjedő politikai apparátusa következtében. Jelentős szerepe volt — bár ezen a téren sem volt hegemón szerepe — a pártnak a tömegszervezetek létrehozásában, irányításában. Azok nagyrészt önálló életet éltek. Megszerveződésük is zömmel spontán történt, és csak a működésükhöz szükséges engedélyért fordultak a direktóriumhoz. így a direktórium 1919. március 28-án a pedagógusok szakszervezetének, 62 /* 30-án pedig a párt javaslatára az ifjúmunkások szervezetének működését engedélyezi Reismann Sándor vezetésével. G2 /b Majd április 7-én engedélyezi a Kertészek és Szőlészek Szakszervezetének 63 , április 8-án a Diákszövetségnek, 64 április 11-én lapjának, az „Ébredő If júság"-nak, 65 július 30-án a Szűcs Lajosné ápolónő vezette Nőszervező Bizottságnak 66 stb. működését. A kibontakozó szocialista forradalomban helyesen ismerte fel a városi pártvezetőség, még az országos utasítás előtt, a szakszervezetek szerepét. Feladatul állította elébük a kollektív szerződés megkötését, annak ellenőrzött és minden részletében való helyes és következetes végrehajtását, a szocializált üzemek termelésének ellenőrzését, a Tanácsköztársaság és a munkásosztály érdekei megvalósulásának ellenőrzését az üzemekben. 67 Ugyanakkor elvileg nem értékelte helyesen a pártvezetőség és a direktórium a párt szerepét a tömegszervezetek e rendszerében. Nem látták, hogy a pártnak vezetnie kellene ezt az egész rendszert, ugyanakkor és épp ezért tagjainak a társadalom többi tagjaival egyenlő jogúaknak kell lenni, és példát kellene mutatniok a kormányzótanács és a direktórium rendeleteinek végrehajtásában. Hogy 62 ' a MA. 1919. ápr. 1., 2. old. 62 ' b MA. 1919. ápr. 2., 3. old. 63 MA. 1919. ápr. 5., 2. old. 64 MA. 1919. ápr. 6. es a BKML. vegyes munkásmozgalmi fényképek gyűjteménye 1919 — 10. szám alatt. 65 MA. 1919. ápr. 11., 2. old. 66 MA. 120. szám, 2. old. 67 MA. 1919. ápr. 5. 68 BKML. Tanácsköztársasági plakátok gyűjteménye. Ugyanez található MA. 1919. ápr. 3., 3. old. 69 MA. 1919. május 18., 2. old. 70 MA. 1919. július 9. Berkes kormánybiztos rendelete. 71 Tóth László volt direktóriumi tag közlése alapján. ezeket nem így látták, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a fentiekkel ellentétes törekvések voltak tapasztalhatók a párt helyi politikai munkájában. Ilyen volt egyebek között az az 1919. április 1-én kelt párttitkári „Hirdetmény", mely plakátokon hívta fel a párttagság figyelmét, hogy tagkönyvük felmutatása ellenében kedvezményes áron kapnak a párttitkárságon mozi- és fürdőjegyeket, 68 vagy a párttagoknak kevesebb villanyszámlát kell fizetni stb. 69 De elméletileg és politikailag is hibás az a direktóriumi rendelkezés, hogy a munkanélkülieket a párttitkárság írja össze. 70 Ilyen, főleg szakszervezeti, szociális, operatív jellegű feladatok és kivételező tevékenysége nyilván sok támadásnak tették ki a helyi pártvezetőséget, a párttagságot. Mindezekből kitűnik, hogy a párt sem összetételében, sem politikai tevékenységében nem töltötte be Kecskeméten sem a kommunista párthoz méltó élcsapat szerepet, azaz nem is volt a szó marxista értelmében kommunista párt. Ezt nem tudta teljesen pótolni, csak legfeljebb ellensúlyozni a Takács Görgygyel szoros kapcsolatban álló 71 s a már említett Németh László, Richter Ármin és Hajma József képzett kommunisták óriási aktivitása és Lugossi István partes direktóriumi főnöksége, valamint a direktórium több kommunista meggyőződésű párttagjának előre lendítő, forradalmi tevékenysége. így a proletárdiktatúrának e kecskeméti mechanizmusa, később kiegészülve a megválasztott tanácsokkal, lényegében pártirányítás nélkül, ellentmondásokkal megterhelve valósította meg helyileg a proletárhatalom funkcióit. Ahhoz viszont rövid volt a 136 nap, hogy e mechanizmus ellentmondásai utat törjenek maguknak, és megszüntessék azokat. Ezért csak látszólag haladt gördülékenyen és folyamatosan előre ezen ellentmondásos rendszeren belül is a direktórium helyzetének megszilárdulása, a politikai hatalom gyakorlása, befolyásának növekedése. A helytelen és a nem megfelelő kisebb jelentőségű dolgokkal egyrészt nem értek rá behatóbban foglalkozni, másrészt azok gyakran az országos szintű vezetés hibáiban is gyökereztek. Ugyanakkor minden kétséget kizáróan és sokoldalúan bizonyítható az, hogy mindegyik szervezet azon fáradozott, hogy a maga módján minél szilárdabbá és hosszabb életűvé tegye a proletárhatalmat Kecskeméten. Mint fentebb már említettem, s az eddigiekből is kitűnt, a párt igen jelentős munkát fejtett ki a kom330
