Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Orosz L.: A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1845–1867)

OROSZ LÁSZLÓ A BÁNK BÁN NEMZETI SZÍNHÁZI ELŐADÁSAINAK SZÖVEGE (1845—1867)1 A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak a címben jelzett időhatárok közötti szakaszát Németh Antal Bánk bán s^ási éve a színpadon című könyvéből viszonylag jól ismerjük. Németh elsősorban a sajtóban megjelent beszámolók, kritikák alapján igyekezett képet alkotni az egyes előadásokról. Bővítette az 1845 — 1848 közötti szakaszról való tudásunkat Kerényi Ferenc, aki a Nemzeti Színház pénztári főkönyveiből a dráma színpadi megjelenítésére: díszleteire, jelmezeire, továbbá előadásainak látogatottságára vonatkozó adatokat közölt.

2 Nem fordítottak azonban a kutatók eddig figyelmet arra, milyen szöveggel játszották a Bánk bánt. Az erre vonatkozó megjegyzések csak általánosságban említették, hogy a cenzúra miatt nem játszhatták teljes szöveggel a drámát.

3 Az 1845-i felújítással kapcsolatos cenzori beavatkozás történetét ismerjük, a szövegből való törléseket azonban nem.

4 A csaknem kilenc évig tartó eltiltást követő 1858-i felújítás szövegének erős megnyirbálását több színikritika is említi, de szintén csak általánosságban.

5 A 1 Ez a tanulmány első része annak a sorozatnak, amely a Bánk bán fellelhető súgókönyveinek átvizsgálásával kívánja a dráma szövegének színpadi változásait nyomon követni. Köszönettel tartozom Berezeli A. Károlynénak, aki az OSzK Színháztörténeti Osztályán őrzött súgókönyveket volt szíves rendelkezésemre bocsátani, s munkámat számos hasznos útbaigazítással segítette. 2 KERÉNYI Ferenc: Katona József-adalékok. It 1976. 712717. 3 „Tizennyolcszor került színre 1848 március tizenötödikéig Katona József drámája a Nemzeti Színházban, de nem egészen abban az alakban, melyben a költő megírta. Megnyirbálták, kitörölték mondásai közül azokat, melyekben a cenzori felfogás szerint forradalmi szellem megnyilatkozott." TÁBORI Róbert: A Nemzeti Színház Bank bán-előadásainak története. In : KATONA József: Bánk bán. Bp. 1899, Pesti Napló. 141. 4 WALDAPFEL József: A Bánk bán és a színi cenzúra. In: W. J.: Irodalmi tanulmányok. Bp. 1957. 303-310.; KŐHEGYI Mihály: A Központi Könyvbíráló S%ék véleménye Katona József Bánk bánjáról. ItK 1965. 470—471. Bánk bán cenzúrázására a következő év végén kiadott rendelet törlési meghagyásait — minthogy ennek a rendeletnek a szövege fennmaradt — végre pontosan ismerjük.

6 Nyilvánvaló azonban, hogy a Bánk bán színpadi szövegét nemcsak a cenzúra, hanem színházi igény, dramaturgi—rendezői meggondolás is befolyásolhatta. Ezért ha a dráma színpadi történetét hitelességre törekvőén kívánjuk nyomon követni, elsőrendű kötelességünk tüzetesen megvizsgálni fennmaradt színházi súgókönyveit.

7 Az 1845-i SÜGÓKÖNYV Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán található Bánk bán-súgókönyvek közül a legkorábbit kívánjuk ezúttal vizsgálatunk tárgyává tenni. Jelzete: N.Sz.B. 51. 76 levélből álló bekötött kézirat, a levelek mérete : 25 x 19 cm. A levelek nyomtatott számozása és a kötés utólagos, könyvtári. A könyvtári kötésen belül régebbi, karton kötéstábla van, ezen a jelzet: 780. A szöveg két kéz írásának tűnik: a 46. levéltől kezdve folytathatta más kéz az írást. 5 Ld. NÉMETH Antal i. m. VII. Bach korszaktól a kiegyezésig с fej., 101-114. 6 LÁM Frigyes : Győri adalékok a cenzúrához és Bánk bán történetéhez. ItK 1926. 87-101.; PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán: A Nemzeti Színház százéves története. 2. köt. Iratok a Nemzeti Színház történetéhez- Bp. 1938. 274—276. Az 1859. dec. 18-án kelt kormányzósági utasítást a budai helytartósági osztály 1860. febr. 5-én bocsátotta ki, ezért a későbbiekben 1860-i dátummal emlegetjük. 7 A súgókönyv, súgópéldány megjelölést felváltva használják. A Magyar Színművészeti Lexikon (Bp. 1929—1931.) ezt írja róla: „A színdarab azon példánya, amelyből súgnak. Átvitt értelemben a darab teljes példánya, amelyben már a próba megjegyzései és pótlásai is benne vannak . . . A súgópéldányt a súgó őrzi. Ha a műsorról lekerül valamely színdarab, akkor annak a példányát a színházi könyvtáros kezeli." (4. köt. 147. Súgópéldány címszó.) 137