Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

rabban nem voltak különösebben szoros kapcsolatai a munkásmozgalommal, valószínűleg értelmiségi helyzete miatt. Viszont a város egyik marxista szempontból is legképzettebb értelmiségijének számított akkor, és a március 22-e óta kifejtett forradalmi aktivitása alapján mint a viszonylag legalkalmasabb egyént választották meg a direktórium élére. E tisztséget egyébként már januárban kilátásba helyezte számára Rákosi Mátyás is. Politikai meggyőződésének mértékére jellemző, hogy 12 hold szőlőjéről lemondott a szerveződőben levő szövetkezet javára, azért, hogy így „minden közösséget felszámoljon a burzsoáziával."

88 Ezért és baloldali kommunista magatartásáért a város burzsoá, ellenforradalmi elemei két alkalommal „halállal fenyegették meg, névtelen levélben."

89 A direktórium további tagjainak választották ezután Buday javaslata alapján a már előbb említett Németh László kommunista ácsmunkást és Richter Ármin kommunista vöiöskatonát.

90 Tehát a város politikailag legjobban felkészült forradalmárai kerültek a proletárhatalmat Kecskeméten megtestesítő, átalakított Kecskeméti Direktóriumba. b) Л direktórium munkájának átszervezése és fejlesztése A megválasztott új, háromtagú direktórium azon nyomban ülést tartott és a következőket hozta a lakosság tudomására: „A direktóriumhoz mindenki csak politikai (régi kormánybiztosi, főispáni) ügykörben forduljon." Továbbá közölte, hogy „Tanácsülés ezentúl nem lesz, az ügydarabokat a polgármester és a referens (B.S. megjegyzése: hivatalvezető) együtt 88 MA. 1919. ápr. 5., 3. oldal. Az egész részre vonatkozóan támaszkodtam Tóth László veterán közlésére. 89 BKML. Direkt, iratai 3. köteg 185. sorsz. Ugyanerre vonatkozik a MA. 1919. ápr. 1., 2. oldalon található cikk is. Dr. Buday Dezsőről lásd bővebben: KELEN Jolán: Kioltott fáklyák, Tankönyvkiadó 1963. 141. old. 90 MA. 1919. ápr. 10. és TI. jelentése 10—11. oldalt az egész részre vonatkozóan felhasználtam. Tóth László veterán közlése szerint Buday azért javasolta Németh és Richter beválasztását, mert úgy látta, hogy az általa is már felismert nagy marxista képzettségük következtében őreájuk tud legjobban támaszkodni. 91 MA. 1919. márc. 28., 3. old. 92 Uo. és Tóth László veterán közlése alapján. 93 BKML. Direkt, iratai 3. köteg 270-es sorszám alatt levő irat alapján. De Czigány J. nem volt a régi direktóriumnak tagja. Ugyanezek megtalálhatók MA. 1919. április 10., 3. old. 93

'

a MA. 1919. márc. 28., 3. old. szignálják. A fontosabb dolgok, valamint a politikai természetű és a kommunizmussal összefüggő dolgokat a direktóriumnak is be kell mutatni."

91 A direktóriumnak tehát ez a deklarációja ismételten azt támasztja alá, hogy kizárólag a legfelső helyi politikai hatóság szerepét tölti be a városban. Az üléseket valószínűleg a közelgő választásokra való tekintettel függesztették fel. Ugyanezen az ülésen határozatot fogadott el a direktórium arról, hogy mivel nem tudja nélkülözni a régi, tapasztalt s az arra érdemes direktóriumi tagok munkáját, kinevezi őket a felkészültségüknek, rátermettségüknek legjobban megfelelő munkaterületre „direktóriumi megbízottaknak". Ez azért jelentős a szocialista forradalomnak Kecskeméten való további kibontakoztatása és a proletárdiktatúra helyi politikai konszolidációja szempontjából, mert az eddig fizetés nélkül, önzetlenségből, társadalmi munkásként tevékenykedő régi direktóriumi tagokat a hatalomgyakorlás politikailag is exponált területéhez kötötték továbbra is, de most már függetlenítve, fizetett politikai vezetőként.

92 A direktórium az alábbi munkaterületekre nevezte ki a régi direktóriumi tagokat: Tóth Lászlót az irodalmi és művészeti ügyek, Haj ma Józsefet az iskolaügyek, Lugossi Istvánt a pénzügyek, Vincze Lajost a gazdasági ügyek, Sarlós Ágostont az igazságügyek, Villám Istvánt a postai ügyek, Kosa Istvánt a közlekedési ügyek, Knapp Lajost és Vércse Gábort a katonai és védelmi ügyek, Szakovits Györgyöt és Czigány Jánost a városparancsnokság, Bódi Jánost a szocializáló ügyek, Csihalik Lászlót a panasziroda, Szegedi Lajost a lakáshivatal, Soós Pált a politikai ügyek, Simon Istvánt a sajtó- és propagandaügyek direktóriumi megbízottjává nevezte ki a direktórium.

93 Bartha Kálmánt meghagyta a direktórium a közélelmezési hivatal vezetőjének, de Vincze Lajosnak, a gazdasági ügyek direktóriumi megbízottjának rendelte alá. E direktóriumi megbízottak testületét nevezték egy néhány napig Népbiztosok Tanácsának, tagjait pedig népbiztosoknak. „A Népbiztosok Tanácsának minden tagja — mondja e határozat — meghatalmazással van ellátva. Rendelkezéseinek mindenki engedelmeskedni tartozik. "

93/a A direktóriumi meghatalmazottak ezen hatásköre végig megmaradt ugyan, de az április 1-én megjelent 333