Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Fazekas I.: Móra Ferenc parasztábrázolása
1897-től a pesti egyetemen tanul, de kapcsolata a szülővárossal nem szakadt meg. Nemcsak szülei várták haza, menyasszonya is nehezen viselte a távollét gondjait-panaszait. A Pesten töltött évek kevés sikert és annál jóval több megalázást nyújtottak az itthon már ünnepelt ifjú költőnek. Hegedűs András kutatásai alapján ma már lényegesen többet tudhatunk az egyetemi évek gondjairól, Mórának az Egyetemi Körben vállalt vezető szerepéről. 49 Válságos évek voltak ezek, ezt leginkább a menyasszonyához írt levelek vallomásai és a Móra-család által épségben megőrzött ifjúkori napló vallomásai bizonyítják. Nem csodálhatjuk, ha az ingyenes ebédért különleges szolgálatokat teljesítő tanárjelölt 1900-ban, alapvizsgája után elfogadja a Péterfy Sándor segítségével részére fölajánlott segédtanári állást Felsőlövőn. A felsőlövői rövid, mintegy féléves időtartamú tanári pályáról az Én s%ép tanárkorom.. . címmel írt novellája számol majd be nem csekély iróniával. 50 Kelényi Ferenc, Péter László és Galambos Ferenc kutatásai tájékoztatnak a Móra vallomásain kívül elérhető dokumentumok, helytörténeti, irodalomtörténeti adatok Móra emlékeit is korrigáló tartalmáról. Hazavágyódásának előzményeiben nem csupán a házassági tervek előkészületeit láthatjuk, talán olyan feladatok is irányítják az elhatározását, mint a Magyar Nyelvőr-ben közölt részben botanikai, részben nyelvészeti-néprajzi érdeklődést mutató írása: Népies növénynevek a Kiskunság flórájában és faunájában címmel. 51 Néhány hónapos katonai szolgálatát leszámítva 1901-től 1902-ig újságírói feladatokat vállal, és megpróbál állást keresni Félegyházán. Ez a rövid időszak is megerősíti az újságírói munka iránti vonzalmát, s csupán Móra István néhány sornyi ajánlása szükséges majd ahhoz, hogy a Szegedi Napló ne Ady Endrét alkalmazza a megüresedett állásra, hanem inkább 49 HEGEDŰS András : Móra Ferenc az Egyetemi Körben. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Szeged 1972. 61-75. p. 50 MÓRA Ferenc: Daru utcától a Móra Ferenc utcáig. Bp. 1962. Magvető. 102-112. p. 51 Magyar Nyelvőr 1900. január 15. Kötetben: MÓRA Ferenc: Fele sem tudomány. 254 — 260. p. 52 BALASSA József: Ady Endre Móra Ferencről. Literatúra 1927. II. évf. 11. sz. 377-378. p. 53 MÓRA Ferenc: Gyulai Pálék. MÓRA Ferenc: Szilánkok. Bp. 1961. 98-101. p. Móra István öccsét, aki nem kérdezte, mennyi fizetést fog kapni. Balassa József a Literatúra 1927-es Móra-számában így emlékezik Móra fogadására: „A Szegedi Napló új munkatársat keresett. Természetesen írót vagy költőt. Abban az időben még az volt a fontos, hogy az újságíró elsősorban írni tudjon. . . így kapott meghívást 1902 tavaszán Ady Endre a Szegedi Naplóhoz. Engel Lajos, a lap kiadója levelet írt neki: látogatná meg a legközelebbi vasárnapon. Ady át is utazott Szegedre, tárgyalt is Engel Lajossal, tetszett is volna neki a lap függetlenségi politikája, a munkaköre is, csak éppen nem tudtak megegyezni. Ady Endre száz forintot kért egy hónapra, s Engel sokallotta ezt a fizetést. Nyolcvanat ajánlott. — Akkor inkább Váradon maradok! — mondta Ady — Annyit fizet Fehér Dezső is ! Adyt nagyon várták a Szegedi Naplónál, s a szerkesztőség tagjainak az volt az álláspontjuk: meg kellene adni a száz forintot. Engel Lajos azonban hajthatatlan maradt. — Ajánlanak nékem egy másik fiatalembert. A Móra Pista öccsét. Fölutazom érte Pestre és lehozom. Néhány nap múltán Engel Lajos csakugyan megjelent egy fiatalemberrel a szerkesztőségben. — Ez a fiú tud csak verselni ! — mutatta be Békefi Antalnak az ifjú költőt. — És még csak nem is kér száz pengőt, csak a felét! Az ifjú Móra Ferenc volt." 52 3. Av^ elődök és a kortársak hatása A félegyházi sikerek, az országos lapok — elsősorban az Üj Idők — elismerései, tehetségének kétségbevonhatatlan értékei erősítették Móra újságírói ambícióit. Pályakezdése nem volt mentes gátlásoktól, csalódásoktól, hiszen költői sikereit befolyásolta, észrevehetően zavarta Adyék lírájának korszaknyitó jelentősége. Gyulairól írt cikke szerint nem tudott csatlakozni a konzervatívabb irodalomszemlélet által diktált értékrendhez sem, egyetemista korában unalmasak voltak számára Gyulai Pál előadásai. 53 Nincs nyoma annak sem, hogy a természetrajz szakos tanárnak készülő Móra Beöthy esztétikájáért lelkesedett volna, pedig hallgatta Beöthy előadásait. Későbbi megnyilatkozásai szerint talán Riedl 294
