Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Illyés B.–Illyés K.: Kiskunsági hadtörténeti adalékok a napóleoni háborúk végéig
kodjék a város búzáról, zabról, szénáról. 44 Másnap jött az újabb utasítás: gondoskodjanak kvártélyról, gyakoroltassák a helybeli inszurgenseket. Máj. 9-én délután 5 órakor megérkezett a nádorispáni főkapitány az előkészületek ellenőrzésére. Kirendelték a lakosságot az utak, töltések megigazítására. 10-én aztán belovagoltak a jászkun hadak, s Atzél István alhadnagy vezetése alatt 21 szentmiklósi huszár fogadta őket 1 . 11-én érkezett meg a szemlére báró Davidovich generális. Másnap reggel 7 órakor kezdődött a mustra: huszárjaink egyenként ellovagoltak a tábornok előtt, majd kialakítottak a „Város Piattzán édgy négy szegű I Karéjt... a' Zászló némelly Kun Szent Miklósi tisztes Asszonyságok úgymint az törzsökös Maar, és Баку familiákból való 5. Személyek által édgy jelessen hímezett, és ezüst roj tokkal készült díszes pántlika bokrokkal fel ékesittetett..." A zászlót átadták az alakulatnak, s „azt az illő helyére az Glédában bé vitték." Utána a főkapitány mondott beszédet, majd a hármas kerületi főjegyző fölolvasta a haditörvényeket, valamint az „Esküvés formáját is, ... az egész Sereg jobb kezén lévő három ujjaiknak fel tartásával a' hitet" letette, s elbocsátották a huszárokat szállásaikra rövid időre. (Az 1. képen a gimnázium muzeális gyűjteményéből bemutatjuk Európa régi katonai törvényeinek foglalatát.) A tisztek meg a fényes küldöttség a „Város Házánál két hosszú Tábláknál (ti. asztalnál) 54 személyekre vetett nem pompás ugyan, de az Magyar egyenes szívűjséghez, és ízléshez intézett ebéddel, az Ali-tisztek, es Köz Vitézek pedig ... az helybéli Korcsmák Arendátora . . . által édgy édgy ittze bor, és fél font hússal. . . meg vendégel tettek." Május 14-én aztán ellovagolt a Palatinale Regement Lacháza felé „nagy számú Népeknek jelen létibenn . . ." (Szentmiklós pedig ismét fölvett ezer forint kölcsönt a pataji nótáriustól.) Rátérve a háborús eseményekre előre bocsátjuk, hogy nem vállalkozhattunk a jászkun huszárok vitézkedéseinek földerítésére a török és francia háborúk közel három évtizede során. Nem lenne ugyan reménytelen célkitűzés a korabeli magyar sajtó, később a Tudományos Gyűjtemény számtalan közleménye láttán, feldolgozatlanok azonban az egész Jászkunság Tanácsunk fölvett kamatra 3 ezer forintot. katonai bejegyzései, s nélkülük senki nem vállalkozhatik a nevek azonosítására. Elöljáróban illendő megemlékeznünk még arról, milyen jól előkészítették ideológiai szempontból az 1788—90 között folytatott török háborút. (A 2. képen bemutatjuk irodalmát a gimn. gyűjteményből.) Mindent megtett az udvar a francia háborúk népszerűsítése érdekében; részletes tudósításokat olvashatott hazai közönségünk a francia forradalomról, s egész oldalakat törölt itthoni cenzúránk a (pozsonyi) Magyar Hírmondóban. Külön érdekességként közölte a (bécsi) Magyar Hírmondó 1798-ban, hány dicsőítő óda jelent meg a francia hajóhadat Abukirnél legyőző Nelson (In Nelsonem Gallicae Classis victorem) tiszteletére, mégis a gimnázium könyvtárában található 8—10 Napóleon dicsőségét zengő mű észrevehetően árulkodik ez utóbbi nagyobb népszerűségéről. A (bécsi) Magyar Hírmondó 1800. nov. 21-i számától kezdve egészen az 1801. ápr. 28-ig a fölkelt nemesi hadsereg itthoni manőverezéseivel volt tele. 1800. nov. 28-án járt volna le a franciákkal kötött fegyverszünet, de 16-án már vonult át Budán a „808 derék, jói-fel-ruházott, 's fegyverkezett Legényekből" álló Palatinale Regement. József nádor elkészíttette magának a jászkun kompánia egyenruháját, hogy megszemlélhesse a „derék lovasokat, kik valóban, mindnyájan a' Scythák' igaz maradékai." (A 3. képen József nádort láthatjuk.) A lényegre térve: 1801. ápr. 14-én volt a fölkelt királyi nemes magyar és horvát ármádia mintegy 30 ezer gyalogos és 15 ezer főnyi lovas hadának ünnepélyes szemléje, s a fönti lapban külön betétként található, hadrendet föltüntető táblán huszárjaink a tartalék hadtestet (Corps de réserve) képezték a kerületi generális parancsnoksága alatt. (L. a 4. képen.) Eltekintve az állandó verbuválásoktól innentől kezdve alig történt valami érdemleges 1809-ig, a győri csatáig. 45 Az utolsó nemesi fölkelés Jászkunságot érdeklő történetét régi városi irattárunkban találtuk meg. 46 A följegyzés „Generál Fegyvertár Mester Báró Davidovich" mustrájával kezdődik, ahogy már olvas45 József nádor elkészítette a magyar lovasság szolgálati szabályzatát „Reguamentumok a' magyar felkelő nemesség' lovasságának számára" címen. (Magyar Kurír 1809. máj. 9-i sz.) 46 Városkönyv 3. köt. pp. 182-207. 79
