Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Illyés B.–Illyés K.: Kiskunsági hadtörténeti adalékok a napóleoni háborúk végéig

megérte. A katonai remondázásokat közhirdetményben adták tudtul a lakosságnak: „Kedden a Remondázó Fő Tiszt Ür eljön. A'kinek alkalmatos 4. Esztendős Lova vagyon 14 1/2 markos 7. Esztendőkig hozza bé meg mutatni." (1 marok = 4 hüvelyk = 10,536 cm.) A napóleoni háborúkkal járó gazdasági föllendülés kimutatható a Kiskunságban: mindjárt az ingatlanforgalomban, de közelebbi példákkal ugyanúgy. Az 1799. okt. 29-i tanácsi jegyzőkönyvben olvashatjuk, hogy 517 hízott ökre volt a szentmiklósiaknak az előző évben, ebből azonban már csak 100 van meg a göböljárásban. Az állattartás méreteit érzékeltetjük Tekes Mihály redemptus vásárlásán, aki 30 ökröt vett meg egy tételben 1798 novemberében 1255 forintért. Konjunktúráról árulkodik a zsidó kereskedők megjelenése a Fölső-Kiskunságban. Az 1798. szept. 16-i szeíitmiklósi jegyzőkönyvben „Rosenszki Sándor 'Sidó panaszképpen jelenti, hogy őtet Jakabb, és Ábrahám 'Sidók meg verték azért, hogy Baki Gergely Gyapjúját, amelynek Árát már régen meg adta, nem akarta engedni Jakab 'Sidónak." 1799. dec- 1-én pedig „Bekker Salamon Sz: Sz: Mártonyi 'Sidó . . . jelenti, hogy ő az 1798

dlk esztendőben Baky Sándor К : Sz : Miklósi Szék Árendátortol az Marha Bőröket ki árendálván (:oly Conditio alatt, hogy 100 forint kötés mellett . . . Senkinekis azonn esztendőkben . . . ne bátorkodjon el adni:) . . .", s Baky mégis eladott 30 bőrt a földvári tímárnak. Szükségtelennek tartottuk idézni a korabeli sajtóban közölt pesti piaci áringadozásokat, melyek önként kínálták a spekuláció lehetőségét, s valóban olvashatunk arról, hogy a kiskunok fölvásárolták a terményeket a pesti piacon, és jó áron értékesítették szűkölködő helyeken. Mindezek ellenére bőven találtunk panaszokat, akár Szentmiklósról, ahonnan a plébános azt jelentette a váci püspöknek, hogy városunk „igen transennans ... az utazó Katonaságot is pénzes kenyérrel tartani köteleztetünk . . ." Hasonlóan szólnunk kell arról, hogy korántsem egyenletes a jövedelem megoszlása időben. 1784. szept. 15-én Peregről írták a (pozsonyi) Magyar Hírmondónak: „ . . . a' Kiss-Kunságban drága . . . minden ... egy alföldi hasszú szekér széna 15 r.(hénus) forint, egy Kila Törökbúza ... 2 forint 50 krajtzár, 1... mérő... tiszta-búza 4 forint 40 kr. A' kerti-bornak itzéje ... 7 krajtzár,... 1 itze vaj ... 12 garas, 1 font szalonna 7 garas, 1 font hús 3 réz pókra." Végig tanulságos a háborús drágulásról szóló sok híradás, pl. a Magyar Kuríré 1804-ben: „el értük már mi is azt az időt, hogy nállunk a' tsikot már nem véka, 's nem ittze számra, hanem számlálva adják, és minden tsík egy egy krajtzár . . . egy szopós bárányért vagy egy malatzért 3 forintot is el mernek kérni, melynek az ára 10 's 12 garas volt. . .azt is köszönettel vennénk, ha jó tehén húst kaphatnánk." (Ez utóbbi kérdést 1. bővebben Széchenyi Hitel с művében.) Egészen ritka, s távirati stílusában kitűnő gazdasági korképet ad a (bécsi) Magyar Hírmondó 1793. júl. 4-i helyzetrajza: „Az egész Duna—Tisza'közin ... az őszi vetések szépek, a' sok essöben némelly helyeken meg-dűltek. A szőllők termettek. A' bor drága. Az élet óltsó. A' pénz szűk." A gazdasági élet föllendülésével szemben erősen negatív a napóleoni háborúk erkölcsi mérlege a Kiskunságban, de következtethetünk a polgári erkölcsök meglazulására általában a korabeli sajtóban olvasható gáláns versezetekből is. Elöljáróban talán annyit, hogy rontotta leányaink férjhez menési esélyeit a hoszszú háborúskodás. A Kiskun kerületi főorvos statisztikai jelentése alapján közöljük az 1805 — 16 közötti összes házasságkötés évi átlagát, melynek csökkenése függvénye a katonai igénybevételnek. Átlag 1805 1806 1807 lí 1809 1810 1811 1812 1813 1814 1815 1816 Sztmiklós 47,5 — Lacháza 24,1 — Szszállás 42,3 41 Fülöpsz. 20,8 — Félegyh. 109,6 99 Majsa 38,5 — Halas 86,3 — Dorozsma 59,4 54 - 17 37 33 — 36 — — 46 — 44 39 23 14 16 — 19 — 19 20 22 7 36 25 — 36 24 — — 41 39 14 12 — — 13 19 — 18 _ 85 96 — — 100 92 77 — 71 21 — — — 27 — 24 — 31 86 81 — — 75 70 58 64 — 55 47 54 — 58 50 44 — —