Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Vass E.: A kalocsai náhije 1548. évi török adóösszeírása

V. U. 31. Pest m.-ben kettőt említ psz.-ként: NANA és KIS NANA névalakban. Valószínűleg a többfelé szabdalt újkori Nana puszta egyik része, amely a középkorban önálló falu volt. Talán ld. 83. NANA psz.-tól D-re KALOCSA felé KISNÁNA psz. 32. OLLÁR - Elpusztult. Bárth. 294. 1703-ban BOGYISZLÓ f.-hoz tartozó psz.-ként, U. Ö. 327. 1725-ben OLLÁR névalakban említi. Lipszky. I. 475. térk. V. V. 31. Pest m.-ben OLÁR névalakban ks.-ként említi. OL, S-79, Nr. 530. 1879-ben DUSNOK k.-től DNY-ra SEBESFOK mellett OLLÁRI KERTEK névalakot mutat. Károlyi, térk. 88. 1898-ban DUSNOK k.-től DK-re 2,65 km. OLÁRI TÓ névalakot mutat, ahol OLLÁR f. helye lehetett? Jelenleg: Hnt. 1973. 274. DUSNOK nk. DK-i határában. 45. OMSÓS - Elpusztult. Bárth. 326. 1725-ben ORDAS f.-hoz tartozó psz.-ként IMSÓS névalakban említi. Lipszky. I. 261. térk. V. U. 30. Pest m.-ben psz.-ként IMSÓS névalakban mutatja, ZÁDOR psz. felett. Jelenleg: Hnt. 1973. 618. ORDAS k. NY-i határában. 88. ORBÁGY - Csánki. III. 340. ORBAAGH névalakban 1455-ben bemlíti. Lipszky .1. 480. térk. V. V. 30-31. Pest m.-ben psz.-ként ORBÁGY SZENT GYÖRGY névalakban mutatja. Bárth. 327. 1725-ben HAJÓS f.-hoz tartozó psz.-ként ORBÁGY, Külső,- és Belső SZENT GYÖRGY névalakban említi. Jelenleg: Hnt. 1973. 352. HAJÓS nk. D-i határában ÉRSEKHALMA és SZENTGYÖRGY ks. közötti határban valószínűsíthető? 51. ORDAS - Csánki. III. 340. WRDOS névalakban 1239ben említi. Bárth. 326. 1725-ben f.-ként említi ORDAS névalakban. Jelenleg: Hnt. 1973. 618. ORDAS nk. 82. OROSZ - Csánki. III. 340. OROZ névalakban 1431ben említi. Elpusztult. Bárth. 294. 1703-ban és uő. 327. 1725-ben OROSZ névalakban említi. Károlyi térk. 88. 1898-ban FÁJSZ f.-tól É-ra 5 km. OROSZ psz.-t mutatja. Jelenleg: Hnt. 1973. 294. FÁJSZ nk. ÉK-i határában. 61. ÖLLÉ - Csánki. III. 340. ULLE és EWLLYE névalakban 1289-ben említi. Bárth. 326. 1725-ben PATAJ v.-hoz tartozó psz.-ként ÖLLÉ névalakban említi. Károlyi, térk. 87. 1898-ban KIS HARTÁ-tól ÉK-re 4 km.-re mutatja. Jelenleg: Hnt. 1973. 356. HARTA nk. ÉK-i határában. 4. PATA - Lipszky. I. 497. térk. V. U. 31. Pest m.-ben PATAJ névalakban v.-ként említi. Jelenleg: Hnt. 1973. 272. DUNAPATAJ nk. 43. PÁLFÖDE - Csánki. III. 341. PALFEWLDE névalakban 1519-ben említi. Elpusztult. Bárth. 294. 1703ban ÚSZÓD f.-hoz tartozó psz.-ként PÁLFÖLDE névalakban uő. 326. 1725-ben PÁLFÖLDI névalakban említi. Károlyi, térk. 87. 1898-ban SZAKMAR k.-től NY-ra 2,3 km.-re Alsó-, Felső PÁLFÖLD psz.-t mutat. Jelenleg' Hnt. 1973. 732. SZAKMAR k. NY-i határában. 30. PÓKHÁZ - Csánki. III. 343. PÓKA névalakban 1457ben említi Solt székben. Elpusztult. Bárth. 327. 1725ben BOGYISZLÓ f. bérelt psz. РОКА HÁZA és BORJÚ HÁZ névalakban említi. Jelenleg: Hnt. Hnt. 1973. 352. HAJÓS nk. DNY-i határában. 42. RÉZTELEK - Csánki. III. 344. REZTHELEK névalakban 1483-ban említi. Elpusztult. Bárth. 326. 1725-ben PATAJ v.-hoz tartozó psz.-ként RÉSZTELEK névalakban említi. A XVIII. század közepétől Kalocsa pusztája volt. A rajta létrejött szálláscsoport erősen falusiasodott. Károlyi, térk. 87. 1898-ban SZAKMÁR-tól É-ra 5,80 km.-re RÉSZTELEK psz.-t mutat. Jelenleg: Hnt. 1973. 732. SZAKMAR k. É-i határában ks. 5. RIFALU -Elpusztult. Velics. I. 29-30.1554-ben RIGOLRÉVFALU névalakban említi. Lipszky. I. 558. térk. V. T. 30. Pest m.-ben RÉVBÉR névalakban psz.-ként mutatja. Károlyi, térk. 86. 1898-ban SOLT v.-tól NY-ra 3,30 km.-re RÉVBÉR psz.-t mutat. Jelenleg: Hnt. 1973. 710. SOLT nk. NY-i határában FELSŐRÉVBÉR ks. 19. PÜSKI - Csánki. III. 343. PYSKY névalakban 1444-ben említi. Elpusztult. Bárth. 327. 1725-ben DUSNOK f.-hoz tartozó psz.-ként PISKES névalakban említi. OL, S-79, Nr. 350. 1879-ben DUSNOK k.-től ÉK-re a VAJAS partján dűlőnév. Jelenleg: Hnt. 1973. 274. DUSNOK nk. ÉK-i határában. 89. SALGÓ - Csánki. III. 344. SALGO névalakban 1433ban a Solt székben említi. Elpusztult. Bárth. 327. 1725-ben SÜKÖSD f.-hoz tartozó psz.-ként SÓGÓ névalakban említi. Jelenleg: Hnt. 1973. 724. SÜKÖSD nk. NY-i határában. 81. SÁGOD - Csánki. III. 344. SAAGH és II. 185. Bodrog m.-ben 1520-ban BESENYŐ SÁG névalakban említi. Károlyi, térk. 88. 1898-ban SÜKÖSD k.-től NY-ra 5 km.-re SÁGOD névalakban, SÜKÖSD és ÓSÜKÖSD psz. közötti határban mutatja. Jelenleg: Hnt. 1973. 724. SÜKÖSD nk. NY-i határában. 52. SÁRMEGY - Csánki. III. 344. és 338. KECHKEMEGY és SARMEGH névalakban 1444-ben említi. Elpusztult. Ld. 54. HOMOKMÉGY. Jelenleg: Hnt. 1973. 374. HOMOKMÉGY k. K-i határában ALSÓMÉGY ks. 84. SOT - Csánki. III. 345. SOLTH névalakban 1348-ban említi. Lipszky. I. 600. térk. V. T. 31. Pest m.-ben v.-ként mutatja. Jelenleg: Hnt. 1973. 710. SOLT nk. 27. SZAKMAR - Csánki. III. 346. ZATHMAR névalakban 1414-ben említi. A szekszárdi apátság egyházi nemesei lakták. Lipszky. I. 625. térk. V. U. 31. Pest m.-ben SZATMÁR névalakban ks.-ként mutatja. A XVIII. század közepétől Kalocsa város pusztája volt. 1898-tól névadója az északi kalocsai szállásokból alakult községnek. Jelenleg: Hnt. 1973. 732. SZAKMAR k. 21. SZÁNTÓ - Csánki. III. 346. ZANTHO névalakban 1444-ben említi. Györffy. 727. szintén említi. Csánki II. 185. szintén említi 1520-ban: „ZANTHO in 57