Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Vass E.: A kalocsai náhije 1548. évi török adóösszeírása

85. BOLVÁR - Csánki III. 321. BOLWAR névalakban 1498-ban említi. Elpusztult. Barth. 327. 1725-ben FÁJSZ bérelt psz.-ként említi, BOVÁR névalakban. Jelenleg: Hnt. 1973. 294. FADD nk. D-i határában Bovári sziget és Bovári Holt Duna földrajzi nevekben szerepel Tolna m.-ben 48. BÖD - Csánki. III. 321. BEED és BEWD névalakban 1366-ban említi. Elpusztult. Lipszky. I. 74. térk. V. U. 30. Pest m.-ben BÖD névalakban ks.-ként mutatja. Bárth. 326. 1725-ben PATAJ v. psz.-ként említi. Jelenleg: Hnt. 1973. 324. GÉDERLAK nk. K-i ks. BÖDBAKODI tanyák névalakban. BÖGÖR - BÖGÖR psz., Id. 1. KALOCSA 1548. évi török adóösszeírásában. 80. CSANÁD - Csánki. II. 185. CHANAD névalakban 1520-ban említi. Bodrog m.-ben. Lipszky. I. 102. térk. V. X. 30. pest m.-ben k.-ként mutatja. OL, S —79, Nr. 531. 1879-ben Szentgyörgy, Székető, Várad, Cseres, Harabó, Izsér, Ófalu, stb. dűlőnevekkel (talán egykori f.) szerepel. Jelenleg: Hnt. 1973. 292. ÉRSEKCSANÁD nk. 49. CSERTŐHÁZ - Csánki. III. 323. CHERTHWHAZA és CHERTHEHAZA névalakban 1415-ben említi. Lipszky. I. 110. térk. V. U. 31. Pest. m.-ben CSERTŐ névalakban ks.-ként mutatja. A XVIII. században Csertő pusztán két kalocsai szilláscsoport alakult: Öregcsertő és Kiscsertő OL, S —78, Nr. 147. 1916ban ÖREGCSERTŐ névalakban mutatja. Jelenleg: Hnt. 1973. 626 ÖREGCSERTŐ k. (mellette KISCSERTŐ) 56. CSORNA - Csánki III. 323. CHORNA névalakban 1370-ben említi Lipszky. I. 114. térk. V. U. 31. Pest m.-ben CSORNA névalakban ks.-ként mutatja. Jelenleg: Hnt. 1973. 626. ÖREGCSERTŐ k. K-i határában CSORNA ks. 57. CSŐSZ - Csánki. III. 323. CHUUZ és CHEUZ névalakban 1276-ban említi, Fejér m. más vidékén. Károlyi, térk. 87. SZAKMÁR-tól DK-re 3,34 km. KÁKONYI szl.-t mutatja. Ez lehetett CSŐSZ f., Elpusztult. Jelenleg: Hnt. 1973. 732. SZAKMAR k. DK-i határában ks. 66. DALACSÓ - Csánki. II. 198. DALACSA névalakban 1517-ben említi. Györffy. 717. DALOCSA névalakban BOGYISZLÓ DK-i határában említi. Elpusztult. Károlyi, térk. 88. BOGYISZLÓ DOROMLÁS nevű DK-i határrészén DALOCSA FOK nevet mutat. Jeleneleg: Hnt. 1973. 198. BOGYISZLÓ nk. DK-i határában Tolna m.-ben. 73. DOBOKA - Csánki. III. 325. DOBOVKA és DOBOKA névalakban 1408-ban említi. Bárth. 294. 1703-ban DUSNOK k. psz.-ként DOBOKA névalakban említi. Károlyi, térk. 88. FÁJSZ k.től D-re 5,95 km. DOMALYI FOK és LENES ERDŐ. Itt lehetett DOBOKA f. Elpusztult. Jelenleg: Hnt. 1973. 294. FÁJSZ nk. D-i határában? 72. DUSNÁK - Csánki. III. 326. DUSNOK névalakban 1408-ban említi. Lipszky. I. 160. térk. V. V. 30. Pest m.-ben k.-ként mutatja, DUSNOK és DUSNÁK névalakban. Jelenleg: Hnt. 1973. 274. DUSNOK k. 35. DRÁGSZÉL - Csánki. III. 325. DRAGZEL névalakban 1487-ben említi. A kalocsai érsek egyházi nemesei lakták. Lipszky. I. 152. térk. V. V. 31. Pest m.-ben DRAKSZÉL névalakban ks.-ként mutatja. Jelenleg: Hnt. 1973. 266. DRÁGSZÉL k. 23. EREK - Csánki. III. 326. EREK névalakban 1483-ban említi. A kalocsai érsek egyházi nemesei lakták, elpusztult. Bárth. 326. 1725-ben EREGH névalakban PATAJ v. psz.-ként említi. A XVIII. század közepétől Kalocsa város pusztája volt. A rajta kialakult, később falusiasodott két szállás csoportot Felsőereknek és Alsóereknek hívták. Károlyi, térk. 87. 1898-ban Alsó-EREK és Felső-EREK névalakban mutatja. Jelenleg: Hnt. 1973. 732. SZAKMAR k. É-i ks. Alsóerek és Felsőerek névalakban. 7. FÁJSZ - Csánki. III. 327. FAYZ névalakban 1414-ben említi. A szekszárdi apátság egyházi nemeseinek székhelye. Lipszky. I. 170. térk. V. V. 30. Pest m.-ben FAISZ névalakban mutatja. Jelenleg: Hnt. 1973. 294. FÁJSZ nk. 38. FÉKET - Csánki. III. 327. FEKETH névalakban 1406ban említi. A kalocsai érsek egyházi nemesei lakták, elpusztult. Lipszky. I. 173. térk. V. V. 30. Pest m.-ben FÉKED névalakban ks.-ként mutatja. Bárth. 327. 1725-ben DUSNOK k. psz.-ként FÉKED névalakban említi. Jelenleg: Hnt. 1973. 274. DUSNOK nk. É-i határában FÉKED psz. 3. FOKTÖJ - Lipszky. I. 186. térk. V. U. 30. Pest m.-ben k.-ként FOKTŐ névalakban mutatja. Jelenleg: Hnt. 1973. 308. FOKTŐ nk. 58. G ARAB - Bárth. 327. 1725-ben PARÁB névalakban BOGYISZLÓ k. psz.-ként említi. Károlyi, térk. 87. DUSNOK DNY-i határában 1,30 km.-re GARÁBI csőszház néven mutatja. Jelenleg: Hnt. 1973. 274. DUSNOK nk. DNY-i határában ks. 28. GEDIR - Lipszky. I. 196. térk. V. U. 30. Pest m.-ben GÉDER vagy LAK vagy ÚJLAK vagy GÉDERLAK vagy GÉDER-UJLAK névalakokban mutatja. Bárth. 327. 1725-ben GYDER névalakban LAK k. psz.ként említi. Jelenleg: Hnt. 1973. 324. GÉDERLAK nk. 91. HAJÓS - Csánki. III. 330. HAJÓS névalakban 1433-ban említi ld. 87. HAJOS SZENTGYÖRGY névalakban is. OL, S —79, Nr. 537. Káli, Sipsai szigetek, Nádudvari szigetek, Érsekhalmi, Szentgyörgy, Kéles egykori f. nevek — szerepelnek. Jelenleg: Hnt. 1973. 352. HAJÓS nk. 87. HAJÓS SZENTGYÖRGY - Csánki. III. 330. HAIOS vagy uő. 347. ZENTHGERG névalakban 1429-ben említi. Károlyi, térk. 88. HILD Józsefháza vagy SZENTGYÖRGY névalakban 1898-ban mutatja. Jelenleg: Hnt. 1973. 352. HAJÓS nk. DK-i határában SZENTGYÖRGY ks. Helye bizonytalan. 68. HALÁSZ - Csánki III. 330. HALAZ és HALAZY névalakban 1193-ban említi. A szekszárdi apátság egy-