Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Szendrő F.: A Bánk bán munkásszínpadon

2. kép. Az 1942-i előadás alkalmából szerkesztett kiadvány címlapja Abb. 2. Titelblatt der anläßlich der Aufführungen des Jahres 1942zusammengestellten Publikation Рис. 2. Титульный лист брошюры, изданной по поводу постановки на сцене драмы в 1942 г. 1. kép. Az 1942-i második és harmadik előadás színlapja Abb. 1. Theaterzettel der zweiten und dritten Aufführung aus dem Jahre 1942 Рис. 1. Театральная афиша второго и третьего спектакля, состоявшихся в 1942 г. időkben gyakran előfordult, ha két idegen, de rokon gondolkozású ember találkozott. Faludy azonnal megértette, miről van szó. Közben Szűcs László is felvilágosíthatta több mindenről. Habozás nélkül azt javasolta: felterjesztést tesz a bizottság vezetőségé­nek, hogy Katona Bánk bánját vegyék fel az engedé­lyezhető darabok jegyzékébe. Megállapodtunk: pár nap múlva felkeresem, és akkor ő maga írja alá a kér­vényünket. Már mint barátok búcsúztunk el, és arra biztatott, hogy folytassuk a próbákat. Nagy volt az öröm a szakszervezetben, de a bizalmatlanság még nem oldódott fel teljesen. Nem lehetett tudni, a rend­őrség milyen újabb akadályokkal fog előállni. Egy hét múlva Faludy a népmüvelésre alkalmassá előlép­tetett „Bánk bán" előadási kérvényét aláírva átnyúj­totta, azzal a kéréssel, hogy a bemutatóra küldjünk számára jegyet, amit boldogan megígértem. Ezek után a főkapitányság minden további nélkül kiadta a rendőrségi engedélyt, kissé burkolt figyelmeztetés kíséretében: „aztán nehogy azzal a Bánk bánnal valami baj legyen!" Ezt már nem ígértem meg, vi­szont jegyet sem kértek, amúgy is tudtam, a bemuta­tón anélkül is ott lesznek. Л próbák folytatása A próbák az utolsó akadályok elhárításával gőz­erővel megindultak. A csoport minden egyes tagja tudta, most már rajtuk van a sor. Nem mondhatnám, hogy elölről kellett kezdeni a munkát, de sok minden felfrissítésre szorult. Jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy színjátszóink titokban nem adták fel a reményt, és a rövid, átmeneti leállás alatt a szövegtudás beérett. Most már a próbákat szövegkönyv nélkül, súgóval tudtuk folytatni. Váratlan nagy gondot okozott a súgó személyének megtalálása, akinek legalább any­nyira kellett ismernie a darabot, mint a főszereplők­nek, talán még jobban. Végül is Erdei István, a cso­port egyik tagja vállalta a nehéz feladatot, amúgy is a legtöbb próbán részt vett. Üj szakasz kezdődött a munkánkban. Meg kellett keresni azt a legalkalmasabb játékformát, stílust, amely lehetővé teszi, hogy kikerüljük a műkedvelői külsőséges megjátszás buktatóit. Az általános mű­kedvelés lényegében az utánzásra épül, ami legtöbb esetben megakadályozza az élő, eleven emberábrázo­lást. A polgári műkedvelés vagy a felsőbb világot 361

Next

/
Oldalképek
Tartalom