Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Szendrő F.: A Bánk bán munkásszínpadon

Ugyanakkor a legnagyobb magyar dráma bemutatá­sával bizonyítani kívántuk, hogy munkásosztályunk, mint a jövő várományosa, alkalmas, érett a múlt nem­zeti örökségének az átvételére is. Munkánkat egyértelműen ez a kettős cél határozta meg. A dráma eszmei, dramaturgiai megközelítése és értelmezése a következő fontosabb irányelvekre épült, melyek egyben meghatározták a munkásszín­padra állítás rendezői és dramaturgiai feladatait is: I. Katona darabja nemzeti dráma. ,,Bánk bán tragi­kus története kicsinyben a magyar nemzet tragi­kai története." (Beöthy Zsolt) A magyar nép évszázados küzdelmét mutatja be az idegen zsar­noki uralom ellen: a szabadságért, a „szabad hazáért". II. YJb\ponti konfliktusa két vonalon bonyolódik : 1. Az idegen elnyomói zsarnokság és az ellene felkelő megnyomorított magyar nép között. — Társadalmi összeütközés. 2. Bánk egyéni konfliktusa Melinda miatt Gertru­disszal. A Bánk bán becsületén ejtett folt az egész magyar nép becsületének megsértése. Melinda megaláztatása is az idegenek bűne. Nemcsak feleségéért, hanem megrontott ha­zájáért is bosszút áll. Gyulai Pál mondását: „Bánk küzdelmei közé a haza fájdalma ve­gyül." — mi megfordítottuk: a haza küzdel­mei közé Bánk fájdalma vegyül. III. Gertrudis bűnösségének egyértelmű, világos be­mutatása. Bánk tette csak akkor válik erkölcsi és politikai vonatkozásban jogossá, ha Gertrudis bűnös mind az ország leigázásában, mind Bánk egyéni becsületének meggyalázásában. IV. Л darab szabadságharcos, forradalmi szellemének megerősítése, az eredeti írói szándék alapján. Tehát nem átértékelés, hanem sokkal inkább visszaértékelés. Bánk alakja a „függetlenségi szellem, a nemzeti ellenállás hősét" idézi. (Wal­dapfel József) V. A cselekmény mindkét oldalán álló személyek minél mélyebb, emberi ábrázolása. Ebben is Katona útmutatását követtük: „A drámának célja pedig embert tenni a világ elébe, nem oktalan öldöklőt, nem fenevadat Г 14 HARMOS Sándor: Katona József Bánk bánja. ItK 1913. 130. Л rendelői példány, sajnos, a háború alatt elveszett. Ennek hiányában egyes fontosabb drámai és eszmei pontjait igyekszem vázlatosan felidézni. Az „Előversengés" kihagyásával (erről részlete­sebben későbben) az első felvonásban két tűzhányó készül kitörésre: a békétlenek összeesküvése és Bánknak Melindával kapcsolatos egyéni tragédiája, hogy adott pillanatban a kettős lávafolyam Bánk sze­mélyében egyesülve felégessen mindent maga előtt. A zendülés folyamata határozza meg az egész darab gerincét, a központi drámacselekmény fővonalát. Minden egyéni konfliktus, drámai szál ehhez kapcso­lódik, ezt erősíti és viszi tovább, közvetlen-közvetve egészen a tragikus végkifejlődésig. Az összeesküvők vezetője Petur: acélos, egy tömb­ből faragott vezéralkat. Nem fontolgató politikus. Vulkánszerű kirobbanó indulatai mindig elragadják. A felkelés csóváját lobogtatja a békétlenek feje fölött. Voltaképpen mi a törekvésük? Fennállott ugyanis az a veszély, hogy munkásszínjátszóink Peturék felkelé­sében, régebbi beidegződés alapján, valamiféle rosz­szul aktualizált „proletárforradalom" barikádjaira állanak. Fel kellett tehát nagyon világosan tenni a kérdést, vajon milyen „szabadság" kivívásáért indul­tak Peturék harcba. Már a békétlenek első jelenetében nyíltan elhangzik: „a magyar szabadság"-ért. „Ez a jelenet nem éppen korszerű, hogy inkább illenék 'Katona korába' mint II. Endre uralkodásának ide­jébe." 14 A próbák későbbi szakaszában a munkás­színjátszók vissza is dobták felém a labdát : Katonának szabad volt aktualizálni! Nekünk is lehet, sőt kell, nyugtattam meg a kedélyeket, de csak helyesen. Akkor, 1942-ben a veszélyben forgó szabadság fo­galma nemcsak a munkásosztály, hanem az egész magyar nép szabadságát jelentette. II. Endre korában a magyar szabadság a megcsor­bított nemesi kiváltságok visszaállítását fejezte ki. „. . . A nemesi kiváltságot az aranybulla is szabadság­nek nevezi, mint Bánk bán. Az aranybulla bevezetése Marczali fordításában így szól: Minthogy úgy biro­dalmunk nemeseinek, mint másnak szabadsága, me­354 v.s. . , . • ":Vtb ••'.;•;; \H.,\:. .... ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom