Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Szendrő F.: A Bánk bán munkásszínpadon

Ugyanakkor a legnagyobb magyar dráma bemutatásával bizonyítani kívántuk, hogy munkásosztályunk, mint a jövő várományosa, alkalmas, érett a múlt nemzeti örökségének az átvételére is. Munkánkat egyértelműen ez a kettős cél határozta meg. A dráma eszmei, dramaturgiai megközelítése és értelmezése a következő fontosabb irányelvekre épült, melyek egyben meghatározták a munkásszínpadra állítás rendezői és dramaturgiai feladatait is: I. Katona darabja nemzeti dráma. ,,Bánk bán tragikus története kicsinyben a magyar nemzet tragikai története." (Beöthy Zsolt) A magyar nép évszázados küzdelmét mutatja be az idegen zsarnoki uralom ellen: a szabadságért, a „szabad hazáért". II. YJb\ponti konfliktusa két vonalon bonyolódik : 1. Az idegen elnyomói zsarnokság és az ellene felkelő megnyomorított magyar nép között. — Társadalmi összeütközés. 2. Bánk egyéni konfliktusa Melinda miatt Gertrudisszal. A Bánk bán becsületén ejtett folt az egész magyar nép becsületének megsértése. Melinda megaláztatása is az idegenek bűne. Nemcsak feleségéért, hanem megrontott hazájáért is bosszút áll. Gyulai Pál mondását: „Bánk küzdelmei közé a haza fájdalma vegyül." — mi megfordítottuk: a haza küzdelmei közé Bánk fájdalma vegyül. III. Gertrudis bűnösségének egyértelmű, világos bemutatása. Bánk tette csak akkor válik erkölcsi és politikai vonatkozásban jogossá, ha Gertrudis bűnös mind az ország leigázásában, mind Bánk egyéni becsületének meggyalázásában. IV. Л darab szabadságharcos, forradalmi szellemének megerősítése, az eredeti írói szándék alapján. Tehát nem átértékelés, hanem sokkal inkább visszaértékelés. Bánk alakja a „függetlenségi szellem, a nemzeti ellenállás hősét" idézi. (Waldapfel József) V. A cselekmény mindkét oldalán álló személyek minél mélyebb, emberi ábrázolása. Ebben is Katona útmutatását követtük: „A drámának célja pedig embert tenni a világ elébe, nem oktalan öldöklőt, nem fenevadat Г 14 HARMOS Sándor: Katona József Bánk bánja. ItK 1913. 130. Л rendelői példány, sajnos, a háború alatt elveszett. Ennek hiányában egyes fontosabb drámai és eszmei pontjait igyekszem vázlatosan felidézni. Az „Előversengés" kihagyásával (erről részletesebben későbben) az első felvonásban két tűzhányó készül kitörésre: a békétlenek összeesküvése és Bánknak Melindával kapcsolatos egyéni tragédiája, hogy adott pillanatban a kettős lávafolyam Bánk személyében egyesülve felégessen mindent maga előtt. A zendülés folyamata határozza meg az egész darab gerincét, a központi drámacselekmény fővonalát. Minden egyéni konfliktus, drámai szál ehhez kapcsolódik, ezt erősíti és viszi tovább, közvetlen-közvetve egészen a tragikus végkifejlődésig. Az összeesküvők vezetője Petur: acélos, egy tömbből faragott vezéralkat. Nem fontolgató politikus. Vulkánszerű kirobbanó indulatai mindig elragadják. A felkelés csóváját lobogtatja a békétlenek feje fölött. Voltaképpen mi a törekvésük? Fennállott ugyanis az a veszély, hogy munkásszínjátszóink Peturék felkelésében, régebbi beidegződés alapján, valamiféle roszszul aktualizált „proletárforradalom" barikádjaira állanak. Fel kellett tehát nagyon világosan tenni a kérdést, vajon milyen „szabadság" kivívásáért indultak Peturék harcba. Már a békétlenek első jelenetében nyíltan elhangzik: „a magyar szabadság"-ért. „Ez a jelenet nem éppen korszerű, hogy inkább illenék 'Katona korába' mint II. Endre uralkodásának idejébe."

14 A próbák későbbi szakaszában a munkásszínjátszók vissza is dobták felém a labdát : Katonának szabad volt aktualizálni! Nekünk is lehet, sőt kell, nyugtattam meg a kedélyeket, de csak helyesen. Akkor, 1942-ben a veszélyben forgó szabadság fogalma nemcsak a munkásosztály, hanem az egész magyar nép szabadságát jelentette. II. Endre korában a magyar szabadság a megcsorbított nemesi kiváltságok visszaállítását fejezte ki. „. . . A nemesi kiváltságot az aranybulla is szabadságnek nevezi, mint Bánk bán. Az aranybulla bevezetése Marczali fordításában így szól: Minthogy úgy birodalmunk nemeseinek, mint másnak szabadsága, me354 v.s. . , . • ":Vtb ••'.;•;; \H.,\:. .... ;