Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Szendrő F.: A Bánk bán munkásszínpadon

lelkesedést váltott ki bennük. Egyrészt féltették a csoportot, hogy ilyen nagy feladattal nem tud megbirkózni, másrészt nem tartották elég politikusnak, „osztályharcosnak" a klasszikus anyagot. Eredetileg más elképzelésük volt. A vezetőség néhány tagja a Bánk bán mellé állott. Végleges döntés még nem született. Az ügy első zászlóbontói, akik felkerestek a cukrászoknál, tovább szították a tüzet, és egyre többen álltak melléjük. A szűkebb körű vezetőség tagjaival: Simon Ferenccel, Tomsics Irmával, Horváth Mihállyal és Katona Jánossal külön eszmecserét folytattunk. Tudtam róluk, hogy az illegális KMP tagjai. Valószínűleg ők is tudták ugyanezt rólam. Megtárgyaltuk a vállalkozás eszmei, politikai összefüggéseit. Ezután teljes nézetazonosság alakult ki közöttünk. „A kocka el volt vetve." A legközelebbi vezetőségi ülésen megszületett a döntés: a Szakszervezet 65. évfordulóját Katona József Bánk bánjának bemutatásával ünnepli meg. A próbák tehát megkezdődhettek. Társadalmi, kulturális háttér: 1942 Idézzük fel most röviden azt a társadalmi, politikai, eszmei hátteret, amelyben a Bánk bán bemutatása lezajlott. 1941. június 27-én Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. Az ország elvakult nacionalista, nagyhatalmi törekvésektől megszállott vezetői a rabló hitleri háború esztelen kiszolgálásával az országot beletaszították a világégésbe. Decemberben az USA is belépett a háborúba, s ezzel teljessé vált a második világháború. A német fasiszta haderők Moszkva és Leningrád előtt álltak. A végveszély nyomása megmozgatta az ország német- és háborúellenes erőit. Október 6-án háborúellenes tüntetésre került sor a Batthyány-emlékmécsesnél. November 11-én Kossuth és Táncsics sírjánál antifasiszta megmozdulás történt. Az illegális KMP felhívta az ország Hitler-ellenes erőit az összefogásra, a német fasizmus és a háború elleni harcra. Megjelent a Népszava karácsonyi száma, amely a két munkáspárt közös elhatározása alapján megfogalPetöf útján. [Antológia. ] Szerk. A Magyar Történelmi Emlékbizottság. Bp. 1942. 8-9. mázta a széles nemzeti összefogás eszmei alapjait, így lehetővé vált a nemzeti szabadságharc erőteljesebb kibontakoztatása a népfront gondolata jegyében. Közben megkezdődött a szovjet hadsereg ellentámadása Moszkvánál. A hitleristák villámháborújának csoda-mítosza összeomlott. * A Független Színpad feloszlatása után megalakult a Művészek, írók, Kutatók Szövetkezete (1939 — 1942), melynek titkári teendőit én végeztem. Ennek égisze alatt létrejött a Történelmi Emlékbizottság (1942. február), amely már az összes németellenes munkás, paraszt, értelmiségi erő összefogását képviselte. Március 15-én a Petőfi-szobor koszorúzási ünnepsége hatalmas háborúellenes tüntetéssé vált. Több ezer példányban Petőfi-jelvényeket csináltattunk (Pátzay Pál tervezte). Ezeket a tüntetés alatt a bőrös és cukrász színjátszók is terjesztették. Többen közülük a rendőrségre kerültek, de még aznap kiszabadultak. Vigadói estjeink a függetlenségi mozgalom kulturális frontját erősítették és szélesítették. Felcsillant az emberekben a hitleri háború bukásának a reménye. Egyre többen tették fel a kérdést: „Mi lesz a háború után?"—„Ki lehet a jövő hordozója?" StçekfaGyula felvetette aggályait: „.. .vajon ezek az újonnan öntudatosuló tömegek vallják-e a nemzet és haza fogalmát, amint az századokon keresztül élt mindig megújuló magyar nemzedékek vigasztalására." Ugyanabban a cikkében maga felelt rá : „Megvan a jogos reményünk, hogy az ipari és agrármunkásság nemzeti öntudatosulása során egész múltunkat magáénak fogja felismerni, s történetünket magához emeli, mint az atya az eléje tett csecsemőt."

2 De sokan mások sem bíztak eléggé a munkásosztályban: vajon internacionalista beállítottsága miatt képes-e a nemzeti örökség átvételére, az egész nép, tehát a parasztság képviseletére is. Kovács Imre határozott választ adott: „Az aggályok nem jogosultak, mert éppen a parasztság és a munkásság részéről látunk olyan kezdeményezéseket, melyek ragaszkodásukat bizonyítják a magyar múlthoz, a magyar hagyományokhoz, a magyar kultúrához, a magyar műveltséghez, a magyar szabadsághoz és a magyar függetlenséghez. Magukénak vallják a 349