Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

Ezután a tanács titkosan — az alkotmányos előírásoknak megfelelően —- megválasztotta sorai közül a politikai és közigazgatási feladatok végrehajtására a 20 tagból álló Intéző Bizottságot.

151 A megválasztott Intéző Bizottság tagjai a következőképpen osztották el maguk között a helyhatalmi tevékenység általuk politikailag irányítandó területeit: 1. Bakonyi Antal a vörös őrségi ügyek; 2. Benkovics István a szocializálási ügyek; 3. Berényi Pál a földmunkás ügyek; 4. Buday Dezső a politikai ügyek; 5. Csereklyei Béla a szociális ügyek; 6. Fehér István a városparancsnoksági ügyek; 7. Hál Imre az egészségügyek; 8. Hajma József a pénzügyek; 9. Kossá István a közlekedési ügyek; 10. Magyar György a detektív ügyek; 11. Németh László a külső (nemzetközi) propaganda ügyek; 12. Safrankó Emánuel a közélelmezési ügyek; 13. Simon István a belső propaganda és sajtó ügyek; 14. Soós Pál az ipar s annak szocializálási ügyei; 15. Szabó Lajos a közellátási ügyek; 16. Tóth László a közoktatás és közművelődés ügyei; 17. Vértse Gábor a bácskai védőszakasz ügyei; 18. Villám István posta-, igazság- és árvaügyek; 19. Villám József földművelésügyi ügyek; 20. Vincze Lajos, a városgazdasági ügyek irányítására kapott — ahogyan nevezték — direktóriumi megbízottként kinevezést.

152 Az Intéző Bizottság határozata értelmében ezek az elvtársak „. . . saját hatáskörükben önállóan intézkednek".

153 Majd a tanács elektori testületté alakulva át, a vonatkozó alkotmányjogi szabályoknak megfelelően, titkosan megválasztotta képviselőit a környező járások tanácsaiba és a megyei tanácsba.

154 Végül a tanács „. . . szabályszerűen titkos szavazással" megválasztotta az Alkotmány szerint járó két képviselőjét a Tanácsok Országos Gyűlésébe. A leadott 133 érvényes szavazatból ,,. . . Buday Dezső elvtársra egyszáztizenegy, Berényi Pál elvtársra hatvanhét" szavazat jutott. így ezeket az elvtársakat „. . . a szovjet választóbizottsága, mint abszolút többséggel megválasztottakat, az országos szovjet tagjai gyanánt igazolta".

155 így választotta meg az első szocialista választáskor Kecskemét dolgozó népe az első saját helyi hatalmi és országos szintű képviselőit. Ezzel létrejött Kecskeméten is az az első szocialista, alkotmányos helyhatalmi és államigazgatási testület, amely a Tanácsköztársaság idején a város ügyeinek a dolgozó nép érdekében álló vezetésére volt — immár alkotmányjogilag is — hivatott. 151 Uo. 152 MA. 1919. április 13. 153 Uo. 154 BKML. Direkt, iratai. 1919. 3. csőm. D. 505/1919. 155 BKML. Direkt, iratai. 1919. 3. csőm. D. 517/1919. 343