Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

Végül a szocialista internacionalizmus eszméjétől vezérelve, hangsúlyozta az Ideiglenes Alkotmány 20. §-a, hogy „választók és választhatók más állam pol­gárai is, ha az előbbi paragrafusban említett feltéte­leknek megfelelnek". 142 Mindezen választójogi tör­vények és elvek alapján indult meg a már előbb emlí­tett napon s az említett négy helyen felállított urnák előtt Kecskeméten is az első szocialista szavazás. A szavazás úgy történt, hogy a szavazatszedő bizottság tagjai által igazoltatott, szavazati joggal rendelkező dolgozó megkapta a 200 nevet tartalmazó „Szavazó­lap"-ot, és titkosan, a neki nem tetsző jelölt nevét kihúzva, s helyette a belátása szerinti, alkalmasabb ember nevét beírva, vagy minden változtatás nélkül a szavazólapot összehajtva, bedobta a szavazatszedő bizottság előtt levő urnába. Ez utóbbi eljárás jelen­tette a 200 jelölt teljes megszavazását. 143 Magáról a választásról a Magyar Alföld nagy cikk­ben számolt be. Hangsúlyozta többek között azt, hogy „ünnepe volt tegnap Kecskemét munkásságá­nak. A Tanácsköztársaság alapköveit rakta le . . ." 144 A reggel 8 órától délután 4 óráig tartó első kecs­keméti szocialista népszavazás a források szerint „a legnagyobb rendben folyt le". 145 Mindenütt „. . . a hivatalos lista járt kézről-kézre, mely Baracsi László és Dobos János munkások neveivel korrigálva, győ­zelemre is jutott". 146 Ezen a korrekción kívül az a módosulás is kitűnik a „Szavazó-lap" és a megválasztott tanácstagok név­sorának összehasonlításából, hogy három jelöltet: Czigány János folyamőrt, Tóth Károly köztisztvise­lőt és Máté István postást nem választották meg tanácstagnak. így a szavazatok éjszakába nyúló össze­számlálása után derült ki, hogy végeredményben „le­adatott közel 7000 szavazat. . .", amellyel megválasz­tották a 197 tanácstagból álló városi tanácsot. Az így megválasztott városi tanács tagjai a követ­kezők lettek: Tomcsányi Lipót gyógyszerész; Németh Ernő, Safrankó Emánuel, Katona Ferenc, Kiss Meny­hért, Juhász István malom-munkások; Fehér István, Traub Endre, Papp László, Vágfi János, Szabó Jó­zsef, Bán Ferenc, Dudás András, Kiss Ferenc, Bene­dek József vasasok; Söröli István, Kéri Ferenc, Sza­142 Uo. "» PI. Arch. TAGYOB. 11/29. TI. jelentése 14. old. 144 MA. 1919. április 8. 145 PI. Arch. TAGYOB. 11/29. TI. jelentése 14. old. 146 Uo. bados István, Szijártó János, Soós Pál szabók; Csorba Márton, Almási Ferenc, Soós Albert, Fejős Béla, Benkovics István, Gál Imre, Nagy Kálmán, Jáger Mihály, Kóh Lajos famunkások; Bíró Mihály, Géró Sándor, Csereklyei Béla, Viczi János kereskedelmi al­kalmazottak; Végh Sándor, Demetrovics Viktor, Sza­bó József, Lóny László, Zsíros István vasutasok; Né­meth János, Kovács József, Lesi Pál, Tóth János, Bende József, Szénási György, B. Tóth József építő­munkások; Vincze Lajos, Németh László, Kovács Sándor, Balai Bertalan ácsmunkások; Német Ádám, Magyar György, Varga János, Gyenge István, Kosa István, Baracsi István festömunkások; Víg Józsefné, Nagy János, Juszt Gyula, Hoch Lajos, Schreindorfer József, Csoó János, Tóth Kálmán színészek, sütőmun­kások; Bartha Margit, Farkas Marcsa, Polsch Sándor, Kállai János, Ballá Mihály, Fülöp Zsófi vegyipari mun­kások; Lóner Rudolf, Krissán József kőfaragók; Ba­racsi Pál, Benkovics Sándor, Énekes László, Sutus Sándor cipészek; Lestár Béla, Baracsi László, Dobos János nyomdászok; Simon István, Tóth László, Haj­nal József hírlapírók; Barna Mihály, Luszka Emil, Haj ma József, Barta Kálmán, Joó Mariska, Szabó Lajos, Berger Miklós, Kampier Géza magánhivatal­nokok; Bódi János, Gulyás József műnk. biz- hivatal­nokok; Dr. Pataki Zoltán, Dr. Hirsch Ernő, Sarlós Ágoston, Garzó Sándor, Kovács Gyula, Soós Gyula, Csihalik László, Sándor István, Lugosi István, Sze­gedi Lajos, Szklenár Imre, Csépi Lajos, Boda István postások; Kertész István, Dudás János, Vajda István hivatalbeli segédmunkások; Nemesik Zsigmond, Barta József, Faragó Mihály, Havas József, Gonda Jenő, Dr. Buday Dezső, Moór Károly nevelőmunkások; Gaál Endre, Erdős Sándor, Scheiber László, Knapp Lajos, Vércse Gábor, Müller Gyula, Richter Ármin, Stole László, Nagyváti Lajos, Kiss István, Schád Béla, Jambrik István, Ulrich Gyula, Szabados Mátyás, Csendes János, Szilágyi Pál, Lengyel József, Ulrich Zoltán, Polónyi Gyula, Faragó Pál, Lazarovits Ká­roly, Lukács Sándor, Kun András, Borbély János, Tóth Gyula, Bakonyi Antal, Szakovics György, Er­délyi Péter, Mester Géza, Imre Gábor, Talay Joszif, Gelgor Iszai, Reák János, Dr. Feszler György vörös katonák; Berényi Pál, Villám József, Szuromi János, Gulyás Ferenc, Szabó László, Sándor István, K. Tóth István, Váradi János, Villám István, Villám Imre, Villám Sándor, Berta Sándor, Rózsa István, Héjas József, Farkas József, Máté Mihály, Sutus Pál, Kére­341

Next

/
Oldalképek
Tartalom