Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)
mány által már többször is megígért — általános, egyenlő és titkos választójog azonnali bevezetését. 107 Az ezután következő időben már nemcsak a Szociáldemokrata Párt és nemcsak a proletariátus, hanem az egész „. . . magyar nemzet nevében . . ." fellépő Nemzeti Tanács is már az általános, egyenlő és titkos választójog törvénybe iktatását követelte az 1918. október 26-án megjelent programjában. Ez többek között kimondotta azt, hogy „a képviselőházat azonnal fel kell oszlatni, és az új választásokat ki kell írni. Haladéktalanul törvénybe iktatandó a teljesen általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójogi rendszer, amely a vármegyei és községi életben is tüstént keresztülviendő". 108 Minthogy a választás időpontjában ekkor még nem történt állásfoglalás, később több választási időpont megjelölése hangzott el, főleg az október 31-i polgári demokratikus forradalom hatására. így Kunfi Zsigmond 1918. november 1-én „. . . este bejelentette a kormány elhatározását, hogy hat héten belül összehívják az alkotmányozó nemzetgyűlést. . ." 109 Végeredményben e hónapban fogadtatta el a Károlyi-kormány az általános, egyenlő és titkos választójogot szabályozó, úgynevezett néptörvényt. Majd e törvény alapján akartak 1919. április elején nemzetgyűlési választásokat tartani. 110 Ez a törekvés azonban kudarcba fulladt, minthogy 1919. március 21-én megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. Az pedig szükségképpen a maga alkotta törvények alapján rendezte meg csakhamar az első szabad — és most már nem burzsoá, alkotmányozó nemzetgyűlési, hanem szocialista tanácsválasztásokat. A Forradalmi Kormányzótanács ilyen előzmények után 1919. április 2-án határozta el a több fokozatú és lajstromos tanácsválasztások megtartását. 107 Lásd: A magyar forradalmi munkásmozgalom története I. kötet 157. old. Kossuth Könyvkiadó 1966. 108 MMTVD. 5. kötet 267. old. 109 A magyar forr. munkásmozgalom története 1. kötet 170. oldal Kossuth Könyvkiadó 1966. 110 RUSZOLY József: Az első nemzetgyűlési választások előzményeihez с tanulmány alapján. Jogtörténeti Tanulmányok. I. kötet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1967. 111 MMTVD. 6/A. 103. old. 112 Uo. 100. old. 113 BKML. Direkt, iratai 1919. 3. cs. ikt. szám nélkül, 108. lsz. 114 Uo. Ez az adat egyáltalán nem valószínű, hogy statisztikai felmérésen alapszik. Csupán becsült adatnak fogadható el. Tisztázása további kutatást igénylő feladat. 115 Uo. Ennek értelmében „a falusi és városi tanácsok megválasztását legkésőbb április 7-ig" kellett megtartani. 111 E rendeletnek megfelelően 1919. április 7-re tűzte ki a Kecskeméti Direktórium is a városi választásokat. A Forradalmi Kormányzótanács ugyancsak 1919. április 2-án fogadta el és adta ki az első magyar szocialista alkotmányt is: „A Tanácsköztársaság Ideiglenes Alkotmánya" címmel, mely a Tanácsköztársaság alkotmányos rendjének, így a választásoknak is jogi alapját képezte. 112 Az egységes tanácshatalomnak a szocialista választások útján történő megteremtésével újabb jelentősebb állomásához érkezett az egész Tanácsköztársaság s így Kecskemét város munkáshatalmi szervezeteinek és szerveinek építése és konszolidációs folyamata is. Megkezdődött az első magyar proletárdiktatúra, a Magyar Tanácsköztársaság alkotmányos rendjének létrehozása. A választás Kecskeméten is a proletárdiktatúra helyi államhatalmi szervei már korábban elkezdett legésszerűbb politikai formái keresésének, építésének szerves folytatása és alkotmányossá tétele volt. Ezért a fent említett törvényekkel összhangban — a kecskeméti háromtagú direktórium megbízása alapján — dr. Buday Dezső, a direktórium referens tagja már az „Ideiglenes Alkotmány" megjelenése napján kidolgozta javaslatát a választások helyi előkészítésére és lebonyolítására. 113 Miután a direktórium ezt lényegében elfogadta, ez lett a direktórium egész választási munkájának tervezete. E tervezet abból indult ki, hogy akkor a városnak — az itt állomásozó vöröskatonákkal és menekültekkel együtt — mintegy 100 000 lakosa volt. 114 Ennek következtében — mondja a tervezet — a város lakossága a már említett „Ideiglenes Alkotmány" „8. §-a értelmében 200 tanácstagot (szovjet képviselőt) küld" az első magyar proletárdiktatúra helyi államhatalmi testületébe, a kecskeméti városi tanácsba. 115 Mivel az Ideiglenes Alkotmány nem adott részletes útmutatást a jelölési eljárásra, a direktóriumnak kellett a helyi viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó forradalmi jelölési eljárást kialakítani. Ehhez csaknem teljesen a nagy jogi tapasztalatokkal rendelkező dr. Buday Dezső javaslatai segítették hozzá a direktóriumot. A jelölési eljárással kapcsolatban az volt a direktórium álláspontjának lényege, hogy — mivel akkor nem volt egy, az egész nép nevében fellépő, a mi mai népfrontunkhoz hasonló, egységes, pártonkívüli mozgalmi szerv — a munkás-, 337
