Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)
helyi titkára) vezetésével, 54 aki nem volt tagja a direktóriumnak. A két munkáspárt központi vezetősége 1919. március 21-én tartott egyesülési ülésén elfogadott határozatnak megfelelően Kecskeméten is egyesültek a kis létszámú kommunista pártszervezetek a nagy létszámú szociáldemokrata pártszervezettel Magyarországi Szocialista Párt néven. Minthogy a volt szociáldemokraták voltak többen az egyesült pártszervezetben, érhető, hogy zömmel a régi szociáldemokrata vezetőség maradt továbbra is az egyesült pártszervezet élén. 55 A tagság szakszervezetbe tömörült tagjai szakcsoportokba voltak szervezve, melyeknek élén a tagok által választott vezetőség, illetőleg a bizalmi férfi állt. Ezekből a bizalmi férfiakból állt a városi pártvezetőség mellett működő bizalmi férfi testület. Ez a szervezeti szabályzat szerint nem lehetett több 150-nél. 56 Ezeket Kecskeméten állami feladatokra állították be, amint fentebb már közöltük. Tehát úgy, mint országos viszonylatban, a szakszervezeti tagok egyben párttagok is voltak. Egyszerre fizették be a szakcsoportok a szakszervezeti és pártadót a bizalmi férfi útján. Vagyis a párt Kecskeméten sem volt összetételében élcsapat. A kecskeméti városi pártvezetőség a Csányi utcai Munkás Otthonban székelt. 57 Itt tartották a városi szintű értekezleteket, összejöveteleket. A városi pártvezetőség a „várost 7 pártszervezeti kerületre osztotta fel." 58 Üzemi pártszervezetek nem voltak. A területi alapszervezetek tagjai főleg a szakcsoportokon kívül álló tagokból tevődtek össze, élükön a tagok által választott „15 tagú vezetőséggel" 59 . Ezen alapszerveze54 Szili István veterán, a Kecskeméti Mártírok Bizottságának elnöke közlése alapján. A párt akkori vezetőségének többi tagjait eddig még nem sikerült felfedni. Ez még további kutatást igényel. 55 Ugyancsak a veteránok közlése alapján. Az egyesülés részleteit még nem sikerült tisztázni. 56 Lásd.: MMTVD. 6/B. 53. old. 57 Szili István közlése. 58 PI. Arch. TAGYOB. 11/29. TI. jelentésének 65. oldala és a MA. 1919. ápr. 17., 3. oldalon találhatók alapján állítotam össze. 59 Uo. Itt azonban nem írja le, hogy a vezetőség miért ilyen nagy létszámú, és hogy választott-e, s hogy kikből áll? Ezeket a veteránokat közléseiből következtettem ki. 60 Uo. és Szili István veterán közlése alapján. 61 Itt arról van szó, hogy a közellátási hivatallal tartsák a kapcsolatot és igazolják az utca lakosságának igényjogosultságát a ruha, cukor stb. jegyre. 62 BKML. Direkt, iratai 3. sz. köteg 566-os sorszám alatt megtalálható. Ugyanilyen hangú levél többször is előfordul elszórtan. De a veteránok is ilyen szellemben tájékoztattak. tek irányításával választottak meg minden 5 család után egy házbizalmit, az egy utcához tartozó házbizalmiak pedig megválasztották maguk közül az egész utca bizalmiját. Az utcabizalmi feladata volt „egyrészt a szervezés" munkája, a lakosságnak a rendezvényekre való összehívása, „másrészt a nevelés és felvilágosítás munkájának" elvégzése. 60 Később ezek végezték a közellátásra való igényjogosultság mértékének elbírálását is. 61 Vagyis egyformán dolgoztak a párt és direktóriumi feladatok elvégzésén és helyi végrehajtásán. Ez volt szerintem az a politikailag megbízható és demokratikusan társadalmasított szervezeti apparátus, mely a városi szintű vezetést, a direktóriumot összekapcsolta a tömegekkel, a város lakosságával. Az eddigiekből látható, hogy a párt igen kiterjedt szervezeti apparátussal bírt, és át tudta fogni a városi lakosságot. Az állami, politikai és tömegszervezeti stb. feladatok végzésében viszont nagy elmosódások, összeolvadások voltak. Hasonló hibák voltak a különböző állami és tömegszervezeteknek a párthoz való viszonyában is. Ez elsősorban az irányító tevékenység területén jutott kifejezésre. A Tanácsköztársaság kecskeméti 136 napja alatt — kutatásaim szerint — egyszer sem fordult elő, hogy pártirányításról, vagy a párt utasításáról stb. lett volna szó a direktórium vagy annak tagjai felé. Ez sajnos — mint ismeretes —, így volt országos szinten is. A párt Tanácsköztársaság alatti politikai hegemón tevékenységéről, szerepéről tehát Kecskeméten sem lehet beszélni. De nemcsak arról van szó, hogy a párt hegemón szerepe nem érvényesült, még csak arról sem, hogy egyformán irányított volna a direktórium és a párt. Sokkal inkább az látszik bizonyítottnak — csak erről lehet sajnos beszélni Kecskeméten is —, hogy a Forradalmi Kormányzótanács irányítása, vezetése alatt álló direktórium — kiváltképp a Buday Dezső vezette 3-as direktórium — irányított mindent, még a főleg propaganda, agitációs és szervező tevékenységet kifejtő helyi pártvezetőséget is. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy amikor április első napjaiban egyik alkalommal Vágó Béla belügyi népbiztost várták egy gyűlésre előadóként, a városi direktórium értesítette erről a helyi párttitkárságot és utasításszerű udvarias levélben felszólította, hogy „szíveskedjék a párttitkárság ezt előkészíteni. A pártfegyelem szempontjából (?) más előadás ez alkalommal nem lehetséges." 62 Vagyis a párt helyi 329
