Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

a rendőr és katona legénységi körleteket, hűségnyilatkozatra hívta fel a legénységet.

34 Kecskeméten az akkor csaknem minden területen alkalmazott „Hűségnyilatkozat" teljes szövege így hangzott: „Alulírottak becsületünkre fogadjuk, hogy a szocialista proletárdiktatúrához hűek leszünk, s minden erőnkkel Magyarország és az emberiség javát fogjuk szolgálni."

85 A nyilatkozat szövege, ha nem is volt minden vonatkozásban precíz, arra alkalmas volt, hogy forradalmi módon vonjon egyértelmű választóvonalat a proletárdiktatúrához hű és az ellenforradalmi erők között. Mindennek következményeként a hűségnyilatkozatot aláíró rendőrök és katonák többsége a felfegyverzett munkásokkal együtt olyan fegyveres potenciált jelentettek a direktórium kezében — már az idevágó országos rendelkezések megjelenése előtt

36 —, mely méltó és bőségesen elégséges volt a direktórium helyhatalmi tevékenységéhez. Ugyanazon időben kezdődött (vagyis március 22-én) az államigazgatás forradalmi megtisztítása is. Ezen a területen Tóth László direktóriumi tag vezetésével és a már említett dr. Buday Dezső segédletével folyt a munka. Tevékenységük arra irányult, hogy a megzavart államigazgatási munkát folyamatossá tegyék, és az ellenállókat, nem odavalókat eltávolítsák. Az eltávolítást azokkal szemben alkalmazták, akikkel szemben a direktóriumi ülés bizalmatlansági határozatot fogadott el. Ennek alapján a régi hatalom képviselői közül az alábbi személyeket távolították el „illetményük meghagyása mellett":

37 Győrffy Pál főjegyzőt, dr. Bánfalvi Kiss József árvaszéki ülnököt, Kerekes József népiskolai felügyelő igazgatót, Szőke Gyula tisztviselőt. Ezek egy része, már megrettenve az eseményektől, távol tartotta magát, illetve mint már fentebb említettem; 34 Uo. 9. old. és MA. 1919. ápr. 10. 2. old. „Beszámoló a direktórium működéséről." 35 MA. 1919. márc. 25., 2. old. 36 Vö. Népszava 1919. ápr. 1. „A rendőröket, csendőröket átveszik a Vörös Őrségbe" c. cikkel. 37 MA. 1919. ápr. 10., 2. old. „Beszámoló a direktórium működéséről" с cikk. 38 Uo., és az egészre nézve Tóth László közlésére támaszkodtam. 39 MA. 1919. márc. 25., 2. old. „Eskütétel" с cikk. Ugyanez PI. Arch. TAGYOB. 11/29. TI. jelentése 12. old. 40 Tóth László közlése. 41 PI. Arch. TAGYOB. 11/29. TI. jelentése 13. old. Ezek túlnyomó többségére, mindettől függetlenül, a hivatalnoki magatartás volt inkább jellemző. beadta lemondását.

38 Ezeknél a direktórium eltávolítási döntése csupán csak regisztrálása volt a már korábban bekövetkezett távolmaradásnak s a hatalomból való kirekesztésnek. Ezután érett meg annyira a helyzet ezen a téren is, hogy március 25-én az államigazgatás és a törvényszék tisztviselői Tóth László direktóriumi tag és Sarlós Ágoston felhívására hűsgényilatkozatot tettek. Valamennyien „egyhangú" lelkesedéssel álltak az „új rend szolgálatába". Ugyanott Sándor István volt polgármester is felajánlotta szolgálatait. A direktórium el is fogadta a volt polgármester fölajánlkozását és „hivatalvezetőpolgármester" címen vezette tovább a városháza tisztviselőinek hivatali munkáját.

39 Ezt valószínűleg humanista, liberális magatartásának és népszerűségének köszönhette40 Mint látható, különösebb felülvizsgálat és ellenőrzés nélkül elfogadta direktórium a tisztviselők szolgálatait. Megbízott bennük. Eddigi kutatásaim sem vetnek fényt semmiféle visszaélésre. Tehát nyilvánvalóan jól dolgoztak, mert még a fasiszta rendőrségi jelentés is keserű szájízzel jegyzi meg, hogy „nem is akadt köztük áruló."

41 Az eddigiekből kitűnik, hogy a proletárdiktatúrát helyileg megvalósító direktórium Kecskeméten már március 22—23-án a tényleges politikai hatalom birtokosa volt, minthogy a régi rend helyi politikai képviselőit és erőszakszervezeteinek vezetőit jelentő 10 személyt eltávolították a város éléről, a közéletből. Ugyanakkor e szervezetek dolgozói, azaz a fegyveres erők és az állami tisztivselők szinte kivétel nélkül átálltak a proletárhatalom oldalára. A politikai és hatalmi viszonyok ilyen előnyös alakulása után a politikailag legfontosabb gazdasági és ellátási nehézségekkel kellett szembenéznie a direktóriumnak. A város lakosságának hangulata ugyanis a legutóbbi néhány nap különféle politikai és városi eseményeinek hatására eléggé bizonytalan volt. Ez főleg abból fakadt, hogy a rendszerváltoztatás hírére sok betéttulajdonos ki akarta venni pénzét a bankból. Ezt azonban nem kaphatták meg, mert a bankokat zárolta a direktórium. Nyilván kivételezéseket és engedékenységeket követeltek. Ezenkívül az elégedetlenkedés forrásai voltak a fokozódó közellátási nehézségek is. A panaszosok természetesen a direktóriumhoz fordultak különféle ellátási gondjaikkal.