Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)
okozott a városi lakosság ellátása terén a helyzetéből fakadó gazdagodási törekvése. Ez a magatartása még a Tanácsköztársaság parasztpolitikájának, pontosabban annak ismeretében sem változott meg lényegesen, hogy a 100 holdon aluli birtokokat nem osztották fel és nem is államosították, sőt adókedvezményt kaptak. Az óhajtott földosztás hiánya pedig csak fokozta a dolgozó parasztság közömbösségét. Ez a passzív magatartás nemegyszer viszonylag nagy lehetőséget adott az egyes ellenforradalmároknak arra, hogy felhasználják a kecskeméti parasztság egy részét a proletárhatalom ellen. 28 Az értelmiség — amelynek száma 669 volt az 1920-as statisztika szerint —, főleg a nevelők túlnyomó többsége a klerikális elnyomás alóli felszabadulásnak vette a proletárdiktatúra megvalósulását. Jellemzi az értelmiség állásfoglalását az, hogy március 24-én egységesen testületileg kérték a pártba való felvételüket a dr. Buday Dezső és Tóth László előadását végighallgató kecskeméti pedagógusok. 29 Vagyis a kecskeméti értelmiség többségében igen eleven talajra talált a kommunizmus eszméje. Ezért jelentős támaszt jelentett a direktóriumnak is. A kis- és középburzsoázia, valamint a burzsoázia radikális elemei különösebb ellenállás nélkül elfogadták a Tanácskormányt és a direktóriumot, valamint azok első intézkedéseit. Többségének állásfoglalására a liberalizmus volt jellemző. A volt katona-, rendőrés csendőrtisztikar reakciós tagjai fenntartással és kezdetben leplezett, majd később egyre nyíltabb és aktívabb ellenállással viselkedtek a Tanácsköztársaság iránt. Mindezekből kitűnik, hogy a direktórium bátran támaszkodhatott a város dolgozó tömegeire, főleg a város belterületén lakókra a szocialista forradalom kecskeméti feladatainak megvalósításában. Miután a hatalom szervezetével kapcsolatos bizonytalanságok is tisztázódtak azáltal, hogy a miniszterelnökség sajtóosztálya közölte: az eddigi „kormánybiztosi állások 28 L. : Magyar Statisztikai Közlemények 72. 1920. Népszámlálás III—IV. 324. old. Kecskeméti Katona József Múzeum Buday Dezső Hagyaték. III. doboz. 29 Magyar Statisztikai Közlemények 73. 1920. Népszámlálás V. 54. old. MA. 1919. márc. 25., 2. old. 30 MA. (II. rendkívüli kiadás) 1919. márc. 23. „Nincsenek Kormánybiztosok" с cikk. 31 MA. (II. rendkívüli kiadás) 1919. márc. 23., 1. old. 32 PI. Arch. TAGYOB. 11/29. T. I. jelentése 4-5. old. 33 Uo. megszűntek*', s helyettűk a direktórium veszí át a hatalmat 30 ^ Kecskeméti Direktórium egységesen fogott hozzá a forradalmi feladatok megvalósításához. с) Л direktórium első legfontosabb intézkedései Már a direktórium első alakuló ülésén (III. 22-én de.) intézkedett a Forradalmi Kormányzótanácsnak a statáriumról, a fegyverviselésről és az alkoholtilalomról szóló március 21-i rendeleteinek végrehajtásáról. Ugyanezen az ülésen hozták meg a rendeletet, hogy „a volt királyi ház tagjainak arcképei" és a „volt királyság minden jelvénye 48 óra alatt eltávolítandók". 31 A Forradalmi Kormányzótanács rendeletét megelőzve még e nap folyamán kimondják a bankok és a 8 nagyobb üzem zár alá vételét. 32 Ezután a fenti rendelkezésekkel kapcsolatos operatív feladatokat a direktórium tagjai elosztották egymás között, s megkezdték valamennyien azok végrehajtásának irányítását minden területen. A viszonylag nagy létszámú direktórium tagjai egyszerre kezdték meg a gyakorlati végrehajtást. Ezt a végrehajtást, főleg a veszélyesebb területen tevékenykedő direktóriumi tagok, úgy szervezték meg, hogy egynéhány politikailag megbízható felfegyverzett munkást vettek maguk mellé, 33 akik erőt és tekintélyt kölcsönöztek a direktóriumi tagoknak és azok intézkedéseinek. Ezzel lényegében elkezdődik a város forradalmi munkásságának felfegyverzése is. A Kecskeméti Direktórium így valósítja meg a törvényhozás és a végrehajtás egységét a szocialista forradalom győzelemre vitele érdekében. Legelőször is, vagyis még március 22-én, szombaton este, illetve éjjel az erre a feladatra kijelölt direktóriumi tagok, nagyon helyesen, elkezdik a régi rend kecskeméti erőszakszervezeteinek, a katona-, rendőr-, csendőrparancsnokainak leszerelését és fizetésük meghagyása mellett való elbocsátását, így ennek során a direktórium leszerelte és elbocsátotta a jelzett módon Forster Frigyes 13-as huszárezredben" honvédőrnagyot, akit már előbb elzavart az ezred legénysége. Ugyanígy járt el a direktórium Dávid Nándor csendőrszázados, Füvessy Imre h. rendőrkapitány, Barna Tibor rendőrparancsnok, Tamás István és Csősz László rendőrtisztek esetében is, akiket a legénység ugyancsak már korábban elzavart. Ezután a direktóriumi tagok, elsősorban Csihalik László postás és Szakovics György katona, felkeresve 325
