Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

Párt helyi szervezetének volt már régtől fogva vezetője, illetve tagja, és csak elenyésző kisebbségben voltak közöttük kommunisták, pártonkívüliek. Ezek főleg a korábbi helyi politikai tevékenységük, munkásmozgalmi érdemük elismerése alapján kerültek be valamennyien a direktóriumba. Ugyanakkor olyan tisztán látó helybeli, de polgári származású, marxista műveltségű, kommunista értelmiségi, mint dr. Buday Dezső jogakadémiai tanár, aki később rendkívül nagy szerepet tölt be a direktórium munkájában, vagy a már fentebb említett Richter Árpád és Németh László kommunisták, eddig még előttem ismeretlen okokból kimaradtak a 15-ös direktóriumból. Valószínűnek látszik az, hogy elsősorban a helyi szociáldemokrata vezetők politikai szembenállása miatt és részben a kevés idő és a hirtelen rögtönzött szervezés, valamint a spontán választás és gyenge személyes kapcsolataik eredményeként maradtak ki ők is éppúgy, mint a város dolgozó nőinek képviselői.

18 Viszont Haj ma József és néhány más kommunista direktóriumi tag lett és jelentős kezdeményező szerepet töltöttek be a további munkában.

18/a Mindezektől a problémáktól függetlenül a megválasztott direktórium azonnal a választás után ülést tartott. Ezen az első ülésen először is megválasztotta a Kecskeméti Direktórium elnökéül Lugossi István szabósegédet, a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének elnökét.

19 Ezután elhatározták azt, hogy a direktórium átveszi és gyakorolja Kecskeméten a legfőbb politikai hatalmat a munkásság nevében. Éppen ezért jogot formál arra, hogy belátása szerint különböző rendelke18 Szili István (Kecskemét, Kisfaludy u. 9.) veterán közlése szerint az események gyors sodrása, irama következtében nem volt sok gondolkodási idő semmire sem. Általában gyorsan követték egymást a vezető személyek is. Tóth László szerint Budaynak addig nem is volt szoros kapcsolata a munkássággal. (A szerző gyűjtése.) le/a A direktórium kommunista tagjainak végleges megállapítása még további kutatást igényel. 19 BKML. Direktórium 3. kötet (1 —1368-s sorszámozott iratai közül) a 121-es sorszám alatt. 20 Tóth László volt direktóriumi tag közlése. 21 A Magyar Alföld c. lap a Szociáldemokrata Párt kecskeméti szervezetének volt hetilapja. 1911 augusztusától jelent meg minden szombaton. 1919. III. 25-től a direktórium, napilappá tette, és a Magyar Szocialista Párt kecskeméti szervezetének lapjaként jelent meg 1919. VIII. 4-ig. Szerkesztője volt végig: Hajnal József Kecskemét, Dózsa Gy. u. 12. sz. alatti lakos veterán. (Megtalálható a Párttörténeti Intézetben minden szám.) 22 Magyar Alföld, 1919. március 22. 2. old. (Rendkívüli kiadás. A továbbiakban: MA.) zéseket foganatosítson. Ezekhez nyomban hozzá is fogott. Eközben a direktóriumot megválasztó Munkástanács üléséről eltávozó résztvevők útján is értesültek a város régi vezető burzsoá tisztviselői és polgári pártjainak vezetői az országos helyzetről és a direktórium ülésezéséről. Ennek alapján arra az elhatározásra jutottak, hogy a tisztségviselők lemondva funkciójukról a városházát elhagyják, a polgári pártok vezetői pedig felajánlották szolgálataikat az akkor még ülésező direktóriumnak.

20 Az eddig történt főbb változásokról és rendelkezésekről végül is a március 22-én délben kiadott alábbi kiáltványában tájékoztatta Kecskemét lakosságát a direktórium a Magyar Alföld с helyi szocialista lap rendkívüli kiadásában.

21 E kiadvány a „Magyarország szovjet köztársaság" stb. megszólítást helyettesítő bejelentések után ismerteti az országos jelentőségű eseményeket, majd tájékoztatja a város lakosságát: „Az országban teljes rend és nyugalom van, mindenütt a munkás- és katonatanácsok vették át az impériumot. Kecskemétet a szocialista és kommunista párt tagjaiból alakult 15 tagú direktórium igazgatja, mely a rend és nyugalom érdekében már több felhívást bocsátott ki, s rendeleteinek végrehajtása végett a karhatalom eddigi szervei mellé a felfegyverzett munkásszázadokat sorompóba állította. A kecskeméti polgári pártok, valamint a kecskeméti keresztényszocialista párt vezetői felajánlották szolgálataikat a direktóriumnak." Ezután ismerteti az országos vezetőség, illetve a Forradalmi Kormányzótanács névsorát, valamint a Böhm Vilmosnak mint hadbiztosnak március 21-én kiadott felhívását a katonaság részére.

22 Ezzel Kecskeméten is megvalósult ténylegesen — az ország többi városaihoz hasonló módon — a proletárdiktatúra helyi hatalmi szervezete, és elkezdte megvalósítani a szocialista forradalom helyi feladatait, a Forradalmi Kormányzótanács rendeleteit. A 15-ös direktórium fenti felhívásából kitűnik az is, hogy helyesen nemcsak bejelenti a hatalom átvételét és közli forradalmi rendelkezéseit, hanem gondoskodik azon forradalmi fegyveres erők megszervezéséről is, melyek az ellenforradalmárok eltávolítására vannak hivatva. Persze a hatalom gyakorlása ezekben a lázas, forradalmi napokban nagy körültekintést és óriási aktivitást követelt a direktórium tagjaitól. Nem lett volna elegendő rendelkezéseinek szimpla deklarálása. Ezzel 323