Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Fazekas I.: Móra Ferenc parasztábrázolása

szerencséje lesz, de az is lehet, hogy világforradalom lesz az orosz forradalomból"

79 Féltő és nem sürgető forradalomvárás ez, de a történelmi összefüggések meglepően különös, már-már látnoki erejű felismerése. A háborús évek hamis ígéretéből, a pusztítás kálváriájából viszont egyetlen kivezető utat lát : a forradalmat. Mikszáth sem gyűlölhette volna az elszegényedett kivándorlók láttán a bankettország kényelmét szenvedélyesebben, hiszen Móra ebben a látványban már Mikszáthnál előbbre is tekinthetett. A demokratizmus szemfényvesztő, hazug programjáról 1910-ben írja: „Magyarországon sohase volt hazugabb és mondvacsináltabb demokrataság, mint ma."

80 A szociáldemokratákat is megcsipkedi, mert Dózsát idézve nem a parasztforradalmárnak, hanem önmaguknak akarnak emléket állítani.

81 A háborús évek előtti hadgyakorlatokról kíméletlen ítéletet alkot: „akaratlanul is kitör az emberből a fölháborodás, nem a magyar emberé, hanem a% emberé: micsoda oktalanság ez a békében való háborúsdi", mert hiszen „ha jön az igazi, lesz még annak halottja is, nemcsak sebesültje." (Próbaháború)

82 A magyar parasztságról írt későbbi tárcákhoz kapcsolódik a Dózsa emlékét idéző egyik vezércikk: Akié a föld, a%é a% ország. A hazai birtokmegoszlás fölött tartott — szociológiai gondolatokat mérlegelő — népszámlálása eloszlatta számára a régóta hirdetett, már régóta hamis jelszó aktualitását. „Régi mondás, hogy azé az ország, akié a föld. Ez nem igaz ugyan, de mondják. Ha igaz volna, nagyon kevés kiváltságosé lenne ez az ország." Nem lázít földreformra, de szerinte egészséges birtokpolitikára lenne szükség, mert „mit ér néhány ezer nagybirtokos 79 MÓRA Ferenc: Memento. 21. p. 80 MÓRA Ferenc: Memento. 93. p. 81 MÓRA Ferenc: Szilánkok. 9. p. 82 MÓRA Ferenc: Memento. 95. p. 83 MÓRA Ferenc: Memento. 108. p. 84 MÓRA Ferenc: Memento. 127. p. 85 Szabó Ervin halálakor írta: „Szabó Ervin halála talán nagyobb vesztesége a holnapi Magyarországnak, mint a mainak." SZABÓ Ervin: Hol az igazság!? Bp. 1977. Magvető. (Borító szöveganyagából.) Egyelőre nincs tájékozottságunk arról, hogy Móra Szabó Ervinnek mely könyveit ismerhette. 86 VAJDA László: Móra Ferenc útja 1917—1919. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1962. 77—128. p. 87 MÓRA Ferenc: Memento. 303. p. országot tevő földje, ha a hozzá való munkaerő kivándorol Amerikába, másrészt pedig a magyar paraszt anyák nem hajlandók a kegyelmes lakomázok részére béreseket szülni?"

83 A Magyar göröngy című vezércikke, mely később novellává átalakítva, címadó írása lesz a Göröngykeresés című kötetének, a tények adatközelségével és a vezércikk-műfaj szikárabb fegyelmével talán a novellánál is megrázóbb, drámaibb híradás. Az irodalom számára még alig fölfedezett magyai paraszt hazaszeretetét állítja szembe az urakéval. A materializmussal vádolt kivándorolt parasztok közül sokan kérnek sírjukba vigasztalásul néhány magyar göröngyöt. „Hol egyik, hol másik amerikai magyar pap küldi a szomorú instanciát egy marék hazai földért, amerikai magyarok sírjába." Nem tagadhatja el a hírek nehéz tanulságokat is elindító hatását: „Ezt bizony nehéz sóhajtás nélkül megállni. Nem a kérést, mert hiszen ezt ki is nevetheti, akinek szíve van hozzá, hanem azt, hogy milyen készséggel teljesíti a kérést a szeretett haza. . . Az első teljesített kérése a parasztnak. A halott parasztnak."

84 Ezekből a részletekből is látjuk, hogy Móra polgári radikalizmusát plebejus indulat fűti, s hogy a háborús években egyre közelebb kerül — talán Szabó Ervin könyveinek hatására? — a magyar munkásmozgalomhoz.

85 Nincs nyoma, hogy szakított volna a szabadkőművesekkel, de az 1917—18-as évek vezércikktermése már messze túlmutat a szabadkőművesek programján. Móra útja — mint ezt Vajda László egyik tanulmánya bizonyítja

86 — egyenesen vezet a polgári demokratikus forradalom eseményeiben vállalt cselekvő részvételig, a Hiszek a% emberben címmel ismert szabadság-ünnepi beszéd költői erejéig. A polgári demokraták, a radikálisok jelszavait a szabadság, testvériség fogalmi tartalmát egyéni értelmezéssel gazdagítja: „A forradalomból született szabadságnak csak egy tartalma lehet, amely azt megszenteli: szabad megtenni mindent, ami nem keveseknek jó, hanem sokaknak; szabad megtenni mindent, ami fogyasztja a boldogtalanságot, és megsokasítja az örömet e világon!"

87 A halhatatlan forradalom című írásában szemlét tart a magyar századforduló nemzeti — valójában nemzetieskedő — lelkesedése, majd a kifakult, hétköznapivá vált ünnepek látványa fölött. Ha valaki közelről láthatta, Móra személyes élményeivel hitelesíthette a március 15-i ünnepségek valódi tartalmát: 300