Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Fazekas I.: Móra Ferenc parasztábrázolása

nes, Vargha Kálmán rövid méltatásán,

70 Földes Anna elemzésén kívül elmélyültebb elemzést az ifjúsági művek mindeddig nem „érdemeltek" a magyar irodalomtörténet-írásban. Pedig észre kellene vennünk egy teljességigényű részletesebb műelemzés közben az ifjúsági müvek olykor szembetűnő színvonalkülönbségeit is ! 1913-ban, apja halála után írja, 1920-ban átdolgozza, kiegészíti a Kincskereső kisködmön című ifjúsági regényét. A regény műfaji kritériumait alig meríti ki ez a tematikus kapcsolatában összefüggő novellasorozat, kompozíciós hibái miatt talán el is marad az említett regényektől, még a Mindenki Jánoskája című regény teljesítményétől is. De az önéletrajzi történetek fonalát családi, gyermekkori élmények melegítik, s a szegények vigasza mögött — „A szeretet az élet" — az örök humánum parancsát, erkölcsi tanítását rajzolja. Az írói tehetség próbatételei — akár az Aranykoporsó mondanivalójához vezető lépcsői voltak ezek a művek. (A zsarnok császár, Diocletianus, aki nem ismeri a szeretet parancsát, önzésével gyermeke halálát és hatalma bukását készíti elő.) Érdekes módon Móra az 1910-es évek elejére anélkül válik a magyar ifjúsági irodalom egyik megújítójává, Sebők Zsigmond, Benedek Elek méltó pályatársává, hogy a siker csúcsait valamiféle határozott programmal közelítené. Ez a látszólagos „programnélküliség" az író szépirodalmi műveinek hangváltásaiban, stiláris értékeiben is megfigyelhető. (Egyik példa erre éppen a Kincskereső kisködmön tragikus fordulatokat is megszépítő vallomástétele.) Az ifjúsági művek — jóllehet, nemcsak a pályakezdés éveihez kapcsolódnak — a felkészülés, az önálló írói mondanivaló, a saját írói hang keresésének, megtalálásának érdekes dokumentumai. Több elbeszélése, A% Én Újságom-Ъа. írt meséje később tömörítéssel, kiegészítéssel, stiláris változtatással bekerül Móra legerősebb novellásköteteibe is (például: A% utolsó lopás, Szeptemberi emlék, Mindennapi kenyerünk.). Miért válik el mégis az 1918—19-ig ívelő írói pálya a későbbi terméstől? Az írói szemlélet stílusértékek76 Lengyel Dénes utószava az ifjúsági Móra-sorozat köteteihez a Mindenki Jánoskája — Kincskereső kisködmön с kötetben, A mesemondó Móra Ferenc címmel. Bp. 1959. Móra F. Könyvkiadó. 215—219. p. Vargha Kálmán utószava az Elbeszélések с kötethez, Móra Ferenc, az elbeszélő címmel. Bp. 1959. Móra F. Könyvkiadó. ben — Sőtér által is hangsúlyosan megkülönböztetett értékekben — tettenérhető változásait történelmi sorsfordulók érlelték Móra művészi pályájának fejlődésében. Már Vajda László észrevette, hogy mennyire különbözik az újságíró és a pályakezdő szépíró Móra hangja

77 az 1900-as évek elején. A Memento című vezércikkgyűjtemény érdekes állomásokat jelöl Móra világnézete fejlődésében. Míg az ifjúsági író Pósa lapjában és az önálló kiadásban is megjelent könyveiben a szegények sorsával vállalt teljes azonosulással a szeretet hatalmát, parancsát hirdeti, az újságíró, főleg a vezércikkíró vállalja a legnehezebb harcot a valóságos szegénysors nevében, védelmében az újért, a polgári radikális célkitűzések — plebejus erőkkel is támogatott — programjáért. A vezércikkek tartalmi elemzésével — Vajda észrevételeit is hasznosítva — el kell majd jutni egyszer Móra emberi—írói világnézete differenciáltabb bemutatásához. Ezúttal csak azt jelezhetjük, hogy már az 1904-es, 1905-ös évek vezércikkei is túlmutatnak a szegedi hagyományok szemléleti következetlenségein, Tömörkény újságírói szemhatárának zártabb határain. Az újságíró világosan látja a magyar századforduló európai méretű történelmi gondjait, számon tartja az öngyilkosságok mögött, a kivándorlások keserű látványa mögött a társadalmi bajok igazi forrását, a gyarapodó munkanélküliséget, a kapitalista fejlődés sajátos képletét. Szerinte „ennek az országnak az a baja, hogy belekövesedett a rendi uralomba."

78 Az oroszországi eseményekre figyelve, félreérthetetlenül fogalmazza meg az 1905-ös polgári demokratikus forradalom megállíthatatlan hatásának szükségességét az És^ak hónából című vezércikkében: „Lehet, hogy most a halál némasága fogja megülni Oroszországot, s a puskák ropogásától nem hallja a cár füle a dübörgését annak a pokolnak, melynek örvényei a föld alatt lángolnak. De azért a pokol végre is ki fogja tátani irtózatos száját, és elnyeli a muszka középkort. Lehet, hogy még türtőzteti démonait, de az is lehet, hogy már holnap égre csapnak tűznyelvei. Lehet, hogy megáll Oroszországban, és ez Európa 77 VAJDA László: Móra Ferenc, a vezércikkíró. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve. VAJDA László: Móra Ferenc vezércikkei. Bibliográfia (bevezetővel). Szeged, 1961.3-4. p. 78 MÓRA Ferenc: Memento. Legyünk suszterek című vezércikkben. Bp. 1967. Magvető, 132. p. 299