Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Fazekas I.: Móra Ferenc parasztábrázolása
József tanulmányaiban 72 számon tartható lényeges adatai felől közelítjük meg, hanem a müvek esztétikai értékkülönbségeire, Móra világnézetének ellentmondásaira is figyelünk. A meglehetősen egyenetlen — ritkán maradandóbb értékű — verstermés a révbe jutott családapa örömeit, a szűkebb és tágabb értelmű otthon — a szülők környezete — idilli csöndjét örökíti meg. Aki csak ezeket a verseket ismerné Móra korai írásaiból, könnyen megismételhetné Komlós Aladár tárgyilagos értékítéletét a magyar népnemzeti iskola költőinek századvégi versterméséről. 73 Az útkeresés, az önálló írói hangvétel még sokáig meg-megismétlődő próbatételei ezek a versek — közülük talán leginkább a Panka-versekre emlékezhetünk —, újraértékelésük sem mondhat többet vagy mást annál, amit árnyalati különbségtevéssel Földes Anna, Makay Gusztáv megfogalmazott. 74 Tankönyveink verses Móra-meséit is inkább a mesemondó iránti tisztelet menti át az utókornak. Verses meséi közül Л^ aranyszőrű bárány nemcsak témaválasztása, folklór-kapcsolata miatt érdemel figyelmet, azért is esemény a mű megjelenése, mert a Szegedi Napló füzetformájú mellékletként karácsonyi meglepetésnek szánta 1902-ben. Mi tagadás, a Napló ekkori költői „mezőnyében" igazán meglepetésnek tekinthették a magyar népmesekincsben többször újrafogalmazott történetet Mátyás király hűséges juhászáról a szegedi olvasók. Az epikai méretű cselekményt Móra sajátos humora fűszerezte. A mese lépcsőin válik Móra szegedi íróvá, majd országosan elismert íróvá is, miközben sokoldalú újságírói teljesítménye legalább annyira jelentős, egy 72 FÖLDES Anna: Móra Ferenc. IV. fejezet 58-78. p. PÉTER László: Móra Ferenc a forradalmakban. Tiszatáj 1964. PÉTER László: Juhász Gyula a forradalmakban. Bp. 1965. Akadémiai Kiadó. 190-198. p. VAJDA László: Móra Ferenc útja 1917-1919. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1962. 77 — 128. p. NACSÁDY József: Adatok és következtetések. Délmagyarország 1955. szeptember 8. 73 KOMLÓS Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. Bp. 1959. Gondolat. 300-309. p. 74 FÖLDES Anna: i. m. MAKAY Gusztáv i. m.: ItK. 1978. 75 Goethe szavait az ifjúsági irodalomról szervezett pécsi országos tanácskozás időszakában idézte a Jelenkor egyik cikke: „Az ízlést nem lehet középszerű alkotásokkal kiművelni, csak a legkiemelkedőbbekkel. Ehhez a legjobb is csak épp, hogy elég jó." része méltán túl is élte, önálló kötetekbe gyűjtve, a Napló életkorát. 1903-ban találkozik Móra Pósával, s ez a találkozás — Dankó Pista temetésén — későbbi könyvméretű alkotásai jelentős részének tartalmát, műfaját is meghatározza. Parancsot kap arra, hogy rendszeresen, hétről-hétre írjon meséket Л^ En Újságom-Ъя. Nem teljesíthetné ezt a „parancsot", ha alkata szerint nem volna képes arra, hogy kivételes termékenységgel, bőkezűséggel meséket írjon a számára legigazabbnak vélt valóságról: elsősorban gyerekkori élményeiről, emlékeiről, a magyar történelem nagy alakjairól, egyszerű emberek példaadó cselekedeteiről: Л körtecsős^töl, Gergő juhásn^ kanalától, Kuckó királytól, a Mosolygó alma történetéről, Rákóczi, Kossuth környezetében élő emberekről. Ezek a mesék, válogatott ifjúsági műveiben többször kiadott írások rendszerint egyes szám első személyben vallanak Móra hajdani otthonáról, a „makacs kiskunok"ról, a szegények apró örömeiről, s az író legerősebb képességeit érlelik a későbbi ifjúsági regények, elbeszélések megírásához. A Nekopogi kovács történetében is félegyházi élményekre bukkanunk, az Öreg diófák alatt című történetcsokorban is „félegyházi nap süt", varázslatos írói képzelet gazdagítja a megélt vagy olvasmányanyaggal megismert élménytöredékeket. 1908-ban írja a Rab ember fiai című ifjúsági regényét, amely már első megjelenésekor túlnőtt Pósa lapjának keretein. Önálló könyvként is megjelent. Sikerét később Juhász Gyula Móra-életrajza is igazolja, aki gimnáziumi tanárként megszavaztatta tanítványait, s a szavazásból Móra műve került ki győztesen. Nemcsak Móra életében lényeges állomás e könyv megjelenése, a gyermekirodalom, az ifjúsági irodalom új minőségét is jelentik már ekkor Móra írásai. Talán ismerhette Goethe szigorú parancsát, mely szerint az ízlés neveléséhez „a legjobb is csak éppen, hogy elég jó", 75 s talán ezért nyúlt ugyancsak szerencsés kézzel a Rab ember fiai sikere után Goethe Reineke Fuchs című rókatörténeteinek témájához, megajándékozva a gyermek és felnőtt olvasókat a Csilicsali Csalavári Csalavér pompás humorral, iróniával is játszadozó meséjével (1911-ben írta). Aligha véletlen, hogy később — 1925-ben — a Móránál idősebb mester, Benedek Elek is felhasználja ezt a forrást, Goethe művét. Ilyen sikerek nagykorúsítják a magyar ifjúsági irodalmat! Lengyel Dé298
