Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Fazekas I.: Móra Ferenc parasztábrázolása
FAZEKAS ISTVÁN MÓRA FERENC PARASZTÁBRÁZOLÁSA Mezősi Károly és Vajda László emlékének 1. Irodalomtörténet-irásunk Móra-képe A magyar irodalomtörténet-írás Móra-képe több mint négy évtizeddel az író halála után még mindig sok kérdőjelet kínál a művek értékelésével foglalkozó kutatónak. E kérdőjelek közül talán leglényegesebb a szintézis-kísérletek szembetűnő bizonytalansága, néhány ellentmondása, Móra helyének meglehetősen óvatos szempontú kijelölése a magyar irodalom folytonosságában. Aligha Móra-kérdés ez csupán, elsősorban a hozzánk időben közelebbi korszakok, életművek értékelését is érinti. A polgári irodalomtörténet-írás meglehetősen sommás értékítéletét Szerb Antal összefoglaló műve például úgy „fogalmazta meg", hogy a XX. századi magyar irodalom áttekintése közben egyetlen sort sem írt Móráról. 1 Nem sokkal hízelgőbb Schöpflin Aladár XX. századi irodalomtörténeti művének néhány mondatos igazságtevő elismerése sem, aki a regionális irodalom alkotóinak felsorolása kapcsán „az anekdota utolsó művelője"-ként emlegette Mó1 SZERB Antal: Magyar irodalomtörténet. Kolozsvár, 1934. 2 SCHÖPFLIN Aladár: A magyar irodalom története a XX. században. Bp. 1937. 288-290. p. 3 A magyar irodalom története 6. köt. Bp. 1966. Akadémiai Kiadó 636-646. p. 4 GOITEIN György: Móra Ferenc, az író. Kaposvár, 1934. GAÁL Ferike Jolán: Móra Ferenc Bp. 1938. 5 KARINTHY Frigyes: Szavak Móra Ferencről. Pesti Napló 1934. február 11. KOSZTOLÁNYI Dezső: Móra Ferenc. Új Idők 1927. 370-371. p. TAMÁSI Áron: Móra Ferenc. Erdélyi Helikon 1934. március. JUHÁSZ Gyula: Móra Ferenc ezeregy élete. Literatúra 1927. 11. sz. * Móra műveit a Könnyes könyv versrészletei és az Ének a búzamezőkről című regény részlete kivételével a Magvető Könyvkiadó MÓRA FERENC ÖSSZEGYŰJTÖTT MŰVEI című sorozatából (annak köteteiből) idézzük. rát. 2 Értékelése mintegy előkészíthette a legújabb, immár marxista irodalomtörténeti szintézis Móraértékelésének címszavát 3 , amely így ítél: „Kései anekdotizmus: Móra Ferenc". Goitein György és Gaál Ferike Jolán disszertációi, amelyek először vállalkoztak a Móra-életrajz és a megjelent kötetekkel valamelyest mérhető Móra-életmű részletesebb áttekintésére 4 , műelemzéseikben nem kerülhették el a túlértékelés vagy a félreértés buktatóit; inkább az életrajzkutatás részfeladatait teljesítették. A régebbi Móra-értékelések közül a kortársírók vallomásainak, Juhász Gyula Móra-életrajzának, Szinnyei Ferenc tanulmányának veheti talán legtöbb hasznát a ma? Móra-kutatás. 5 Móra írói szemléletének jellemzéséhez természetesen nélkülözhetetlen az alig fölsorolható résztanulmányok egész sora, közöttük Sík Sándor, Ortutay Gyula, Tettamanti Béla, Rubinyi Mózes írása. 6 A felszabadulás utáni első évtizedekben Bóka László több forrásban idézett emlékbeszéde, majd egyetemi előadásainak jegyzete fogalmazta meg új történelmi helyzetben a Móra-értékelés kulcskérdéseit, világította meg a félreértések történeti és esztétikai hátterét. 7 Az új szempontú értékeléssel egyidejűleg Szegeden is, Móra szülővárosában, Kiskunfélegyházán is aktív kutatómunka kezdődött. Szegeden elsősorban Vajda László, Péter László ; Kiskunfélegyházán Mezősi Károly mérte föl és jórészt teljesítette is a Móra-kutatás 6 SÍK Sándor: Móra Ferenc, a költő. Magyar Hírlap 1935. január 6. ORTUTAY Gyula: Móra Ferenc. In.: írók, népek, századok. Bp. 1960Ü Magvető 107-114. p. TETTAMANTI Béla: Móra Ferenc tanítása. Szeged, 1936. 19. p. RUBINYI Mózes : Móra Ferenc. Emlékezések és tanulmányok. Bp. 1962. Gondolat 148-154. p. 7 BÓKA László : Válogatott tanulmányok. Bp. 1966. Magvető 1241-1253. p. 267
