Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei

emberséges magatartását sokan kihasználták, ha volt miből —, kölcsönzött mindenkinek, naponta vendégül látta nem egy festőtársát.

161 A két komponens — művészi és anyagi — előbbutóbb kényszerhelyzetet teremtettek számára. Csupán az elszakadás körülményeit kellett még kimunkálnia. Pesten megtelepedni nagyon költséges lett volna, azonkívül a már kiérdemelt sikerek, népszerűsége sem engedte volna meg, hogy a fővárosban ismét kezdeti nehézségeket vállaljon. Szerencsés helyzet alakult ki számára, hogy meghívták Kecskemétre, a szervezendő művésztelep vezetésére. Ez volt a döntő tényező az exodus végrehajtásához. Hosszas előkészítő munka előzte meg a tárgyalások felvételét. A történtek felvázolását a kecskeméti művésztelep szervezése előtti idővel kell kezdenünk, azzal, hogy Herman Lipót Berlinben 4 hónapon át Falus Elekkel együtt tanult. Velük együtt volt ott Tóth Kálmán, egy gazdag kecskeméti juhász fia, aki azután örökségét Falussal együtt elmulatta. 1908-ban mind a ketten ismét megjelentek Nagybányán — hiszen Falus már 1903 óta időnként Iványi korrigálása mellett dolgozott —, s a szeretett és nagyrabecsült vezető tanárral a jövő kialakítását mérlegelték. 1909 elején Falus már felvetette a gondolatot, hogy a modern utakat kereső művészekkel „ellen Nagybányát" kellene alapítani. Tóth Kálmán vetette fel a gondolatot, hogy az új telepet talán Kecskeméten lehetne létesíteni. Mivel jól ismerte Kada Eleket, Kecskemét akkori agilis polgármesterét — vállalta a közvetítő szerepét. Nemsokára létrejött a találkozó. A Japán kávéház esténkénti összejövetelén a vezető, tekintélyes művészek mellett sok érdeklődő, meghívott vendég is jelen volt. Ide hívták meg Kada Eleket, ahol megismerkedett nemcsak Iványival és Falussal, hanem Jánszky Béla és Szivessy Tibor építészekkel is, akiket Falus Berlinből ismert, s akik tájékozottak voltak a nagybányai neos mozgalmat illetően is. Jánszky ismert, aranyérmet nyert terve, a pécsi országos kiállítás népművészeti pavilonja 1907-ben, s a zebegényi templom 1908-ban már az új, „magyar formanyelv" következetes stílusában jött létre. A vele egyidős építész barát — Szivessy később is számtalan építé161 Herman Lipót szíves közlése. 162 Bács-Kiskun megyei Levéltár (Kecskemét), 1912. júl. 27-i jegyzőkönyv. 1(53 A kecskeméti művésztelep. 1909. szept. 26. szeti vállalkozásban társa — ugyancsak kedvvel vállalta az építendő művésztelep tervezését. A körülmények szerencsés összetalálkozásához tartozott, hogy olyan kiváló egyéniség állt a város élén, mint Kada Elek, aki igen szerteágazó, sokféle irányú városfejlesztő tervvel és megvalósításukkal bizonyította, hogy megértette a modern idők szavát. Igen sok új és hasznos gazdasági és kulturális vállalkozást kezdeményezett. A helybéli újság lelkesen ad beszámolót az éppen soron következő létesítményről. Megtudjuk, hogy 30.000 kötettel új könyvtár nyílt, épül a kórház, siketnémák intézete, mozgóképszínház, nagyarányú városrendezés folyik, Kaszinó és Városi Múzeum létesítése.

162 Ebbe a sokrétű gazdasági és kulturális tervbe illeszthető volt a Kecskeméti Művésztelep megalapítása is. Iványi Grünwald 1909. július 17-én Nagybányáról keltezett levéllel fordult Kada Elek polgármesterhez, melyet a Kecskeméti Lapok teljes terjedelemben, vezércikkben közöl.

163 Tartalmából ítélve nyilvánvalóan megelőző tárgyalások után íródott. A levél a művészetek és művészeti ipar számára földet, hajlékot és támogatást kér a polgármestertől s a város vezetőségétől, azzal, hogy „meg fogják érteni és méltányolni azt a nagy feladatot, amit a magyar kultúra ránk mér. Hogy a magyar művészet fejlődésében Nagybánya milyen nagy szerepet játszott, ez ismeretes. Az akkor együtt tartozás kapcsán együvé került emberek á természetes evolúció folytán most válni készülnek, hogy új elemekkel gazdagodva új haladásért, tehetséggel telítetten folytassák a nemzeti művészet fejlesztését". Iványi „új művész honalapításnak" nevezi a csoportosulást, s elképzelései szerint többirányú művészi képzést vezetne be: 1. Tisztán képzőművészeti rész2. Dekoratív művészetKözzéadják a hírt, hogy Iványi, a Nagybányai Festőiskola jelenlegi tanára onnan kiválik, és az iskola jelentős részével Kecskeméten művészi szabadiskolát nyit. A tagok magyarok és külföldiek, ellátják magukat, közösen fedezik a modellköltségeket s az iskolát Iványi Grünwald vezetné. Az Iparművészet már a terv megvalósításának néhány körülményéről is hírt közöl: „Akik Kecskemétnek, a magyar Alföld „hírős" városának fejlődését figyelemmel kísérik, megállapíthatják, hogy az utolsó három lustrum alatt nemcsak gazdasága mutat számottevő emelkedést, hanem a közművelődés terén 271