Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei

így emlékezik e képről: „művész és ember tökéletes összhangba olvadt össze ennél, s abban, ami művei­ből maradandó, az utókornak nemcsak művészi ki­válóságát, hanem finom és meleg emberségét is mód­jában lesz megismerni." 91 Grünwald művei a Műcsarnok kiállításain kerültek közönség elé. A nagybányai festők sikereit kénytelen volt a Műcsarnok maradi vezetősége is elismerni, így, amikor 1899/1900-ban külön termet kért a mű­vésztelep, ezt teljesítették és a saját zsűri jogát is megadták. A következő évben azonban már meg­tagadták ezt a kedvezményt, s a műveket szétszórták a termekben, idegen képekkel vegyesen, így a „nagy­bányai eszmét" egységesen nem képviselték. A ké­sőbbi években sem állíthatott ki többé egységesen a csoport, sem a Műcsarnokban, sem a Nemzeti Sza­lonban, azonban most már a megismert és sikereket elért művészek neve után igazodott el a közönség. Lassan megértették, elfogadták a nagybányaiak festői elveit. 92 Az 1901/2. évi téli kiállításon a Műcsarnok­ban a fiatalság szelíd és csendes megmozdulására figyelt fel a vezetőség. Egyes művek alá babérágakat helyeztek. A sajtó provokációra gondolt, míg az egye­temi hallgatók meg nem jelentek és ki nem jelentet­ték, hogy elismerésüket akarták leróni azon magyar művészek iránt, akik a nemzeti irányt szolgálják, így kerültek a fiatalság által arra érdemesült művek alá a barérágak, Bosznay L, Spányi G, Újvári I., Pálya C, Vágó P., Ligeti M., Damkó I.,Telepy K., Ferenczy K. és Grünwald képei, ill. a szobrok alá. 93 Az 1902/3. évi műcsarnoki téli kiállításon festőnk több, azóta nyomaveszett képpel együtt állította ki Kuhas^árítás с vörösek, sárgák, zöldek felfokozott szí­nességével festett vásznát 94 (32. kép.). A műterem­kertben kiteregetett színes ruhák vidám foltjaival ala­kított impresszionista alkotás apró, vibráló foltocs­kákból, vesszőkből mozgásban levőnek érzékelteti a szénaboglyát, fákat, gyeprészietet. Túláradó érzéki öröm, felfokozott életvidámság jellemzi előadásmód­91 PETROVICS Elek cikke a Híd 1940. okt. 4-i számában. 92 RÉTI István i. m. 53. 93 Vas. Újs. 1901. 764. 94 O. v. 166x133 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. MNG Ltsz. 2480 T. Kiállítva: Kecskemét, 1967. 34. sz. 95 O. v. 100x82,5 cm, j. j. 1. Iványi Grünwald. Dr. Fábián Lajos gyűjt. A BÁV Aukción (1970. 129. sz.) előkerült kép: o. k. 70x55 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. 96 MALONYAY Dezső i. m. 81. 97 O. v. 68,5x98 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. MNG Ltsz.: FK 9708. Kiállítva: Kecskemét, 1967. 33. sz. ját. Ez a vonása megkülönbözteti többi társától, eny­nyire élénk színek s a felületet ily egységesen be­borító vibráló ecsetvonások nem találhatók a Grün­wald számára igen fontos és hangsúlyos művészi elő­képnek számító Ferenczynél sem. Ez a részletezés Ferenczynél az ő megállapodott, klasszikus, kiérlelt egyéni stílusának megteremtésekor nem jön számítás­ba. 1970-ben a BÁV Aukción előkerült egy teljesen hasonló felfogású példány is. A Ruhaszárítás 1903­ban már állami vételként kerül múzeumba, de több variánsa ismeretes. így magántulajdonban tartunk számon egy kisebb méretű példányt, amely össze­fogottabb, s már bizonyos szecessziós vonásokra is felfigyelhetünk. 95 A szignó itt Iványi, tehát valószínű, hogy már 1906 után készült, mivel gyűjteményes ki­állítása előtt nem használta az Iványi nevet. E képen a környezet megegyezik az előbbi nagyobb változa­ton felhasznált kertrészlettel, itt azonban, a háttér­ben keskeny csíkkal, egy ház homlokzatát villantja fel. Sokkal sematikusabb, nagy foltokat alkalmaz, de a napfény ragyogása teljesíti ki mindkét képen a színeket, formákat. E tárlaton szerepelt képei közül a 'Nyári reggel lappang, de a Malonyay könyvben rep­rodukcióját közölték 96 (33. kép.). Azonos a tárlat katalógusa Nyári délelőtt с képével. Témája, fel­fogása a nagybányai festői elvek teljes megértését tükrözi. A kora délelőtti hangulat megragadása szá­mára igen kedves volt, másik két — a katalógusban felsorolt — műve is utal erre. Azonosításuk, hollétük problematikus, mint ahogy nagyon sok esetben Grün­wald életművében lehetetlen egy-egy mű felismerése adatok hiányában, s Réti szerint ebben az időben sok alkotása került a műteremből magántulajdonba, nyomon kísérésük ily módon meddő vállalkozás. A fent említett kiállítás plakátját ezúttal Grünwald tervezte. Az előkép itt is Ferenczy hasonló produkció­javolt. A tárlatot propagáló Plakátterv nagyon is nagy­bányai elképzelés 97 (34. kép). A napfény itt is erőteljes árnyékokat vet, a színfoltokat dekoratív, biztos kontú­rok közé szorítja, a tájmotívumoka plakátfestés íratlan szabályai szerint érthetően rendeződnek, sugározva Nagybánya harmonikus szépségét. A festő félalakja szemet megkapó, színes, világító foltokkal élénkí­tett. A napfény felragyog a fehér ingmell kivillanó részletein, a nyakkendő vörös, s az égfelületre a jobb oldalon a lombozat dekoratív levélfüggönye eresz­kedik. Hibátlan kompozíciós érzékkel ragadta meg úgy a mondanivalót, hogy az mindmáig példamutató 260

Next

/
Oldalképek
Tartalom