Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei

álló fiatal nő, s a feléje forduló, éneklő férfi a jobb oldalon alkotja a kép biztos egyensúlyát. Közöttük az ülő figurák csupán staffage-alakoknak hatnak, mellékszerep az övék, hatásos kíséret a nagyvonalú rendezéshez. A napfény erőteljes izzása áttüzesíti a fehér ingvállakat, a ruhák ragyogó színességét fokozza. A régi magyar viselet ragyogó virágos selyem mustrái élvezetesen virítanak a képen. Virágokat nem festett, de pótolta színpompájukat a textíliákon. Harmonikus, kiérlelt a kompozíció, s az évek alatt tanulmányozott szín- és atmoszféra-, napfényfestés tanulságainak teljes megértése jellemzi. Szerves fejlődés eredményeképpen jutott el a számára legkifejezőbb festői előadásmódhoz. A naturalizmustól a Bastien-Lepage-i hatásokon át a nagybányai természetmegfigyelés vezetett az impresszionizmust átformáló stílusához. így nem csodálkozhatunk a kép sikerén, a kritikusok és a közönség meleg érdeklődéssel, elismeréssel fogadták, s azóta is számos kiállításon mutatták be. Az irodalomban sok helyen találkozunk a kép kritikai hatásával. A legfontosabb korabeli írás Lyka Károlytól származik, aki a Téli műtárlatról megfogalmazott véleményében megadta az alaphangot még a kiállítás kezdetén, így a kritikusok számára irányt jelző orientáció adódott. Lyka összehasonlítja kritikájában Grünwald Völgyben с képével, s ezt írja: „Most szélesebb, biztosr.bb lett a kép, amit akkor áttanulmányozott, most egészen a vérébe ment át, készen vette önmagából, de most merőben más arculatot kapott, azokkal az új színakkordokkal, melyeknek viselője ez a néhány alak. Talán érezte Grünwald miután az első képet festette, hogy ebben a tengerzöld környezetben hirtelen és meglepő színeknek kell betörniök, hogy a háttér fanyar zöld tónusára tüzes sárga és veres applikációkat kell hímezni, melyek vezetnek a monochrom bassus fölött. Ez akarata telje74 Új Idők 1901. VII. 47. sz. 452. 75 Művészet 1902. 67. 76 FELEKÉ Géza: Iványi Grünwald kiállítása. Nyugat 1913. II. 1. 77 GENTHON István: A nagybányai iskola. Szépművészet 1944. 1. sz. 1-8. 78 Levél Lázár Bélához, Nagybánya, 1901. MNG Adattára MMA 20. 79 O. v. 130,5x151,5 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. MNG Ltsz. 2276 T. Kiállítva: Kecskemét, 1967. 21. sz. 80 O. k. 37x41 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. MNG Ltsz.: 58.288 T. Kiállítva: Műcsarnok, 1902/3. téli kiáll. 28.; Kecskemét, 1967. 21. sz. sedett; mindent megértünk a képen, amit csak adni akart. Jelentékeny művészeti intenciók váltak itt valósággá: értékes emlékként őrizzük meg azokat."

74 A Művészet 1902. elején szintén megemlékezik a tárlaton látható nagy Grünwald-képről s a vázlatokról, melyek bizonyítják, hogy többször átdolgozta a Völgyben c. képének tanulságait.

75 A Nyugatban 1913-ban Iványi Grünwald kiállításának képeiről ír Feleky Géza — amikor Grünwald már Kecskeméten él —, s cikkében összehasonlítja ezt az alkotását a kecskeméti tájakkal. „Ott a szokásos impresszionista téma, kuruc viseletben, mert színekre volt szüksége és érzésre, tartalom, romantika volt. Itt Kecskeméten virágzó barackfák kék ég előtt a rózsaszín virágokkal meseszerű és dekoratív."

76 Genthon István a Nagybányai iskoláról nyilatkozó cikkében 1944-ben úgy találja, hogy ezzel a képpel talált magára. „A régi nemesi társaság és a természet összefogásában dekoratív törekvések szólalnak meg."

77 A nagybányai természet teljes festői megértése nyomán kitűnő műveinek egész sorozatát indítja meg. Az 1902-3-as esztendő jelenti a csúcspontot az impresszionizmusból kifejlesztett egyéni hangvételű stílusának biztonsággal való alkalmazásához. Ekkor festi: Itatás, Nyíres, Szakadék, Tavaszi kirándulás, Nyár, Ruhaszárítás, Lugas, Szénaboglyák télen, Három királyok, Fehér szoba с képeit, sok más kisebb jelentőségű festmény kíséretében. Az azóta klasszikussá vált nagybányai Grünwaldmúvek a kortársakat — sa későbbi szemlélőt is — elragadtatott elismerésre indították. Ferenczy Károly mellett Grünwald ragadta meg leghatározottabban a nagybányai művészet lényegét ezekben az alkotásaiban. Fény, szín, harmónia, hangulat, a részletek nagyvonalú összefogása egységbe kovácsolja a lényeget. A folyamatba, mely révén kiteljesítette stílusát, beleillik öntudata, büszkén vallja magát nagybányainak levelében, melyet Lázár Bélának írt: „. . . 4—5 év óta Nagybányán élek, szívvel-lélekkel „nagybányai" vagyok. Ezzel némileg ki is fejeztem művészi hitvallásomat."

78 A soron következő nagy mű az Itatás volt.

79 Még a Műcsarnok 1902/3 téli kiállításáról állami tulajdonba került. A Magyar Nemzeti Galériában a kisméretű hasonló témát is megtaláljuk

80 (27. kép.). Az Itatás főszereplője a szikrázó napban fürdő lankás dombrészlet (28. kép.). Gondosan tanulmányozta a földtürem258