Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Bognár Z.: Szilády Áron kiadatlan leveleiből

101-dik fog megállni. Szóljunk egyébről. A commissiok közül még eddig egyetlenegyről írhatok csupán: — a takarékp. részvényekről. Először is azt, hogy ilyesmi nem szokott kapható lenni. Históriája itt következik. Ezen részvények értéke eredetileg 60 mond hatvan forint, de ez is csak nominális, mert a mai napig nem kellett többet befizetni az először befizetett 30 ft-nál. Erről ment tehát föl 1150-ig. Osztalékot több év óta 100 ftot fizetnek részvényenként s azt hiszik, hogy most is (aprilben) ennyi lesz a nagyszerű építkezés daczára. Szolgáljon tudomásul. Karli berukkolt s bukfenczet vetett. Soha ily baromi fiaskót. Gondolom, hogy darabjáról a halasi eritica sokkal jobban lesz értesülve s szebbeket tud róla mondani, mint én: azért nem bántom. Annyit jegyezhetek meg csupán, hogy ez azon színdarab, melyben többet tapsolnak a színpadon, mint a színházban. És ez azon színdarab, melyről még senki sem bírt jót mondani. Itt volt az öreg Bibó, Pista fiával, Péter Miklós s Józsi, megkérdezhetik tőlök Halason az effectust. Az előttem való padban azt mondta előadás alatt egy ember, hogy ha rajta állna, rögtön exequálná a szerzőn azt az 50 aranyat, mit Kolozsváron adtak e darabjáért. Egyszóval úgy megbukott szegény Flóra, hogy csak a fütty hiányzott.

27 Tegnap estve megint Mátyás Flórián olvasott Anonymus koráról, s Szabó Károly erősen megtámadta, s nem tudom, nem Mátyásnak lesz-e igaza. Most megelégedett annyival, hogy Béla jegyzője írói korát az 1090-dik év utánra teszi. Fő súlyt az Anonymusnál és Kézainál egyaránt előjövő Péter gozd nevű hegynél vívott csatára helyez, mely nem Péter királyról, hanem egy Péter nevű rex=főember-nek Kálmán által azon helyen lett (1094) legyőzetéséről neveztetik úgy. Kemény harezra van kilátás, ha Szabó K. el nem hallgatja. Pfeifernek átadtam a küldeményt, sürgetvén a szükségeseket (Herodot és Hitzing). Antiquariusnál még nem voltam. Debreczenből 50 darab török levelet kaptam. Van télire takarmány. Ha Berényből visszajön Ubátyám, majd többet írok, ha akkorára otthon nem leszek. Addig is maradok sz. ö. Sz. A. Szász Károly Lelenc с művét a kolozsvári színház pályázatára írta. Flóra címmel mutatta be a budapesti Nemzeti Színház 1866. november 18-án. A magyar kormányt február 17-én nevezték ki: gr. Andrássy Gyula vezetésével az összes tárcát Deák-pártiak kapták. 15-i levelében azt írta Szilády a politikai hangulatról, kogy ,,Itt már mindenki unni kezdi a várakozó állapotot, s mire ki lesz nevezve a ministerium, senki sem tud ujongni. Készülnek ugyan kivilágításra, fáklyás fenére, mi vasárnap vagy hétfőn körülbelül meg is lesz, de aztán úgy látszik, hogy minden is addig lesz. Még a ministerek se tudják, mi következik az után. Eötvös azt mondta, hogy rögtön elnapolás, s ma már az ellenkezőt hiszik, hogy ugyancsak lesznek meleg napok s ülésezések. Az eskütétel Budán lesz, ergo Bécsből is lejönnek, hogy a comedia nagyobb legyen. Abban bízom, hogy e hűhóban majdcsak megszökhetem haza." Első levél ez a mit írtam, remélem elég gyorsan s hoszszan írtam. Édes anyámnak még csak vasárnapra szándékozom. 7. Pest, 1867. Febr. 22. Kedves Urambátyám!

28 Már feltettem magamban, hogy nem írok míg haza nem mehetek — gondolván, hogy az holnap megtörténhetik. Azomban már ismét csak hétfőn lesz ülés s úgy fordulhat, hogy utánna rögtön más egyéb tárgyak is előkerülnek. — Én szeretem ugyan hinni, hogy a jövő hetet farsang végéig otthon tölthetem, de bizonyos mégsem vagyok benne. írni valóm tulajdon kép semmi sincs, mert már bele bódultam az itt léteibe, gondolkozni is alig tudok, — tájékozni magamat e csudálatos levegőben még kevésbé. Itt mindenki erőlködik örülni, de denique

29 nem képes. Minden dolgon a vontatottság s kényszerűség nyoma látszik s mindenki olyan, mintha magára haragudnék legjobban — azért-e hogy örülnie kell, vagy hogy nem tud úgy örülni, a mint szeretne? — nem tudom. Azt meg csak képzelni sem bírom, hogy Halason mit csinálnak vagy csináltak az újság vételekor. Magam is elmentem a telegraph hivatal felé, hogy megküldjem a hírt, de — talán szerencsére — ráértem mást gondolni. Rég láttam olyan tolakodást, a milyen ott volt ez alkalommal. Mintegy 20 perczig vártam, de nem férhettem hozzá. Ez alatt fordult meg fejemben, hogy ki tudja, mi is következhetnék egy telegrammból mi nálunk, s minek nem lehetnék én okává. Egyszer csak elindultam haza felé anélkül, hogy a telegrammot feladtam volna, s biz én azóta sem bántam meg. Ha szidnak is otthon, se baj, több is lepergett már én rólam — gondolám —, jobb lesz ennek a hírnek szép csendesen szivárogni Halasra. — Majd tán én is csak haza érek a napokban. (7. kép) Hát Bologna?

30 — hm! Egy kis reménységem van hozzá, hogy elmúlik, mert Eötvös most már Festetics minister által akarja eszközölni a ministeriális úton eszközlendőket. A viszontlátásig. sz. ö. Sz. Á. A kormány kinevezése után csak öt nappal, 22-én tudósított az eseményről. denique — lat. elvégre, utóvégre, Eötvös József biztatására és támogatásával utazott Bolognába, hogy a Marsigli-anyag török, perzsa és arab kódexeit áttanulmányozza, megvizsgálja azokat a latin, görög és héber kódexeket, amelyek Mátyás könyvtárába tartozhattak, és az egyetem matriculáiból kijegyezze az ott tanult magyarok névsorát. Kutatásai eredményéről beszámolt az Akadémián. (MTA Értesítője 1868. 128— 142.) A szakirodalom szerint 1867-ben járt Bolognában, ez a levél és a 11. azonban arról tanúskodik, hogy csak 1868 elején valósulhatott meg a kiutazás. 206