Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Vass E.: A kalocsai náhije 1548. évi török adóösszeírása
tereknek is hívták. E defterek közül ismerjük a budai és mohácsi szandzsákok 1544—1547 között készült példányait, és a szegedi szandzsák ez évi példányának 1548. évi másolata a most közlésre került kézirat. Szulejmán szultán 1543. évi hadjárata és a budai pasa, valamint több szandzsákbég 1544. évi kisebb hadjáratai következtében állandó harcok között 12 magyarországi török szandzsák alakult meg. Hammer József munkájában 23 közli Halil defterdár egyik 1545 elején keltezett jelentését, amelyben felsorolja a budai tartomány (vilajet) szandzsákjait; Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Mohács, Pécs, Siklós, Nógrád, Hatvan, Szekszárd, Veszprém, Szeged és Simontornya. Az 1544/45-ös években a Duna bal partján a nógrádi és hatvani szandzsákok megszervezése és első összeírása már a budai, mohácsi és szegedi szandzsákokkal egy időben történt meg. A budai tartomány (vilajet) 12 szandzsákjáról készült Halil-féle defterek a török hódítók kincstári földkataszterét alkották, s minden további fegyverszüneti és más tárgyalás alapját képezték. A kalocsai náhije területének török megszállását és az új adóztatás folyamatosságát a kalocsai vár helyőrsége biztosította. A szegedi szandzsákhoz tartozó kalocsai vár török helyőrségének zsoldjegyzékét (mevadzsib defteri) 1543. július 3—szeptember 18. közötti időszakból ismerjük. A kalocsai vár és város katonai és polgári kormányzója Musztafa Divane dizdár volt, s a parancsnoksága alá 4 bölükben 40 janicsár, 8 bölükben 80 gyalogos reisz és azáb, 7 bölükben 68 szerb görögkeleti martalóc, valamint 10 tüzér és két aknász tartozott. Az összesen 200 fős helyőrségből azonban a zsoldjegyzék feljegyzései szerint 25 gyalogos reisz és azáb, valamint 35 martalóc az akkor éppen folyó 23 HAMMER 1852. III. к. 739. 24 VELICS 1889. I. к. 7-8 és 48. 25 Isztambul, Basvekalet Arsivi (Miniszetrelnökségi Levéltár) Tapu defteri Nr. 332, Varak 138: a szegedi szandzsák 1560. évi adóösszeírását őrzi. A kalocsai náhije 1548. évi területét ekkor már kettéosztva találjuk, a kalocsai és solti náhijékre. A kalocsai náhije 1560-ban Kalocsa 100 kapuval, Fájsz 175 kapuval, Foktő 281 kapuval számított városokra, 72 falura és 50 megművelt pusztára oszlik fel. A solti náhije 1560-ban Solt 168 kapuval, Pataj 159 kapuval számított városra, 26 falura és 8 pusztára oszlik fel. A kalocsai náhije 1548. évi településszerkezetében szereplő 102 helység, 1560-ra 161 helységre növekedett, főleg puszták megművelésével. székesfehérvári ostromhoz volt vezérelve. A következő 1546. évi zsold jegyzék már kisebb helyőrséget tüntetett fel. Ekkor Musztafa aga dizdár parancsnoksága alatt összesen 89 fős helyőrség zsoldjegyzékét ismerjük. 24 A kalocsai náhije 1548. évi adóösszeírása a szegedi szandzsák 1546/47. évi legelső defterének egyik másolataként maradt ránk. Ez a török adóösszeírás (tahrir defteri) tartalmazza a családfők, illetve azok legény és házas fiai, valamint testvérei, azonkívül a papok, diákok és kovácsok helységenkénti névjegyzékeit. A névjegyzékek után megadja a török állami fejadó (másnéven harács, forint adó, császár adója) összegét, valamint fizetőinek a helységenkénti számát. Ezután a török földesúri adók adóösszegét mutatja ki a fejadó, vagy ahogyan egységesen nevezi, forint adó nélkül. Végül a török földesúri adó összegének részletezése következik. Elsőként mindig a kapuadó szerepel, amely a gazdálkodó háztartások számát mutatja meg. Ezt pedig az általuk megtermelt búza, kétszeres, köles stb. összes termés tizedének kila súlymértékben és török 'akcse értékben való feljegyzése követi. Végül a falusi bíró által kirótt büntetéspénzek összege és a malmok, halastavak illetékösszegei következnek török akcse pénzértékben. A török adóösszeírás fent ismertetett adataiból a kalocsai náhije földrajzi kiterjedését s településrendszerét, a népesség létszámát és megoszlását, valamint a gazdálkodás jellegét és megoszlását rekonstruálni lehet, amit a következőkben ismertetni kívánunk. A kalocsai náhije területének földrajzi kiterjedése 1548-ban a Duna bal partján Apostagtól Érsekcsanádig, majd onnét vissza, Kecelen és Hajóson áthaladó félköralakú útvonal mentén halad. Ez a terület a középkori Solt szék területénél csupán északi részein kisebb, a Dunavecse és Kecel, valamint a Kulcs és Perkáta közötti helységek a budai szandzsákhoz kerültek. A középkori Fejér megye Solt székének területe jelentéktelen különbséggel került 1543-ban a kalocsai náhijébe, ezért az 1495. évi királyi jövedelmi elszámolások és Csánki Dezső történeti földrajza adataival a településszerkezetben mutatkozó változások lemérhetőek. A települési szerkezetet meghatározó objektumok a városok, falvak, puszták, külső telkek, külső kertek, malmok és halastavak, valamint a működő templomok számának az összes település számával való összehasonlítása a vonatkozó terület jellegét megmutatja. 25 17
