Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Orosz L.: A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1845–1867)

gel adták a Bánk bánt. A válasz a vidéki színházak, ill. vándortársulatok egykorú Bánk bán-skv.-einek hiányában természetesen rendkívül nehéz. Mégis láthatunk némi okot arra a feltételezésre, hogy különösen a szabadságharc előtt a Nemzeti Színház példamutató szerepe a játszott szöveg tekintetében is érvényesülhetett. Tábori Róbert szerint az 1845-i pesti előadás sikere után több vidéki színtársulat is fölvette játékrendjébe a Bánk bánt, s ebben nagy szerepe volt Egressy Gábornak. Tábori utal ezzel kapcsolatban egy karikatúrára, amely a Honderűben jelent meg: ez házalónak ábrázolja Egressyt, amint éppen a Bánk bánt kínálgatja fűnek-fának.

38 Föltehető, hogy Egressy, aki — mint láttuk — a Bánk bán rendezői feladatát is elláthatta, rendezői elképzelését, sőt esetleg a Nemzeti Színház előadásának szövegét is átadta a vidéki direktoroknak. A nyelvi változtatásokat a Színműtárban megjelent 2. kiad. széles körben elfogadtathatta a színházakkal, ill. társulatokkal.

39 A cenzúra követelményeihez való alkalmazkodás pedig országszerte azonos húzásokat tett kötelezővé, ill. ajánlatossá, még ha ebben találhatunk is adatokat az eltérésekre.

40 Több színész különféle társulatok Bánk bán-előadásaiban való vendégjátéka is amellett tanúskodik, hogy a drámát nagyjából azonos szöveggel játszhatták. így talán nem túlzás vizsgálódásainkat azzal zárfiunk, hogy a nemzeti színházi skv. az 1845 — 1867 kqzötti évek egyre inkább nemzeti drámává emelkedő Bánk bánjának „színpadi változatát" őrizte meg.

41 38 TÁBORI Róbert i. m. 128. 39 SZINNYEI Ferenc szerint a S^ínmütár közvetítésével terjedt el a Nemzeti Színház hatása az egész országban. Sz. F.: Nagy Ignác. ItK 1902. 187. 40 Az 1860-i utasítás előtt egyes színtársulatok maguk „cenzúrázták" a Bánk bánt. így pl. az 1858. júl. 17-i esztergomi előadást így hirdették: „Újonnan színre dolgozta Szigeti Imre." Erről az átdolgozásról a kritika így ítélt: „Ez több apagyilkosságnál, ez megbecstelenítése a halhatatlan nevű költőnek . . . Botrányos eset!" (LÁM Frigyes i. m. ItK 1926. 94). Szigeti átdolgozását Pázmán társulata másutt is adta, pl. Kecskeméten 1858. okt. 17-én. (LISZKA Béla : Л kecskeméti s^ínhá^ és színészet múltja. In: Katona Emlékkönyv. Kecskemét, 1930. 127—128.) Lehetséges azonban, hogy másutt ugyanebben az időben többé-kevésbé csorbítatlan szöveggel is játszották a Bánk bánt. (Ld. erről a 32. jegyzetet!) Van viszont adat arról is, hogy 1860-ban Nagyszalontán betiltották az előadását. (Vasárnapi Űjság 1860. okt. 21. 7. évf. 43. sz. 526.) 41 A. teljesség kedvéért említem még, hogy az OSZK Szính. Oszt.-án N. Sz. В 16 jelzettel található a Bánk bán 1. kiad.-ának egy a Nemzeti Színház könyvtárából származó példánya. Ebben a Személyek felsorolása mellé a következő szereplőket írták be: Endre — Komáromi, Gertrudis — Jókainé, Otto — Lendvai, Bánk — Egressy, Melinda — Prielle Kornélia, Mikhál — Katzvinczky, Simon — Udvarhelyi, Petur — Rónai, Myska — Szűcs, Solom — Szilágyi Béla, Izidora — Rónainé, Egy Udvornik — Virág, Biberách — Tó eh J., Tiborcz — Szilágyi. Ezek a szereplők Hajdú László már említett összeállítása szerint így együtt egyik előadáson sem léptek fel; legtöbben közülük (Komáromi, Jókainé, Lendvay, Egressy, Prielle, Katzvinczky, Szűcs, Tóth, Szilágyi) az 1863. jan. 11-in szerepeltek. így feltehető, hogy egy ekkortájt tervezett felújítás rendezői példánya lehet a kérdéses könyv. Hogy csak tervezett előadásé, azt a benne található húzások is elárulják. Feltűnő ui., hogy az első négy felvonás közül csak a másodikból húztak, ebből is mindössze 9 sort (II. 119—127 Petur. Román ugyan csak zendítő . . . egyj öt esztendős gyer'ek; a mondat befejezését tartalmazó 128. sort talán figyelmetlenségből nem húzták ki, mivel ez a következő lapra esik); alaposan meghúzták viszont az ötödik felvonást (V. 134—140 Király. Miért kell félelemnek... úgy ragaszkodott; 163 — 183 Bánk. Szükségtelen beszállni... Az. Több; 198—202 Bánk. Az te nem lehetsz . . . mint az enyém; 237—251 Király. Nincs senki. . . meg csalatkozál; 262—285 Király. Nincs, egyj sincs ... Az?!. 366—369 Bánk. Melinda, serkenyj fel. . . hasadj-ki szív; 431—436 Tiborc^. Uram! beteg Feleségem . .. Gyámoljokat). Azt árulhatja ez el, hogy a rendező alaposabban még csak az ötödik felvonással foglalkozott, azután valamiért abbahagyta a munkát. 161