Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Sümegi Gy.: Katona József múlt századi arcképei

SÜMEGI GYÖRGY KATONA JÓZSEF MÚLT SZÁZADI ARCKÉPEI Németh László „rejtélyes költő"-nek nevezte Katonát. Fönnmaradt arcképeire is jellemző a Németh László-i meghatározás, hiszen ezek makacsul ellenállnak a megközelítőnek. Szívós türelem segíthet a csak részleges megszólaltatásukban is.

1 Milyen volt testi valójában, külső megjelenésében drámairodalmunk máig ható klasszikusa? Milyen volt termete, testalkata, milyenek voltak arcvonásai? Hogyan és milyennek ismerhetjük meg őt fönnmaradt arcképei tükrében? A fotográfia Katona életében (1791—1830) még nem volt használatos — csak az 50-es évektől terjedt el nálunk —, így őt természetes testarányaiban, objektíven megmutató fotoarckép nem maradhatott fönn. Alakjának megidézéséhez a gyér és szűkszavú kortársi visszaemlékezések sorából a Katona-kutatás is Dérynét mint hiteles szemtanút idézi leggyakrabban. „Ez (t.i. Katona) igen különös egyéniség volt. Nagy különc, szörnyű котоЦг mindig s igen rövid beszédű. Egy-egy szóval végzett mindent. . . Alakja elég csinos volt, sugár termettel, de arca nem volt szép. Haja gesztenyeszín, de úgy állott, mint a szeg."

2 Katona alakjáról kortársi leírást nem tudunk idézni Dérynéén kívül. Hallgatnak róla a források, még hivatali társa, az őt közelről ismerő Csányi János sem szolgál ilyen adatokkal.

3 Bartucz Lajos antropológus 1930-ban el1 Itt köszönöm meg állandó buzdítását és mindig kész segítségét dr. Orosz László irodalomtörténésznek, kollégámnak, hiszen mellémállása nélkül nem született volna meg ez a dolgozat. Köszönöm továbbá Kőhegyi Mihály régész baráti segítségét és dr. Rózsa György művészettörténésznek a lektori véleményében kifejtett tanácsait, amelyeket örömmel hasznosítottam. 2 DÉRYNÉ emlékezései. I. Bp. 1955. 172-173. 3 CSÁNYI János: Katona József. Társalkodó, 1840. 170171. végezte; drámaírónk és szülei földi maradványainak exhum^lását. Vizsgálatának eredményeit azért szükséges legalább kivonatosan idézni, hogy Katona alakjához közelebb kerülhessünk. „.. .a koponyát egyenletesen sűrű, hátul s főleg a halántékon széjjel álló merev fürtökbe csavarodó, hosszú, vastagszálú, gesztenyebarna haj borította... Koponyája nagy, magas, rövid s főleg hátul igen széles. Űrtartalma 1650 köbcentiméter, ami 1569 gr. agyvelősúlynak felel meg. Katona.. . koponyájának kapacitása, valamint agy velejének súlya és nagysága tetemesen felülmúlta az európai férfiátlagot. (1500 köbcentiméter kapacitás és 1350 gr. agyvelő) ...a koponyatető elég lapos, közepe táján gyenge homorulattal, majd hátrafelé mérsékelten emelkedik s azután hirtelen kanyarulattal megy át a lapos nyakszirtbe. Általában a költő koponyájának meglehetősen gyermekies alakja van s oldalról nézve agykoponyája feltűnően nagy arckoponyájához képest. . . . Homlokdudorai igen közel feküsznek egymáshoz . . . Homloka elöl keskeny, középmagas, de elég domború, hátrafelé pedig hirtelen szélesedő . . . Szemöldöke vékony s alacsonyan, vízszintesen fekvő, bajusza kicsi és elég ritka. . . . Csontos szemöldívei gyengén fejlettek és alacsonyan foglalnak helyet. . . . Arckoponyája kicsi, alacsony, széles. Feltűnő a szemüregek kicsinysége s a szemgödrök közötti orrgyökrészlet szélessége. Az orrgyök különben lapos, az orrhát rövid, erősen homorú. Az orrüreg és orrnyílás igen alacsony s elég széles. Orrsövénye balra görbült . . . kicsiny szemei, rövid, homorú hátú, széles cimpájú orra volt. . . . Különösen szembetűnő vonása Katona József arcának az orr alatti fogmederrésznek alacsony volta és főleg annak rézsútos előre állása, ami a koponya profil képén igen jól látható. Az arc fogmedri részének ezt az előreállását még jobban fokozták a kiálló nagy, széles 119