Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Joós F.: Katona József hivatali irataiból

[К:] Те tehát oily bizonyos vagy benne, hogy attól a Rósz Lélek irtózik, és nem inkább magatoknak árt? [V : ] Nekem nem árthat, mert én tiszta lélek vagyok. [K : ] Te a szomszédi Csendességet felforgatod, 's a Balga­tagoknak azt javallod, hogy szidják és potskolják a Deák István Kapásnéját. Hogyan tudod te hogy az Boszorkány? [V : ] Azt tsak úgy mondottam, mert magok gyanakodtak oda. [K : ] Csábításod azzal is tetézed, mintha te a midőn az orvosságot készítetted, a fekete Kutyát megláttad 's beszóllott volna az ajtódon? [V:] A Kutyát láttam ám, de nem szóllott hanem tsak ugatott, 's elszaladt. [Az aktán Feb. 13-iki dátummal feljegyzés:] differáló­dott akkorra mikor nem szoptat. [A fenti babonás történet motívumai nem kecskeméti különlegességek. Kandra Kabos Magyar Mytbologiájáhan a 186 — 192. lapjáig olvashatunk a varázsolni tudó szép­asszonyokról, boszorkányokról, az ördöngös mesterség­nek egymástól eltanulásáról, állatalakban jelentkező kísér­tetekről. Szűcs Sándor Л régi Sárrét világában említi a be­tegségűző ráolvasást, sőt egy boszorkányégetést is ismer­tet. Győrffy István Nagykunsági krónikájának 6. fejezete iga­zolja, hogy a babona nem ismer határokat, a kuruzslás, boszorkánykodás ugyanúgy dívik a Nagykunságban is, mint az ország más vidékein. A Szilády családnak a levél­tárban őrzött gyűjteményében Szilády László babonákról szóló feljegyzése is megvan. Van olyan gyógyszer ezek között, amely csak emberi excrementummal elkeverve ha­tásos. Ballá Gergely Nagykőrösi krónikájának XII. okirat­másolata egy, a XVII. sz. közepén történt kettős boszor­kányégetésről számol be. Ez nemcsak azért érdemes em­lítésre, mert a szomszédságban esett meg, hanem azért is, mert a tűzhalált kimondó convocatus bírák között kecs­kemétiek is voltak. Bár országszerte folytak akkoriban boszorkányperek, ilyenekről szóló feljegyzés a kecskeméti iratok közül eddig nem került elő. A vajákosokat, hatás­körüket túllépő kenőasszonyokat, ráolvasással gyógyító­kat, az akkor szokásos más fenyítéssel büntették. Katona a fent ismertetett processzusban elsősorban nem bünte­téssel, hanem felvilágosítással próbál küzdeni a babonás­kodás ellen. ] Fasc. 80. No—4—32. 28. Ápr. 1828. Úri S\é'ki jegyzőkönyv (Katona 20 1/2 oldalas előterjesztéséből a Balog Györgyre vonatkozó részletek, 9 — 11. old.) Balog György, másképp: János; a ki már egy ízben csavar­gásért Pesten 20. páltzákkal fenyíttetett, most újra: 1° Terheltetik azzal, hogy [több társával] [. . .] múlt esztendei November 20 ra viradóra [. . . ] felverte Csikesz György szőllőbeli Házát [. . . ] 2° Terheltetik azzal, hogy November 27 e estvéjén, Lisztes István szőllőbeli Házát [. . . ]. felvervén, onnan egy Puskát, és egyébb Holmikat [..'.] elloptak [. . . ] 3° Terheltetik azzal, hogy [. . . ] Lisztes Puskájával fel­fegyverkezve, bejöttek a Szőllők közé, és Szőnyi István házán rajta ütvén, erőszakossan betörtek és szemek lát­tára 37. f. 27. x. áru Holmik felprédálásával eltávozván. [...] 4° Terheltetik azzal, hogy a Czethalbol Társaival együtt viszsza jővén, a múlt December első estvéjén, a Nyiri Erdő mellett Boros János Bugyi Lakost és utast Subájából kifordították, a melly már megkerült. 5° Terheltetik azzal a szörnyűséggel, hogy December 6 ra viradóra ismét ama három pajtásokkal úgy a Lisztes puskájával felfegyverkezve, bejöttek a Szöllők közé; hol előbb Farkas János Kunyhóját akarták megtámadni: de látván az ellenerőt, tovább mentek, és Faragó István La­kását támadták meg. A szerentsétlen Ember, midőn már bezúzott ablakára állott vasvillájával védelemül, azt, ezen Rab a nálla lévő puskával úgy torkon lőtte, hogy nyomba szörnyű halált halt. Ezzel gonosz tüze nem tsillapodván, midőn az 4. lk és 2. Ik rendbeli Rabok [. . . ] a Házba bero­hantak, ez újjonnan puskáját megtöltvén, az ajtóra állott. Ki prédálván pedig a szegény Házat 49. f. 48. x. erejéig, a szerentsétlen özvegyet ha utánnok kijönni merészlene ha­lállal rémítvén, az egész setét hideg éjjel, kis árvájával együtt, a véres Test mellett kutzorogni kénGzerítették. Mi több: ezen Rab, felvíradván a Gyilkosságot követő reg­gelre [. . .] a meggyilkoltatottnak Teste mellől elrablott Holmikból magához vévén, Leányt feleségül kérni, és azokat a 11.* rendbéli Rab Bálás Ersébetnek szeretetbéli ajándékul adni nem iszonyodott [. . . ] [21. old., a vádbeszéd ítéletet javasoló része.] Mellyeknél fogva kéri az Uradalmi Fiscalis méltó fi­gyelmet vetni ezen rettenetes Bandára, mellynek gonosz­tévő Tagjai egyik a másikhoz mintegy lánczal köttetve magát a közelebbi belső bátorságot a házakat és Lakhe­lyeket tzélul vévén, a szegény Adózó népnek gyötrésére, rontására, sött ölesére állottak öszve; és különössen az l. se , 2.' k , 3. lk [ez Balog] és 4. lk rendbéli Rabokat, mint Tolvajokat, útonálló Rablókat és Gyilkosokat, az 1723. esztendei 11. Törvény czikely értelmében halálra [ítél­ni] — a többi Tolvaj és Orgazda Társokat pedig, annyi­val inkább hogy illy szörnyű Gonosztevőkkel bátorkodtak magokat öszve adni, és a megrémített Nép Nyomorgatóit takargatni, sött czéljokban elősegíteni bátorkodtak, ugyan azon Népnek elégtételül, példássan megfenyíttetni; min­den esetre található Vagyonikból a károkat kipótoltat­ni[...] [Az úriszék a három első vádlottat — 35. old. — halálra ítéli. A felsőbb fórumokat megjárt ítéletet 1830 elején hajtották végre. Erről az elejétől végig Katona kézírásá­val szerkesztett, két aláírással ellátott tudósítás számol be.] 1 Executionalis tudósítás Balog másképp Zubek György lenyaka^tatásáról Alolírottak a Tekintetes Úri Törvény Széknek tegnap előtti, az az e folyó Hónap 25. napi Gyűléséből az eránt lévén kiküldetve, hogy, Balog másképp Zubek György, 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom