Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Fehér Z.: Bátyai népmesék

Mesélő alkalmak Mesélni (rácul: prepovédat) Bátyán épp úgy, mint egyebütt nemcsak mesét szoktak, hanem igaz történetet, napi hírt, pletykát, olvasmány- és filmélményeket, anekdotákat és mondákat is. Épp a „mesélés" fogalmának ilyen tág értelmezése miatt volt nehéz pontosan meghatározni azokat az alkalmakat, ame^ lyek során rendszerint előkerült az igazi mese.

43 Az idősebb nemzedék ugyan megtanult az iskolában írni-olvasni, ennek hasznát azonban alig vette, nagy része a szóbeli kultúra világában élt. Üjságot még ma sem igen érnek rá olvasni, csak vasárnap. „Az az újság, amit látunk, hallunk" — mondják. Imakönyveken és kalendáriumokon kívül

44 mégis eljutott a nép közé és nagy közkedveltségnek örvendett néhány ponyva-olvasmány, mint a Genovéva vagy a Rózsa Sándor füzetei. Néhai Hegedűs Józsefnek felesége szerint tele volt az ágya ilyen füzetekkel. Nyilván olvasmányai is hatottak előadókészségére. Szokásban volt 30—40 éve, hogy téli estéken egy-egy házhoz összejöttek, ahol valaki a Göre Gábor-könyvekből olvasott föl a társaságnak. Az a néhány öregember, aki ma a községi könyvtárba jár, csak kalandos ifjúsági vagy mesekönyveket szokott kivinni. A régi nevelési gyakorlatban a szülők tiltották gyermeküknek az olvasást, nehogy elszokjon a munkától.

45 Valamennyi mesélő alkalmat (ezek a mesekincs átszármaztatásának alkalmai is voltak) ma már csak az emlékezésekből lehet rekonstruálni. Csoportosításuk a következő : I. Mesélés felnőttek között 1. Férfitársaságban a) Hosszabb ideig együtt élő „kényszer" közösségben. Katonaság, fogság, rabság, kórház 20—70 éves férfiak. Ma is szokás. 43 DÉGH Linda, 1949. 39. „Első feladatunk lenne, hogy tisztázzuk a mese műfaját, elválasszuk a rokonformáktól." 44 Ma is forgalomban van több XVIII. századi Szentek élete magyar nyelven. Használnak bunyevác nyelvű imakönyveket is, az iskolában tanított délszláv nyelvet viszont alig értik. 45 FEHÉR Zoltán, 1970. Élményelbeszélések (élettöt ténetek), tréfás (főleg pikáns) mesék, tündérmesék (ez utóbbiak 20 éve) b) Vidéki társasmunkán. Uradalomban paprikafüzéskor (a két háború között). Ütkaparók társaságában (ma is). 18—55 éves férfiak. Allatmese, tündérmese. c) Közös munkák, segítség munkák alkalmává Bátyán. Építkezés, paprikaültetés, paprikaszedés, különböző munkák a tsz-ben. 18—60 éves férfiak között ma is szokás. Tréfás mesék, anekdoták, igaz történetek. d) Éjszakai lólegeltetés közben. 14—20 éves legények közt. Az első világháború előtt. Tündérmesék, hiedelemmondák. Alkalom az előadói készség kipróbálására. e) Ivás, kártyázás közben otthon vagy a kocsmában 25—60 éves férfiak között ma is szokás. Rövid parázna történetek, anekdoták, általában tréfás műfajok f) Hosszú úton kocsikázás közben alkalmi útitársnak Egy ember nevéhez fűződik. Kb. 50—60 éves volt a két világháború között. Hazugmese 2. Női társaságban Közös női munka alkalmával. Paprikahasítás kor a paprikakereskedőnél. 15—50 éves lányok, asszonyok Tündérmesék 3. Vegyes (férfi—női) társaságban a) Fonyóházban 16—25 éves legények meséltek 15—20 éves lányoknak. Fonyóház még az 50-es évek elején is volt. Az itt folyó mesélés a két háború között volt szokásban. Hazugmesék b) Disznótorban 25—70 éves férfiak mesélnek. Ma is szokás. Igaz történetek, háborús élmények, hiedelemmondák e) Vasárnap délutáni üldögélés a ház előtti parton. Tavasztól őszig. Ma is szokás. A szomszédok közül bárki részt vehet a társaságban. Napi hírek, pletykák, anekdoták. 333