Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben
22. kép. Udvaron álló „!aci". Móricgát. — TJM Itsz.: 4194. — Fotó:Janó Á. 1960. Fig. 22. „Laci" standing in the yard. Móricgát. Inv. number in the Thormajános Museum: 4194. — Poto: Á.Janó, 1960. Рис. 22. Харчевня („hci") во дворе. Морицгат. Фото Я. Яно, 1960 г. is ügyelni tudtak a jószágra, esetleges tolvajra. 95 Л lovak és marhák a nyári jászolhoz kötve éjszakáztak, a disznók is szabadon voltak, s a baromfi a fákon hált. Az 1900-as évek elején még általános szokás volt, hogy a gazda a feleségével együtt a konyha földjén szalmán vag/ szalmazsákon a nyitott ajtónál aludt. Fejük a küszöb irányában volt. 96 Uejajjnak kabátot gyűrtek, szűrrel, pokróccal takaróztak, de hűvösebb időben a dunyhát se sajnálták letenni takarónak. Az ezidőben gyakori joszágtolvajlások miatt a gazdák a fent leírt módon az istállóajtóban háltak. 97 Ugyancsak szokás volt a há^ előtt szalmát lehányni és ezen szűrbe vagy subába takarózva aludni. A suba szőrét kifelé fordították, hogy a harmat ne érje. 95 Л jószág mellett szabadban alvás igen régi és elterjedt gyakorlat volt. A XIII. századból említ rá adatot CSILLÉRY Klára, 1972. 20.; a XVIII. századból BÁRTH János, 1975. 127.; A XIX. századra vonatkozó néprajzi irodalomban pedig számtalan helyen említésre került. 96 CSILLÉRY Klára, 1952. 101.; FÉL Edit-HOFER Tamás 1967.136.; JUHÁSZ Antal, 1971. 490.; KISS Lajos, é. n. 147.; NAGY CZIROK László a XIX. század második felére vonatkozóan: „A bugaci csősz, a nyitott ajtóban, subában feküdt. A tolvaj átlépte, bemönt a szobába. Ott a csös^né mög a juh ás ^né aludt." NAGY CZIROK László, 1965. 260. A nagykun tanyákon nyáron az asszony és a gyermekek az ól földjén aludtak, a férfi pedig az ól külső falában lévő patkán. (GYŐRFFY István, 1910. 141.) 23. kép. Tanyaudvaron, kút mellett épített „lacikonyha". Móricgát. TJM Itsz.: 1960. — Fotó: Janó Á. 1955. Fig. 23. „Lacikonyha" built in the farm-yard beside the well. Móricgát. Inv. number in the Thormajános Museum: 1960. — Photo: Á.Janó,1955. Рис. 23. Харчевня, („lacikonyha") построенная рядом с колодцем на хуторском дворе. Морицгат. Фото А. Яно, 1955 г. Nyáron többnyire mindenki szabadon döntötte el, hogy hol alszik. Ez természetesen csak tendencia volt, nem egyformán tág határok között érvényesült minden családnál. Főleg fiúgyermekekre és férfiakra vonatkozik. Mivel a házaspárok túlnyomórészt egy fekhelyen háltak, az asszonyok általában szabadban aludtak a férjükkel. Idősebb özvegyasszony, valamint felserdült lányok és hat éven aluli gyermekek nyáron is többnyire a házban háltak. A nők házban alvását általában azzal indokolták, hogy féltek a kígyótól, békától, ami a vizesebb talajú Móricgáton nem is volt alaptalan. A lányokat azonban valóban szigorúbban fogták. Naplemente után egyedül soha nem mehettek ki a tanyából. A hat éven felüli gyermekek a 90 éves Császár Lajos szavaival élve: szerteszét aludtak a ház körül. ,,Л szülők nem szóltak bele, hogy a gyerekek hol alszanak, mindenki ott aludt nyáron, ahol akart.'''' Gyakran csak úgy aludtak, hogy összekapartak egy kis homokotfejajjnak, vagy a ruhájukat gyűrték oda és a puszta földön háltak. 97 „Az istállót a ház e ^ építették, jól lássák, el ne vigyék a betyárok a lovakat. Régen vótak födistállók is. A háltul nem messze építették. Egy méter mélyen leástak, körül koszorúfázták. A teteje szalma, főd meg homok vót. Menetelesen ment lefelé a födje. A bejáraton aludt a gazda, vigyázott a jószágra." (László Dezső, Szánk. S. gy. 1965. Szanki gyűjtés. TJMA.; V.o.: FÉL Edit-HOFER Tamás, 1967. 153.