Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Fehér Z.: Bátyai népmesék
legi állapotot nézzük, még kevésbé, ha a kérdést történetileg vizsgáljuk. A katolikus bátyaiak magukat magyarnak, nyelvüket rácnak nevezik. Maguk között az idősebbek inkább rácul beszélnek. Szerintem elrácosodott magyarokról és elmagyarosodott rácokról beszélhetünk róluk szólva. Különböző szerzők a XVIII. századtól vagy magyarnak, vagy valamilyen délszláv etnikumnak, vagy a kettő közti átmenetnek, a kettő keverékének tartják Bátya népét. 28 Jobb híján anyakönyvek és különféle összeírások névanyagából következtethetünk a nemzetiségi keveredés arányaira, ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a magyar név viselője eredetileg magyar, idegen név viselője pedig idegen nyelven beszélt. Az egymást követő XVIII—XIX. századi összeírásokban egyre több délszláv nevet találunk 29 , ami a délszlávok fokozatos beköltözéséről, s nem valahonnan egyszerre történő kirajzásáról tanúskodik. Valószínűnek látszik, hogy a török után megmaradt csekélyszámú magyarság tanulta el előbb, még a XVIII. században a rác nyelvet, 30 annál is inkább, mert a falu papjai már ekkor, s később is századokon 28 GEOGRAFISCH HISTORISCHES UND PRODUKTEN LEXIKON VON UNGARN 1786. „Battya ein ungr. Dorf." VÁLYI András, 1976. „Magyar falu . . . lakosai katolikusok." FÉNYES Elek, 1837. „Bátya rácz-amgyar f." FÉNYES Elek, 1851. „Bátya elmagyarosodott sokacz falu" GALGÓCZY Károly, 1876-77 „Bátya dalmát -magyar község" SAROSACZ György, 1973. Bátya népét a rác-horvátok közé sorolja. URESOVICS Daniló, 1969. Bunyevácnak tartja a bátyaiakat. SZABÓ Géza, 1930. „Lakossága színmagyar." 29 Az 1715-ös összeírás névanyagának 80%-a, az 1720-as összeírásénak 65%-a, az 1770-es Urbárium névanyagának pedig 60%-a magyar. 30 KOSÁRY Domokos, 1965. Bátya 1668-ban és 1683-ban is lakott helység. GALGÓCZY Károly, 1876-77 Bátya 1690-ben lakott helység. Pest és Nógrád Megye Levéltára (PmL) C. P. I. 4. Az 1728-as összeírás a bátyaiakat „haereditárius"-oknak nevezi, vagyis olyanoknak, kiknek ősei a török idők előtt is itt laktak. TÍMÁR Kálmán, szerint 1763-ban a Bátyai Hitoktató Társulatban külön vannak a dalmát fiúk és a magyar férfiak. HISTÓRIA DOMUS: 1733-ban Kiss; József kalocsai pap üres templomban misézik Bátyán, mert az elöljáróság büntetés kivetésével akadályozta a népet a templombajárásban. U.O.: 1780-ban a templomszenteléskor illir és magyar nyelvű szentbeszédet mondanak. Több családban tudnak arról, hogy őseik magyar falvakból költöztek ide. át kevés kivétellel délszlávok voltak. 31 A rác nyelv alkalmas volt a paraszti különállás demonstrálására, és előnyt jelentett az országokat járó batyuzó kereskedelemben. 32 A később lassanként beköltöző magyarok épp ezért gyorsan asszimilálódtak már az első, de legkésőbb a második generációban. Ennek következtében a mai bátyai rác nyelv délszláv anyanyelvű ember számára meglehetősen magyarosan hangzik, míg a bátyai magyar nyelv más vidék magyarja számára tűnik idegen jellegűnek. 33 A bátyaiak magyar szókincse gazdagabb, ezért rác beszédükbe gyakran kevernek magyar szavakat. Nyelvüket így jellemzik: Fele magyar, fele rác, fele pedig bunyevác. A hagyományokhoz és a rác nyelvhez a nők jobban ragaszkodtak. Míg például a férfiak hagyományos viselete megegyezett a környék magyar lakosságának viseletével, addig a nők a bácskai bunyevácokéhoz hasonló ruházatot hordtak. 1882-ben SIMONYI ezt írja: ,,A rácoknál csak az iskolás gyermekek és a férfiak tudnak jól magyarul, a nők, bár értik a nyelvet, rosszul beszélik." 34 A magyar nyelven elmondott bátyai mesék általában színesebbek, hosszabbak, bár nem egyszer érződik rajtuk, hogy mesélőik más nyelven gondolkoznak. 35 Csak körülményesen vagy sehogy sem sikerül egyik nyélről a másikra a kötött szövegeknek és a nyelvi humornak az áttétele. „Rácul jobban gyün ki" vagy „ezt csak magyarul lehet" — mondják ilyenkor. A mesehősök nevét annál könnyebben 31 HISTÓRIA DOMUS Az anyakönyvekbe a magyar neveket elszlávosítva írták be. Pl. Fekete — Feketich, Balogh — Balogovich, Csanádi — Csanadcsich, stb. 32 UROSEVICS Daniló, 1969. 77. „Midőn az elnemzetleniesítési (sic !) akció megkezdődött, a bunyevácok kizárólag parasztok voltak, úgy hogy a bunyevác és paraszt teljesen azonos fogalom volt." 33 BRABEC Iván, 1971. 495-496. A szerző megállapítja, hogy a bátyai és dusnoki rác nyelv akcentus rendszere a stokav, amelyben a hangsúly az első szótagon van, bizonyos főnevek többet jelentő mennyiségjelző után egyes számban vannak, továbbá, hogy nagyon sok a magyar szóátvétel. 34 SIMONYI Jenő, 1882. Ugyanitt írja: „Nemzetiségi tudatnak nyoma sincs." Ezt mondja még: ERDEI Ferenc, i. m. 203. 35 FEKETE Bertalan, 1975. 26. „Két vagy több nyelvet beszélő személynél megfigyelhető, hogy általában a jobban beszélt nyelven gondolkodik. Ha gondolatait másik nyelven kell kifejeznie, azokat előbb átfogalmazza." (Tehát nem egyszerű fordításról van szó! F. Z.) 32a
