Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Bárth J.: A dunai átkelés és a révjog bérbeadásának néhány kérdése
a zádori réven szedett átkelési pénzek iránt is. A tanúk elég egyöntetűen elmondták, hogy a gyalogosok teher nélkül általában egy krajcárt fizetnek, a kocsik után pedig négy garast adnak. Az egyik pataji tanú megfogalmazása szerint: „A gyalogok minden teher nélkül egy krajcárt szoktak fu\etni, ha pedig terhet visznek, attul különössen füzetnek, a kotsiktul pedig négy garast szoktak venni. . ." Ezt kiegészítette egy kalocsai tanú, aki elmondta, hogy télen, „ha z a j mén, 2 kr-t füzetnek" a gyalogosok. 35 A zádori rév forgalmára nehéz objektív vallomást idézni, pedig e témában akad nyilatkozat bőven. Sajnos, itt már rengeteg túlzással találkozunk, mivel a zádori párt tanúi igyekeznek hangsúlyozni révük nagy forgalmát. Jellemző, hogy egyedi esetekből általánosítottak. Egyes helységeket, néhány odavalósi átkelőből ítélve úgy állítottak be, mint a zádori rév rendszeres használóit. A tanúk legtöbbször egymást ismétlik, a zádori révre járók felsorolásában. Alábbiakban részletesen idézzük a második éve komppal működő zádori rév két alkalmazottjának 1793-ban kelt levelét. Tendenciózussága ellenére tanulságos, mert sok helytörténeti és néprajzi adalékot tartalmaz : „Kovács Mihály kormányos és Huják Jo\seff hajós legény a nádori réven valljuk és bi^onyityuk e levelünk rendiben : hogy mi most második esztendőben a zádori réven lévén, e^en időnek el forgása alatt minden nap tapasztallyuk,hogy nem fsak Uszpd, Lak, Ordas, Pataj, Kis-Harta, Akasztó, sőt Foktü és Kalocsa helység és város bélieket a zádori réven hordozunk által, de még Kunság, Jász/ágsbéliek és Ketskemét város tájékárul vásárokba vagy akár más dolgokban Paks tájékára utazók mind a zádori réven jönnek által, sőt Benedek helység béliek is, noha a Biskói réven ingyen járhatnak által, zádori révre fizetnek : még a mi több a Posta sokszor, ismét Katona tisztek, verbung regruták számtalanszor a zádori Kévén vitetik magokat által, ne vezet essen, pedig ezen a Télen mint egy öt izben a Postát, annak utána két izben a Stafétát, és egyszer éjszaka 11 órakor némely Kalotsai urakat. Ugyan zádori réven vittük által . . . azért mert vagy a Duna ki öntése miatt Biskói réven nem mehetnek által, vagy pedig ha ezen akadály nintsen, a Biskói réven sokat kell nékiek várakozni s ezért fizet ne k zádori révre . . ." 36 Az új zádori rév népszerűségét valószínűleg igencsak felnagyító levél után érdemes hivatkoznunk 35 KKL. Biskó. 1. cs. Vegyes. 1792. 36 KKL. Biskó. 1. cs. V. 351. G. Németh Sándor szentbenedeki rév-árendás 1793-beli levelére, amelyben panaszolja az érseknek, hogy a szomszédos zádori réven két komppal hordják át az utasokat, sőt „az utasoknak egy mérföldnyire is az ország uttyára elibe mennek, hogy a maguk révére csábítsák őkef. Emiatt nagy veszteségek érik. Kéri a kárai megtérítését és a zádori rév megszüntetését. 37 Az utascsábításról mondott el egy történetet a szentbenedeki bírák 1793. augusztus 13-án kelt egyik levele is: „. . .folyó holnapnak első napján Imsóson lévén, a zádori révben találtunk némelly Baranyai embereket, a kik már akkoron által jöttek a Dunán a zádori réven, kikis kotsikat és szekereket vittek a Ketskeméti vásárra árulni, s akkoron ottan magok közptt zúgolódván igy beszélgetének, és ujjal mutogattak Paksi Lakos és árendás Lacza Jánosra, hogy ez az a &* lóháton elinkbe jött Csámpára, melly circ, egy mérföldnyire lehet Paksiul, s hitt minkett erre, azt mondván, h^gy lehetetlenség a Biskói Kévén által menni a nagy vizek miatt"" . . . pedig most szárazak az utak. 38 Miként fentebb utaltunk rá, az 1793. évi vallomásgyűjtés legfontosabb kérdése azt firtatta: melyik rév a jobb és megfelelőbb: a szentbenedeki vagy a zádori. A tanúk összeválogatásából már következett, hogy a válasz nem volt kétséges. A megkérdezettek szinte egymást ismételve bizonygatták az új zádori rév kiválóságát. Л Laktól északra eső helységek esetében ez érthető, hiszen ezeknek hosszabb utat kellett megtenni, ha a Biskói-rév felé kerültek. A zádori mellett szólt azonban uszódi lakos is, pedig Uszod délebbre van Szentbenedektől. E vallomások, illetve a vallomások e pontra adott válaszai a legmegbízhatatlanabbak. Nyilvánvalóan paksi biztatásra mondták a zádori dicséreteket. Az azonban fölöttébb érdekes, ahogyan bizonyítani igyekeztek. Több olyan dolgot mondanak el, ami történeti-néprajzi szempontból fontos. Gyakran a legátlátszóbb érvek mögött is népi tudás, néprajzi gyakorlat húzódik meg. Ezért idézünk néhányat e nyilvánvalóan tendenciózus vallomás részletekből is. Л vallomásokban jellegzetesen visszatérő érv az, hogy a paksi oldalon szőlőt birtokló balpartiaknak jobb a zádori rév. Mégpedig azért, mert a zádori rév közvetlenül a város alatt köt ki, míg a Biskói-rév a várostól jóval délebbre ér partot. No már most, ha a zádorival mennek, kocsival, lóval elmennek a révig, 37 KKL. Biskó. 1. cs. V. 352, 38 U.o. 106
