Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Szilágyi M.: A magyar halászat néprajzi kutatásának elméletei és módszertani próblémái
IRODALOM ACSADY Ignác 1900, Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása. Első kötet. A magyar halászat eredete. írta Dr. Jankó Tános... Budapest, 1900. Magyar Ga^daságtörténelmi Szemle, VII (1900) 181—186. ALAPY Gyula 1933, A csallóközi halászat története. Komárom, 1933. ANDRASFALVY Bertalan 1965, A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században. Pécs, 1965. (= Dunántúli Dolgozatok, 3.) — 1970/A. A fok és jelentősége régi vízgazdálkodásunkban. In: Névtudományi előadások. Szerk: KÁZMÉR Miklós — VÉGH József, Budapest, 1970. 224—228. — 1970/B. A paraszti halászati jog a Duna mentén Tolna és Baranya megyében. Ethn. LXXXI (1970) 316—326. — 1973. A Sárköz és a környező Duna menti települések ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. Budapest, 1973. (= Vízügyi Történeti Füzetek, 6.) — 1975. Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Szekszárd, 1975. (= Tanulmányok Tolna megye történetéből, VII.) ANDRESKA, Jiri 1972, Lidové nástroje ticního rybarství v Ceskoslovensku a prilehlych oblastech. Vedecké práce %emedelského тищеа, 12 (1972) 175—260. ANTIPA, G. 1916, Pescaria si pescuitul Romania. Bucuresti, 1916. BABUS Jolán 1956, Adatok a vásárosnaményi és a gergelyugornyai halászathoz. A Néprajzi Múzeum Adattárának Ertesítője, 1956. 1—2. sz. 82—85. — 1959, A íónyai vizek néprajza. Néprajzi Közlemények, IV. (1959) 3. sz. BAKOS József 1950, A pataki múlt hétköznapjai. Adalékok Sárospatak gazdaságtörténelméhez. Sárospatak, 1950. BALASSA Iván 1968/A, Jankó János, az etnográfus. Ethn* LXXIX (1968) 317—330. — 1968/B, Jankó János és a Néprajzi Múzeum. Népr. Eri. 50 (1968) 17—33. — 1974, Mivel járulhat hozzá a néprajztudomány a honfoglaló magyarság életmódjának kutatásához. Ethn. LXXXV (1974) 575—585, hozzászólások: 585—604. — 1975/A, Lápok, falvak, emberek. Budapest, 1975. — 1975/B, Jankó János 1868—1902. Budapest, 1975. ( = A múlt magyar tudósai) BÁLINT Sándor 1957, Szegedi Szótár I— II. Budapest, 1957. — 1958, A szegedi népélet. Szeged, 1968. — 1968, A szegedi nép. Budapest, 1958. — 1971, A régi szegedi pákászok és madarászok. Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 1971/1. 119—139. BALOGH István 1959, Néprajzi adatok a Hortobágy környékéről a XVIII. századból. EJhn. LXX (1959) 463—466. BANNER János 1923, Tárcsái halászok közt. Békéscsaba, 1923. — 1925, A szegedi halászbárka. Dolgosatok a M. Kir. Ferenc^ József Tudományegyetem Archaelógiai Intézetéből,\ (1925) 75 — 94. — 1926, Halászat a Fekete Körös torkolatánál. Dolgosatok . . . II (1926) 210—218. — 1929/A, Adalékok a haltaposáshoz. Népünk és Nyelvünk I (1929) 53. 1929/B, Halfogás kézzel. Népünk és Nyelvünk, I (1929) 53—54. — 1929/C, Levéltári adatok a szegedi halászathoz. Népünk és Nyelvünk, I (1929) 117—118. BARABÁS Jenő 1963, Kartográfiai mé>dszer a néprajzban. Budapest, 1963. BÁRCZI Géza 1941, Magyar Szé>fejtő Szótár. Budapest, 1941. — 1963, A magyar szókincs eredete. Budapest, 1963. BARDOSI János 1959, A magyar Fertő tapogatt) halászata. Arrabona, A győri Xantus János Múzeum Évkönyve, I (1959) 159—173. — 1961, Hermann Ottó Hegykőre írott levelei Soproni Szemle, 1961. 1970, A fertői pontyfogó kürtő. Ethn. LXXXI (1970) 491—505. BÁRTH János 1969, A Kalocsa környéki árendás halászat néhány történeti emléke. Néprajzi Közlemények, XIV (1969) 3—4. sz. 155—163. BÁTKY Zsigmond 1903, A halászó keszegfalvi ember. Népr. Ért. IV (1903) 30—31. — 1905, Egy két szó a ,,duga" halászó mód kaukázusi és magyar analógiájához. Ethn. XVI (1905) 290—293. — 1906, Über die Sperrfischerei bei den finnisch-ugrischen Völkern. Eine vergleihende ethnograpische Untersuchung von U. T. Sirelius . . . Népr. Ért. VII (1906) 278—289. — 1933, „Fentő" és katka szavunk etimológiájához. Népr. Ért. XXV (1933) 42—43. — 1936/A, Cserepcsik. Magyar Nyelv, XXXII (1936) 194—195. 30
