Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Fazekas I.: Emlékezés Szalay Gyulára
rendi fontossággal, milyen néprajzi tárgyakat kell majd megvásárolni, ha több pénzt kap a néprajzi gyűjtemény gyarapítására. Régészeti ásatásai, leletmentései elsősorban népvándorlás kori, de említésre méltó őskori emlékanyaggal is fejlesztették, kiegészítették a hajdani ,,régiséggyűjtemény"-t, s az ő nevéhez fűződik a csólyosi kun sírlelet töredék-anyagának megmentése is. 23 Az a körülmény, hogy a régészeti anyag nagy részéről a második világháború idején nyilvántartási adatok elveszhettek, nem jelenti, hogy Szalay nem végzett lelkiismeretes nyilvántartó munkát, az elérhető szakszerűségre is törekedve. Baráti kapcsolatainak köszönhető, hogy a Kiskun Múzeumba került a század elején Szivák Imre függetlenségi képviselő értékes népi kerámiagyűjteménye, Kiss Ernő aradi vértanú tábori íróasztala. Különösen az 1908-ban szervezett kolozsvári néprajzi tanfolyam hatására, majd a nála fiatalabb Kiss Lajos baráti tanácsait is követve, Bátky Útmutatóját hasznosítva rendkívüli aktivitással végezte a néprajzi gyűjtőmunkát. Dr. Szarvas András kecskeméti orvostudós, egyetemi magántanár visszaemlékezése szerint Szalay több tanítványát is bevonta a néprajzi gyűjtésbe. 24 A múzeum több jelentésében azonosult a néprajzi múzeum fogalmával, legalábbis akkor, amikor tárgyvásárlásokról készített kimutatásokat. (A Városi Levéltár megőrizte ezeket a jelentéseit.) A gyűjtés, a feldolgozás, a nyilvántartási munka időigénye elvonta a képességeihez méltó, a lévai évek teljesítményéhez hasonlítható tudományos művek megírásától. 1910—12 között legnagyobb gondja a gyűjteményanyag szakszerűbb elhelyezése volt. Az új városháza épületében szeretett volna néhány helyiséget kapni, kiállítások lehetőségét is tervezte, de ez nem sikerült. 1912-ben a Kis Városháza néven is emlegetett régi Görög-ház emeleti helyiségeit kapta meg a múzeum céljára. Mint hamar meggyőződött erről, ez az áttelepítés csak ideiglenes megoldást jelenthetett. Főképpen a néprajzi gyűjtemény raktározási gondjain nem enyhített sokat. Ezért sürgette — sajnos eredménytelenül — élete végéig az egykori Kiskun Kapitányság 23 PÁLÓCZI-HORVÁTH András: A csólyosi kun sírlelet Folia Archeologica 1969. (20. évf.) 107-134. p. 24 DR. SZARVAS András: Hogyan lettem én gimnazista? (A kézirat a szerző tulajdonában) székházának, börtönépületének múzeumi célokra történő átadását. 25 Utólag is úgy tűnik, a közművelődési feladatok sokoldalúságát különösebb biztatás, irányítás nélkül, tehát önként vállalta. Kiállítások, megfelelő múzeumépület hiányában így is alig tudott tekintélyt szerezni a muzeális értékek sokszor lebecsült intézményének. Részt vett a Petőfi Daloskör vezetésében, megszervezte a városi Közművelődési Egyletet, nagy hatású irodalmi esteket rendezett a gimnáziumban, részt vett a sportélet irányításában, s még városi képviselői tisztséget is vállalt az 1910-es években. Közben arra is jutott ideje, hogy tanítványaival megismertesse a múzeumi gyűjtő munka szépségeit, örömeit, a legtehetségesebb tanítványaiban hivatástudattá is fejlesztve ezt az ismeretséget. Madarassy László az ő biztatására kezdett néprajzkutatással foglalkozni. Tanulmányait hálás ragaszkodással küldte később Budapestről egykori mesterének. Szabó Kálmán jogász diplomával is kiváló muzeológussá vált Kecskeméten, s örömmel segített az első néprajzi kiállítás megrendezésében idős mesterének. Móra Ferenc talán Eyszrich György, Szalay Gyula biztató tekintetére is emlékezhetett, amikor természettudományi előképzettséggel munkatársa lett Tömörkénynek, a „vízenjárók", a „kétkezi munkások" élete megörökítőjének. Szalay hatására foglalkozott nyelvjáráskutatással — egy új várostörténet megírását is sürgetve — Dongó Orbán; s ugyancsak ő bízta meg a népszerű dalszerzőt, Haubner Károlyt Л nótás Kiskunfélegyháza címmel készített, népdalgyűjtést is tartalmazó szöveg- és dallamgyűjtemény rögzítésével. Zsigmond Konrád galambosi tanító Л kiskunfélegyházi tanyai paraszt nép című kézirata is Szalay Gyula múzeumának készült 1902-ben. 26 Kiapadhatatlannak tűnő energiával tehát mások munkáját is irányította. Közben megismerte a város történetének szakirodalmát, önálló kutatásaival kiegészítve új szempontú történeti összefoglalást adott a Borovszky által szer1933. első hónapjaiban (?) a Kiskun Múzeum 1932. évi működéséről készített kéziratos folgalmazvány — Szalay kézirata — tájékoztat arról, hogy nem először kísérelte meg a kezdeményező lépéseket. (Pl. 1932-ben meghívta az alispánt, tekintse meg a múzeumot, de az kitért a látogatás elől.) ZSIGMOND Konrád: kéziratos könyvének leltári száma: 59.4.1. 381
