Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza
Az első mauzóleumot D aba si Halász Péter építette 1806-ban, amely jellegzetes klasszicista építmény. Jelentőségét emeli, hogy Ferenczy István fehérmárvány síremlékét állították fel benne. 88 A többi mauzóleum is a főút mellett sorakozik; így a klasszicista jelleget magán viselő, de később épült Kalocsa Balázs (egykori 48-as őrnagy és alapítványozó) családi sírboltja (2. kép), vagy a századunk elején épített, szecessziós Ízlésű nyughelyek (pl. a Técsy-családé, amelyben Técsy Bálint 48-as honvéd nyugszik; B. Tóth Ferenc jeles homoki szőlőtelepítő és szőlőnemesítő családjáé; Kupai Kovács Zsigmond családjáé, amelyben utólag elhelyezték Kupai Kovács Mihály tetemét is, akinek sírkövére Arany János írta a sírverset; stb.). Nagykőrösön a XIX. század közepétől kezdve öltött nagyobb méretet az épület nélküli kripták építése. A földben kialakították a sírkamrás falat, olykor a falakat a felszín fölé is kiemelték, és ott állították rá a márvány obeliszkeket. Az egész építményt vasrácsos kerítéssel zárták le, s vagy kertnek hagyták meg, vagy nagy gránitlappal fedték be. Az ilyen kriptákat nemcsak a nemesek (pl. Beretvás Farkas, akinek tetétleni birtokán Arany János is megfordult; alsódabasi Halász Zsigmond; vagy a Fitos család), hanem a mezővárosi társadalom széles felső rétege is állított, közöttük a Tanárky, Losonczy stb. család. b. S írj elek. E csoportban a gyakrabban felállított, kő, fa és vasból készített sírjeleket tekintjük át. Míg a kriptákat a temetkező család előre megépíttette, s folyamatosan temetkeztek az ott előre kialakított sírkamrákba, a sírjelek közvetlenül a temetés után kerültek a sírra. b.l. Sírkövek. Tekintettel arra, hogy a Duna—Tisza köze homokkal borított alföldi táj, sírkő készítésre alkalmas anyag nem található területén. Mégis, az utóbbi két évszázadra visszatekintve gyakran találunk sírhantra fel88 Lásd H. KISS, Kálmán 1907.; HORVÁTH József, 1933. 36-40. 9. kép. Sírkő (XIX. sz. második fele). Tököl, Szerb temető. Fig. 9. Grave-stone (2nd half of 19th cent.). Tököl, Serbian cemetery. Рис. 9. Каменное надгробье (вторая половина XIX. века). Тёкёль, Сербскле кладбище 10. kép. Sírkövek (XIX. sz. második feie). Szigetszentmiklós. Fig. 10. Grave-stones (2nd half of 19th cent.). Szigetszentmiklós Рис. 10. Каменные надгробья (вторая половина XIX. века). Сигетсентмиклош 237
