Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Szilágyi M.: A magyar halászat néprajzi kutatásának elméletei és módszertani próblémái
i— 1936/B, Halászati tárgynévmagyarázatok. Debreceni Szemle, X (1936) 139—143. — 1938, Tárgynévmagyarázatok. Népr. Éri. XXX (1938) 236—242. BELÉN YES Y Márta 1953, A halászat a XIV. században. Etfm. LXIV (1953) 148—166. B. B. ( = BELLOSITS Bálint) — 1902, A halászó hetési ember JVe>r. Ért. III (1902) 29—32. BENCSIK János 1972, A halászat, csikaszát és réti életmód emlékei az okleveles forrásokban. Múzeumi Kurír, I (1972. aug.) 8. sz. 44—45. — 1974, (szerk.) Polgár története. Polgár, 1974. BENKŐ Loránd 1967—1976, (szerk.) A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. I— II— III. Budapest, 1967—1976. BITÓ János é. n. s Az én kiskirályságom. Szeged, é. n. BONA Júlia 1950, Halászélet a Tiszán. Híd, XIV (1950) 4. sz. 243—252. BONNER JEA, BIREN 1939—1940, La pêche chez les peuples finno-ougriens. UAnthropologie , 49 (Paris, 1939—1940) 661—696. BOROVSZKY Samu 1900, Szeged története. írta Reizner János. Századok, XXXIV (1900) 628—649. BOTÁR Imre—KÁROLYI Zsigmond 1971, A Tisza szabályozása, I—II. Budapest, 1971 (= Vízügyi történeti füzetek, 3—4.) BUZSICS István 1954, Muraszemenye népi halászata. In: Néphagyományunk értékeiből. Budapest, 1954. 29—33. CHMIELEWSKI, Stefan 1960, Rybolowstwo. In: BURSZTA, József (Red.), Kultúra ludowa Wielkopolski, I. Poznan, 1960. 277—325. CIMERMANIS, Saulvedis 1968, Lettische Binnenfischereigerte als Gegenstand interethnischer Forschung. In: Colloquium balticum ethnographicum 1966. Berlin, 1968. 25—38. — 1970, Obsie elementi orudij presznovodnogo ribolovsztva u latisei i zapadnich finnov v Vidzeme i Latgale. V^aimoszvjazi ballov i pribaltijszkij finnov. Riga, 1970. 39—85. CLARK, Grahame 1975, A világ őstörténete. Budapest, 1975. CVAR, Nikola 1941, Narodo ribarstvo u okolici Siska na Kupi, Savi i Odri. Etnografska Istraz.ivani/a i Grada, III. Zagreb, 1941. 1— 40. CZIRBUSZ Géza 1901, Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása — Dr. Jankó János : A Magyar Halászat Eredete . . . Földrajzi Közlemények, XXIX (1901) 33—48. CURCIC, Vejsil 1912, Die volkstümliche Fischerei in Bosnien und der Herzegowina mit besonderer Berücksichtigung der Savefischerei bei Donja Dolina. Wissenschaftliche Mitteilungen aus Bosnien und der Herzegoirina, XII. Wien, 1912. 490— 589. — 1913—1915, Narodno ribarstvo u Bosni i Hercegovini, IL Hercegovina. Glasnik Zemaljkog Мще]а и Bosni i Hercegovini, XXV. Sarajevo, 1913. 421—513; XXVII (1915) 37—107, 314—358. CS ALLAN Y Gábor 1907, Hálósúlyok a szentesi múzeumban. Népr. Ért. VIII (1907) 41—49. CSALOG József 1940, A tolnamegyei Sárköz népi halászata. Népr. Ért. XXXII (1940) 233—249. CSERMÁK Géza 1955, A néprajztudós Herman Ottó. Ethn. LXVI (1955) 487—500. CSORDÁS János 1964, ,,Ez itt a láp világa" — Egy öreg halász emlékei a hajdani Kis-Balatonról. Jelenkor, VII (1964) 647—650. DANKÓ Imre 1972, Bodrogközi halászszótár. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XI. Miskolc, 1972. 449—505. DARKÓ István 1971, Csallóközi halászat. Irodalmi Szemle (Pozsony), 1971. 659—664. DARNAY Béla 1956, Balaton-Szent-Györgyi Halász Czéh Contractusa (1826) Népr. Közi. I (1956) 1—4. sz. 245—252. DEÁK Geyza 1911, Az ungvármegyei Tiszahát halászatáról. Népr. Ért. XII (1911) 144—150. DEGRÉ Alajos 1939, Magyar halászati jog a középkorban. Budapest, 1939. DIÓSZEGI András 1956, Két szokásmondás с s magyarázata. Nyelv és Irodalom, II. Szeged, 1956. 141—142. DIÓSZEGI Vilmos 1950, A zsákos tapogató kialakulása a Velencei tavon Ethn. LXI (1950) 208—222. DOMANOVSZKY György 1942, A tihanyi pamukos halászat. Népr. Ért. XXXIV (1942) 252—267. DONÁSZY Ernő 1959, A Bereg-Szatmári síkság halászata. Klny. a Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz.-ból 232—240. DONGÓ Gy. Géza 1910, Tiszai és bodrogi halászságok 1708ban. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez XVI (1910) 360—361. — 1913, A bodrogközi Malodgya, Tájba és Katron tavak halászatáról. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez XIX (1913) 124—127. DROBNJAKOVIC, Borivoje M. 1934, Ribolov na Drini. Beograd, 1934. ÉBNER (= GÖNYEY) Sándor 1925, A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata. Föld és Ember, V (1925) 65—102. 1926, Adatok a Bodrog halászatához. Népr. Ért. XVIII (1926) 11—20. ECSEDI István 1922/A, A hal vetők. Föld és Ember, II (1922) 169. — 1922/B, A csíkgödrök. Föld és Ember, II (1922) 169—170. — WiyiAlK Néhány érdekes halászó mód. Ethn. XXXIV/ XXXV (1923/24) 42. — 1923/24/B, „Tiszaverés". Ethn. XXXIV/XXXV (1923/24) 178. — 1925, Poros országutakon. Debrecen, 1925. — 1926, Rekesztő halászat a Tiszán és az alföldi kisvizeken. Népr. Ért. XVIII (1926) 61—75. — 1930, Egy tiszai téli halászat. A Földgömb, I (1930) 41—44. — 1934, Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933. Debrecen, 1934. 123—308. — 1935, A debreceni és a tiszántúli magyar ember táplálkozása. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1934. Debrecen, 1935. 149—395. ENSEL Sándor 1861, A vizahalászatról a XVI. században. Győri történeti és régészeti füzetek, I (1861) EPERJESSY Géza 1967, Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686—1848). Budapest, 1967. 31
