Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Szalay Gy.: A haldokló félegyházi szélmalom

4. kép. A „Bajzák-féle", később „Pajkos-féle" néven ismert szélmalom eredeti helyén, a Kis Mindszenti úton (Feltehetően Szabó Kálmán készítette a felvételt az 1920-as évek elején) A Magyarországon használt kézimalomról, mint legrégibb történelmi emlékről a Szent Gellért legenda emlékezik meg. Ez a legenda a 106. évből való, Szent Gellért püspök, Szent Imre herceg nevelőjének az életleírása. Egy kedves és ránk nézve nevez tees eseményt örökített meg minden időkre. Elmondja, hogy Szent Gellért püspök Szent István királyhoz sietett, mert meg akart menteni egy magyar nemest, akit a király valami vétségéért igen keményen szándékozott megbüntetni. Útközben reáesteledett, s egy kísérő szerzetes baráttal, Waltherrel egy polgár ember házában hált meg. Éjféltájban malomzörgést hall, pedig messzire ott malmot nem látott, és csodálkozott, hogy miként lehetséges az. Míg ezen elgondolkozott, kis idő múlva, mindjárt dalolni kezdett az asszony, aki a malmot hajtotta. A püspök csudálkozva mondja: Walther, hallod-e a magyarok symphoniáját, hogyan hangzik? És mindketten nevettek az éneken. Minthogy a malmot csak egy aszszony húzta a kezével, és az ének magasra szökött, 5. kép. Pajkos Szabó István szélmolnár munka közben, a garat mellett. Az 1920-as években készített felvétel. a püspök pedig közben ágyba feküdt, még mosolyogva hozzátette: Walther, mondd meg nekem, miféle dallamú ének ez, mely a maga hangmenetével szent elmélkedésemet félbenhagyatja? Walther így felel a szentnek: Ez egy ének modulatiója; az asszony, aki dalol, ennek a gazdának a szolgálója, akinél szállva vagyunk, és ura gabonáját őrli most, mikor másféle malmot nem találhat az ember ezen a vidéken. Szent Gellért erre így szólt: Vajon szerszámmal vagy keze munkájával forog-e ez a malom? Walther feleié: Szerszámmal is, kézi munkával is. Óh, csudálatos dolog, mondja Gellért, hogyan él az emberiség, mert ha szerszám nem lenne, a munkát ki bírná kiállani! Boldog ez az asszony, aki más hatalma alá vettetve, köteles szolgálatát ilyen szelíden, zúgolódás nélkül, vígan teljesíti. S parancsolá, hogy az asszonynak nem csekély súlyú pénzt vigyenek. így szól ennek a 900 éves, terjedelmes, régi legendának a malmot érintő része, de érdekes rész azért is, mert első írott adat, mely a magyar népdal ősi voltát 388