Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza

— 1972, A nemzetségi szervezet nyomai Rákosdon. In. Népélet és néphagyomány. Bukarest, 238—252. — 1972, A székely sírfák kérdéséhez. In. Népélet és néphagyomány. Bukarest, 253—274. — 1974, A sír jelek. In. Szilágysági magyar népművészet. Bukarest, 114—123. — 1975, Ékes fejfáinkról. In. Fejfák. Budapest, 169—197. KOVÁCS Gyula 1933, Nagykőrös XVIlI-ik század végén és a XIX-ik század első felében épült házai, kúriái. Klny. a Nagykőrösi Arany Társaság VIII. kötetéből. KOVÁCS László 1970, A honfoglaló magyarok lándzsái és lándzsás temetkezésük. Alba Regia XL Székesfehérvár 81—108. KUBINYl Ferenc—VAHOT Imre 1853, Kecskemét. Magyarország és Erdély képekben I. k. KUNT Ernő 1975, A magyar népi temetők szemiotikai elemzése. A Herman Ottó Múzeum llvkönyve XIII—-XIV. Miskolc, 475—505. LAKATOSNÉ KÁKONYI Margit 1964, Adatok Foktő népművészetéhez. Népkutató Kör Evkönyve 1963/64. Kecskemét, 34—48. LÁSZLÓ Gyula 1944, A honfoglaló magyar nép élete. Budapest. LÜKŐ Gábor 1942, A magyar leiek formái. Budapest. — 1971, Kiskunsági kopjafák. Művészet XII. évf. 9. sz. 6—7. MALINOWSKI, Bronislaw 1972, Baloma. Budapest. MEZŐSI Károly 1974, Kiskunfélegyháza településtörténete és XVIII. századi társadalma. Cumania II. Ethnographia. Kecskemét, 331—362. MORVAY Péter 1958, Ember alakú fejfák a börvelyi temetőben. Ethn. LXIX. 53—69. NAGY Dezső 1974, A magyar fejfák és díszítményeik. Folklór archívum. 2. Budapest. NÓVÁK József Lajos 1910, A temetők népi művészete. NE XI. 1—27, 149—161. NÓVÁK László 1973, Halottkultusz és fejfatípusok Albertirsán. Studia Comitatensia (Tanulmányok Pest megyei múzeumaiból) 2. Szentendre, 203—228. NÓVÁK László 1976, Egy mángorló néprajzi és szemiotikai vonatkozásai. Művészet XVIII. évf. 1. sz. 39—41. — 1976, Albertirsa településrajzi viszonyai. Kézirat. NYÁRÁD

Y Mihály 1963, A szatmárcsekei refomiátus temető fejfái. A Nyíregyházai Jósa András Múzeum Évkönyve III. 1960. Nyíregyháza, 193—194. OLASZ Ferenc 1975, Fejfák. Budapest. ORBÁN Balázs 1868—1872, A Székelyföld leírása. I—IV. k. Budapest. PALOTAY Gertrúd 1937, Török hagyaték a kalotaszegi hímzézésben. NÉ XXIX. 106—118. PÉCSI Márton (szerk.) 1967, A dunai Alföld. In. Magyarország tájföldrajza 1. Budapest. PÉTERI Zsuzsanna 1975, Temetkezési szokások Majosházán. CKMA 1232—75. PIAZZINI, Guy 1961, Akik túlélték a vízözönt. Budapest. RAPAICS Rajmund 1932, A magyarság virágai. Budapest. ROEDIGER Lajos 1903, Kopjafák a kovásznai temetőben. NÉ IV. 299—302. SÁRÁDI Kálmán 1975, Művészi kovácsolás. Budapest. SELÉNDY Szabolcs (szerk.) 1972, Temetőkert. Budapest. SOLYMOSSY Sándor 1930, Ősi fejfaformák népünknél. Ethn. XLI. 65—84. SZABÓ István 1971, A falurendszer kialakulása Magyarországon (X—XV. század). Budapest. SZINTE Gábor 1901—1905, Kopiafák (temető fejfák) a Székelyföldön. NÉ II—VI. 115—121, 91—102. TAKÁCS Béla 1975, Református templomok török hímzései Észak-Magyarországon. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XIII—XIV. Miskolc, 397—411. T1MAFFY László 1963, Ember alakú fejfák, sírkeresztek kisalföldi temetőinkben. Arrabona 5. Győr, 303—-317. TŐRÖS László 1974, Arany János Nagykőrösön. Nagykőrös. ÚJHELYI János 1942, Kopjafák. A Ceglédi M. kir. Állami Kossuth Gimnázium Évkönyve. Az 1941—42. tanévről. Cegléd, 9—16. VISKI Károly 1910, Mi a kopjafa? NÉ XI. 221—224. — é. п., Díszítőművészet (Fafaragás). In. Magyarság néprajza 11.1c Budapest, 336—357. VÖŐ Imre 1975, Virágos festett koporsók Szigetszentmiklóson. CKMA 1240—75. WELLMANN Imre 1967, A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Mezőgazdaság-történeti tanulmányok 3. Budapest. ZENTAI János 1964, Ormánsági fejfák. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1963. Pécs, 277—294. — 1974, Magyar fejfák 1 —2. Élet és Tudomány XXIX. Budapest, 69—74, 117—122. ZOVÁNYI Jenő 1977. A magyar protestantizmus 1565-től 1600-ig. Humanizmus és reformáció 6. (Szerk.: Klaniczay Tibor). Budapest. 268