Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Bárth J.: A dunai átkelés és a révjog bérbeadásának néhány kérdése

/. tábládat. A dunas^entbenedeki rév bérlői 1768-tól 1949-ig Összeállításunk elkészítésekor elsősorban a megmaradt szerződésekre támaszkodtunk, de felhasználtunk leveleket, perszövegeket, összeírásokat is. A névsor bizonyára nem teljes, de megközelítőleg képet ad arról, hogy egy-egy korszakban kik voltak a nevezetes rév árendátorai. Nem vettük fel a sorba az 1747-ben szereplő Révész Miklóst és Révész János, mivel nem tudjuk, hogy az ekkor befizetett révbért bérlőként vagy érseki alkalmazottként fizették be az uradalmi kasszába. Josef Such (paksi lakos) Puks Sámuel (szekszárdi lakos) Jakob Veisz Németh Sándor Müller Ágoston Müller András Fel-Nagy-Nemes János Herceg János Herceg József Akerman József (ifjú) (paksi lakos) Pétsi József Singer Imre Hoffmann Gáspár Girst Ádám Vájer János Vájer Mihály Jantner Ádám Girts Ádám Girst Ádám Homoky Ferenc (paksi lakosok) 1768, 1770 táján bérelte a Biskóirévet. (Valószínűleg utóda volt az a Such Mihály, aki 1800-ban a zádori révet bérelte.) 1774. április 24-én kötött kontraktust három esztendőre. 1776. május 23-án újra szerződést kötött új feltételek mellett. 1776. január 1-től 1776. december 31-ig. 1778-ban és 1784-ben szerepelt bérlőként. Egyik szerződését 1781ben kötötte. 1793-ban árendálta a révet. 1813. november 3-án kötött szerződást az 1813. november 1-től 1814. október 31-ig terjedő időre. Kollonits érsek alatt 18 évig volt bérlő, többek között 1809-ben. A keresztnevek különbözősége ellenére valószínűleg egy családba tartozott az előbbivel, és egy család folyamatos árendálásáról van szó. 1822-ben említik árendásként, éve volt hátra ekkor. 1831-ben említik árendásként. Е

8У 1832. szeptember 24-én kötött szerződést 1833. január 1-től 1833. december 31-ig terjedő időre. Valószínűleg egy családba tartozott az elábbi Herceg Jánossal. 1834-ben volt bérlő. (Valószínűleg 1836-ig.) 1836. szeptember 26-tól folyamatosan bérelte a révet valószínűleg 1851ig. Mindenesetre 1848/49-ben ő volt ő volt a bérlő. 1857. szeptember 30-án kötöttek szerződést 1858, januát 1. és 1860. december 31. közti időre. 1860. július 9-én kötöttek szerződést 1861. január 1-től 1863. december 31-ig terjedő időre. 1862. május 25én 1862. június 30-i hatállyal lemondtak a bérletről. 1862. június 19-én kötöttek szerződést 1862. június 19-től 1864. decemcember 31-ig terjedő időre. 1871. június 12-én kötöttek szerződést 1871, július 1-től 1874. június 30-ig terjedő időre. Vitt József (paksi lakos) Posztobányi János (szentbenedeki lakos) Müller András (paksi lakos) Hahn Ignácz Vass János (uszódilakosok) Vass János (szentbenedeki lakos) Farkas József (paksi lakos) Posztobányi Márton (szentbenedeki lakos) Fenczl János (paksi lakos) Feil János Búkor Balázs (foktői lakos) Posztobányi Márton (dunaszentbencdeki lakos) Kovács István paksi lakos és neje Csukor Róza Vargyas Mihály Nyárasdy Lajos (dunaszentbenedeki lakos) 1875, július 1-tól 1881, június 30-ig terjedő időszakra kötött szerződést. 1881. július 1-től 1887. június 30-ig kötöttek szerződést. 1887. július 1-től 1893. június 30-ig kötöttek szerződést. 1893. július 1-től 1899. kötött szerződést. június 30-ig 1896. március 20-án kötött szerződést 1896. április 1-től 1899. március 31-ig terjedő időre. 1899. március 31-én kötött szerződést 1899. április 1-től 1905. március 31-ig terjedő időre. 1905. augusztus 31-én kötött szerződést 1905. október 1-től 1911. szeptember 30-ig terjedő időre. 1906. október 1-én vette át a bérletet Fenczl Jánostól. 1908. december 31-i hatállyal lemondott a bérletről. 1908. november 27-én kötött szerződést 1909. január 1-től 1914. december 31-ig terjedő időre. 1913-ban lemondott a bérletről. 1913. március 31-én átadta a révet Posztobányi Mártonnak. 1913. március 15-én kötött szerződést 1913. április 1-től 1919. március 31-ig terjedő időre. Bérletétől valószínűleg idő előtt megvált. Tönkrement. 1918-ban bérlő volt. Fia, Kovács István átmenetileg 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt is bérelt. 1918. szeptember 26-i árverésen legtöbbet ígért. Szerződést kötött 1919. április 1-től 1925. március 31-ig. (A Tanácsköztársaság alatti változások miatt csak 1920-ban vette át a bérletet.) 1926. április 1-től 1932. március 31-ig. 1932. április 1-től 1938. március 31-ig. 1938. április 1-től 1944. december 31-ig. 1945. január 1-től 1946. december 31-ig terjedő hatállyal. 1945. december 12-én kötött szerződést. 1946. január 1-től 1951. december 31-ig terjedő időre. 1949. január 1-én állami tulajdon lett a révjog. Nyárasdy Lajosnak 1949. április l-ig kellett üzemeltetni a révet. 132