Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben
alatt szalmazsák és derekajj van, a párnák pedig újabb típusú, slingöt párnák. 1910 tájára vonatkozóan többen emlékeztek az ágy végekre helyezett léckeretre vetett magoságyra. 74: A léceket kékkel kivarrt fehér lepedővel takarták le, ami elfedte az üres ágyrészt. Erre jöttek a fehérrel kivarrott végű párnák és dunyhák. A lécek alatt tró^sák volt, lepedővel letakarva. Használaton kívüli ruhát raktak ide, de szegény helyeken gyakran csak lomtár volt. Ha csak szalma volt benne, a tyúkok is bejárhattak ide tojni, sőt tavasszal kotlóst is ültettek ide. Ezt a fajta magoságyat többen félegyházi szokásnak tartották a megkérdezettek közül, de szegedi származású családoknál is felbukkant. Általános érvényre mindenesetre nem jutott. 1920 táján megszaporodott a kelengyébe kapott ágynemű. Egy módos lány ezidőben már 40—45 kg tollat kspott. Ebben legalább 8 párna és két nagy dunyha volt, de mint láttuk, a szegényebbeknél is általános lett a 6 párna. Egy magoságyba való párnába 2,5 — 3 kg tollat tettek, egy hasonló dunyhába 6 kg-ot. Ezzel nem takaróztak, csak azért volt, hogy az ágyat szépen tartsa. Ekkor már a vetett ágyban alul volt tro\sák, felette piros csíkos takácsvászonból derekajj tollal. Lepedővel leterítették, azután jöttek a párnák két sorban és a dunyhák, magosra állítva. Könnyű, csíkos vagy virágos kelméből, kézen varrt, fodros ágyterítővel takarták le az ágyat, hogy alul a lepedő cakkja kilátsszon. (20. kép) Ágyazáskor három párnát kihagytak. Ezek a leterített ágy tetejére kerültek. A szépen fölvetett ágy fölért a mennyezetig. Ezt tartják igazi magoságynak, de a szanki tanyákon rövid életű volt és nem lett általánossá. Először nem volt elég ágynemű, aztán már nem volt divatos. Az asztalosbútor terjedése idején, különösen a párhuzamos elrendezésű nagyhalban az ágyat már simára vetették és üzletben vett posztó-, esetleg piros alapon fekete virágos karton ágyterítővel takarták le. A lányok kisszékre állva, söprűnyéllel vagy nyújtófával simították el a tetejét. Ekkor már a slingöt párna. 15 volt a divatos. 74 A lécekre vetett magoságy különböző formákban az Alföld több pontjáról ismert. FÉL Edit—HOFER Tamás, 1967. 105.; JUHÁSZ Antal, 1971. 478.; GÉMES Eszter, 1975. 145. Szeged környékén azonban csak párnákat raktak két vagy több sorban a léckeretre. 75 A párna egyik — felső — lapját három oldalon, a szélétől számítva 10—15 cm szélesen kislingöték. Ez alá is színes kelmét tettek. 20. kép. Sarkos elrendezésű szoba részlete földbevert lábú kenyeres paddal és felvetett ágy részletével. — T|M Itsz.: 5165. — Fotó:JanóÁ. 1961. Fig. 20. Room with corner arrangement, detail, with bread bench (legs hammered into the floor) and part of a made bed. Inv. number in the Thorma János Museum: 5165. — Photo: Á. anó,1965. Рис. 20. Деталь комнаты со скамьей для хлеба, ножки которой вбиты в землю, и часть убранной постели. Фото А. Яно, 1961 г. 4. Téli életmód™ a) Napi életrend A szabadkéményes konyhájú tanyákon a téli időszakban a szükséges munkáktól eltekintve napközben a család minden tagja az egyetlen fűtött helyiségben, a szobában tartózkodott. Egyúttal raktározó hellyé is vált a szoba. Akinek kevés gabonája volt, azt az egy-két zsákot az ajtó mögé állította. A répát betologatták az ágy alá, ide helyezték el kosárban az el nem vermelt krumplit is. Tavasz felé az elültetett tyúkok, sőt ludak is az ágyak alatt ültek, nagy kosarakban. Csak ahol nagy istálló volt, sok jószággal, ott tudták kint elhelyezni. De, ha kint költették is, a gyenge aprójószágot behozták a kemencés meleg szobába. Az ágyak előtt deszkával elrekesztettek egy részt. A februárban keltetett kislibák májusra már fehér tollasok lettek. Ezekért a korai állatokért nagyon jól fizettek a félegyházi piacon. Ebből ruházkodott a család. A nagy hidegben 76 A téli és nyári életmód rendszerezésnél nagy segítséget nyújtott FÉL Edit—HOFER Tamás átányi leírása (FÉL-HOFER, 1967.) - Mivel azonban az itt következő leírás kapcsán lehetetlen hivatkozni valamennyi jelenség irodalmi említésére, csak a főbb momentumok esetén fogok utalni a fontosabb munkákra. 175
