Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Henkey Gy.: A magyar etnikai embertani vizsgálatok problémái
H EN KEY GYULA A MAGYAR ETNIKAI EMBERTANI VIZSGÁLATOK PROBLÉMÁI (VÁLASZ FARKAS GYULÁNAK) Az „Etnikai embertani vizsgálatok taxonómiai eredményei Közép-Magyarországon" 1 című tanulmányom lektorálása során felmerült kérdések tisztázására Farkas Gyula személyes és írásbeli vitát ajánlott fel. Ennek részeként jelent meg Farkas Gyula ,,A magyarországi etnikai embertani kutatások módszertani problémái" című tanulmánya 2 , amelynek a munkásságommal foglalkozó részére e dolgozatban kívának válaszolni. Farkas észrevételei a következő pontokban foglalhatók össze. /. A mintavétel aránya. Farkas szerint az etnikai embertani vizsgálatoknál ma már követelmény a 20%-os minta. Hogy miért pont 20%, arra meggyőző érve nincs, de saját vizsgálatai között sincs ilyen arányú mintavétel. Farkas Gyula szerint 1973/74-ben az általam vizsgált minták nagysága 1,28 — 0,65 között volt. Nem tudom, hogy Farkas Gyula ezeket a százalékokat honnan veszi, eddig senki nem kért tőlem olyan adatot, hogy a fenti két évben hány személyt vizsgáltam. Adattári leltárkönyvem és munkajelentésem szerint ebben az időszakban például Öregcsertőn 181 főt vizsgáltam, ami a felnőtt őslakosság kb. 23%-a, az összlakosságnak 12,3 %-a, Egerbocson a Községi Tanács elnöke által összeíratott és levél útján meghívott őslakosok 52,5%-a jelent meg, ami az összlakosság 7,9%-a. Tudomásom szerint a világ eddigi legnagyobb feldolgozott és megjelent összefoglalója Osányinnak a középázsiai népekről írott munkája 3 , mely 24,646 személy vizsgálatára alapul, de ez öt középázsiai szovjet köztársaság népességének csak kb. 0,12%-át jelenti. Eddig senkiről nem tudok, aki ezt a számot keveselte volna, viszont az általam Bács-Kiskun, Szolnok, Nógrád és Heves megyében vizsgáltak az összlakosság 0,93%-át teszik ki (1—1 vizsgált Pest megyei, illetve Fejér megyei község miatt irreális lenne e két megye egész lakosságát is számításba venni). Egyébként közép-magyarországi összefoglaló tanulmányom nem 14,700, hanem 15,100 felnőtt személy vizsgálatára épül. Farkas Gyula további adatokat is pontatlanul közölt. Például Foktőt azon települések között említi, ahol a vizsgáltak száma 10 és 20% között van, viszont a törzsökös felnőtt lakossággal összevetve a vizsgáltak száma itt kb. 50%. Megemlítem, hogy minden helységben voltak olyan bevándoroltak, akik hívás nélkül jelentkeztek és kérték a vizsgálat elvégzését. A vizsgálatot minden hasonló esetben el is végeztem, de a bevándoroltak lapjait a feldolgozás előtt elkülönítettem. 1976. december 30-ig csak Szeremlén vizsgáltam bevándoroltakat nagy számban. Ennek ellenére a feldolgozás ott is a törzsökösök adataira épül 4 . Egyébként Szeremlén a felnőtt törzsökösöknek kb. 54%-át, az összlakosságnak 32,3%-át vizsgáltam meg. Farkas tévesen említi karcagi vizsgálataimmal kapcsolatban a 315 fős mintát, karcagi tanulmányomban 448 felnőtt személy vizsgálatát említem, akik közül 414 törzsökös és 34 bevándorolt volt 5 . Karcagon két egymást követő évben vizsgáltam, hogy azon őslakosokat, akik 1972-ben kimaradtak, 1973-ban megvizsgálhassam, de a mintát jelentősen bővíteni a lakosság érdektelensége miatt nem tudtam. Egyébként, ha az általam Közép-Magyarországon vizsgált helységek közül a három várost kihagyjuk, az 57 község telnőtt, törzsökös lakosságának kb. 16,8%-át vizsgáltam meg. 2. Л minta önkényes szelektálása és a módszer hibája Farkas Gyula bírálatában három helyen is kitér a válogatás lehetőségére az etnikai embertani vizsgálatoknál, sőt egy helyen azt írja, hogy ,,a mongoloid elemek jelentőségének túlhangsúlyozása vezetett oda, hogy 40% körüli turanid elem előfordulásáról olvashatunk. Ha pedig valóban így mutatható ki a minták alapján, akkor: 1. vagy a mintavétel egyoldalú és a turanidokat részesíti előnyben, vagy 2. a kiértékelés módja nem helyes." A válogatással kapcsolatban csak azt közölhetem, hogy ez a közép-magyarországi összefoglalóban szereplő helységekkel kapcsolatban szóba sem jöhet, mert mindenhol helytörténészek, pedagógusok, diákok, köztiszteletben álló tanácsi dolgozók, presbiterek, nyugdíjasok irányították hozzám a törzsökösöket és minden személy vizsgálatára sor került, akinek volt türelme és ideje kivárni, amíg érkezési sorrendben sorra került. (Vonattal, busszal munkába indulók és kisgyermekes anyák vizsgálatára soron kívül akkor kerülhetett sor, ha az előbb érkezett várakozók 455