Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Henkey Gy.: A magyar etnikai embertani vizsgálatok problémái

H EN KEY GYULA A MAGYAR ETNIKAI EMBERTANI VIZSGÁLATOK PROBLÉMÁI (VÁLASZ FARKAS GYULÁNAK) Az „Etnikai embertani vizsgálatok taxonómiai eredmé­nyei Közép-Magyarországon" 1 című tanulmányom lekto­rálása során felmerült kérdések tisztázására Farkas Gyula személyes és írásbeli vitát ajánlott fel. Ennek részeként jelent meg Farkas Gyula ,,A magyarországi etnikai em­bertani kutatások módszertani problémái" című tanul­mánya 2 , amelynek a munkásságommal foglalkozó részére e dolgozatban kívának válaszolni. Farkas észrevételei a következő pontokban foglalhatók össze. /. A mintavétel aránya. Farkas szerint az etnikai embertani vizsgálatoknál ma már követelmény a 20%-os minta. Hogy miért pont 20%, arra meggyőző érve nincs, de saját vizsgálatai között sincs ilyen arányú mintavétel. Farkas Gyula szerint 1973/74-ben az általam vizsgált minták nagysága 1,28 — 0,65 között volt. Nem tudom, hogy Farkas Gyula ezeket a százalékokat honnan veszi, eddig senki nem kért tőlem olyan adatot, hogy a fenti két évben hány személyt vizs­gáltam. Adattári leltárkönyvem és munkajelentésem sze­rint ebben az időszakban például Öregcsertőn 181 főt vizsgáltam, ami a felnőtt őslakosság kb. 23%-a, az össz­lakosságnak 12,3 %-a, Egerbocson a Községi Tanács elnöke által összeíratott és levél útján meghívott őslako­sok 52,5%-a jelent meg, ami az összlakosság 7,9%-a. Tudomásom szerint a világ eddigi legnagyobb feldolgo­zott és megjelent összefoglalója Osányinnak a közép­ázsiai népekről írott munkája 3 , mely 24,646 személy vizs­gálatára alapul, de ez öt középázsiai szovjet köztársaság népességének csak kb. 0,12%-át jelenti. Eddig senkiről nem tudok, aki ezt a számot keveselte volna, viszont az általam Bács-Kiskun, Szolnok, Nógrád és Heves megyé­ben vizsgáltak az összlakosság 0,93%-át teszik ki (1—1 vizsgált Pest megyei, illetve Fejér megyei község miatt irreális lenne e két megye egész lakosságát is számításba venni). Egyébként közép-magyarországi összefoglaló tanulmányom nem 14,700, hanem 15,100 felnőtt személy vizsgálatára épül. Farkas Gyula további adatokat is pontatlanul közölt. Például Foktőt azon települések között említi, ahol a vizsgáltak száma 10 és 20% között van, viszont a törzsökös felnőtt lakossággal összevetve a vizsgáltak száma itt kb. 50%. Megemlítem, hogy min­den helységben voltak olyan bevándoroltak, akik hívás nélkül jelentkeztek és kérték a vizsgálat elvégzését. A vizsgálatot minden hasonló esetben el is végeztem, de a bevándoroltak lapjait a feldolgozás előtt elkülönítettem. 1976. december 30-ig csak Szeremlén vizsgáltam bevándo­roltakat nagy számban. Ennek ellenére a feldolgozás ott is a törzsökösök adataira épül 4 . Egyébként Szeremlén a felnőtt törzsökösöknek kb. 54%-át, az összlakosságnak 32,3%-át vizsgáltam meg. Farkas tévesen említi karcagi vizsgálataimmal kapcsolatban a 315 fős mintát, karcagi tanulmányomban 448 felnőtt személy vizsgálatát emlí­tem, akik közül 414 törzsökös és 34 bevándorolt volt 5 . Karcagon két egymást követő évben vizsgáltam, hogy azon őslakosokat, akik 1972-ben kimaradtak, 1973-ban megvizsgálhassam, de a mintát jelentősen bővíteni a lakos­ság érdektelensége miatt nem tudtam. Egyébként, ha az általam Közép-Magyarországon vizsgált helységek kö­zül a három várost kihagyjuk, az 57 község telnőtt, tör­zsökös lakosságának kb. 16,8%-át vizsgáltam meg. 2. Л minta önkényes szelektálása és a módszer hibája Farkas Gyula bírálatában három helyen is kitér a válo­gatás lehetőségére az etnikai embertani vizsgálatoknál, sőt egy helyen azt írja, hogy ,,a mongoloid elemek jelen­tőségének túlhangsúlyozása vezetett oda, hogy 40% körüli turanid elem előfordulásáról olvashatunk. Ha pe­dig valóban így mutatható ki a minták alapján, akkor: 1. vagy a mintavétel egyoldalú és a turanidokat részesíti előnyben, vagy 2. a kiértékelés módja nem helyes." A válogatással kapcsolatban csak azt közölhetem, hogy ez a közép-magyarországi összefoglalóban szereplő hely­ségekkel kapcsolatban szóba sem jöhet, mert mindenhol helytörténészek, pedagógusok, diákok, köztiszteletben álló tanácsi dolgozók, presbiterek, nyugdíjasok irányítot­ták hozzám a törzsökösöket és minden személy vizsgála­tára sor került, akinek volt türelme és ideje kivárni, amíg érkezési sorrendben sorra került. (Vonattal, busszal mun­kába indulók és kisgyermekes anyák vizsgálatára soron kívül akkor kerülhetett sor, ha az előbb érkezett várakozók 455

Next

/
Oldalképek
Tartalom