Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Szalay Gy.: A haldokló félegyházi szélmalom
Mindezek a jelenségek arra mutatnak, hogy városunkban sok szélmalomnak kellett lennie, s a város körül épült szélmalmok adták meg ennek a városnak külön jellegét. Petőfi Sándor, ki gyermekéveit városunkban töltötte, s mint kis gyermek sokszor gyönyörködött játszótársaival a Csongrádi út mellett épített szélmalmokban 21 , midőn 184°-ban meglátogatja Kiskunfélegyházát, régi gyermeki emlékeivel egyik legszebb költeményében ezt írja: Végre ott a város, Közepén a templom, nagy komoly tornyával, S%anas%ét a város végén a szélmalmok Széles vitorlákkal Úgy szeretek állni A szélmalmok előtti elnézem ebeket, Amint vitorlájok hányja, egyre hányja A cigány kereket P Midőn a világhírű költő így emlékezik meg nagy szeretettel a kiskunfélegyházi igénytelen szélmalmokról, akkor még a boldog Kiskunfélegyházán 62 szélmalomnak a vitorlája kalimpált a levegőben a város körül, és őrölte a mindennapi kenyérnek való lisztet. Sajnos, nem telt bele egy fél század év, s a statisztikai hivatal hivatalos megállapítása szerint a szélmalmok száma leapadt 19-re. A pusztulás tagadhatatlanul bekövetkezett! 23 A rohamosan előretörő gőzmalom meghúzta a halálharangot felette. Ebből a 19 szélmalomból ma a város körül csak 3 van, amelyik még dolgozik. Ezek közül a Csongrádi útban 21 PETŐFI játszótársai с írásához készített feljegyzései alapján tudhatta ezt Szalay. Cikke a Félegyházi Hírlap 1902. január 12-i számában jelent meg. 22 pÉTŐFI Kiskunság с verséből idézett részlet. 23 A Gőzmalom RT. megalakulása 1888-tól sürgette a malmok pusztulását. levő Pajkos Szabó-féle szélmalmot tulajdonosa átalakította motor hajtásra a múlt esztendőben 24 . A Körösi útban levő Vakulya-féle szélmalom melletti fabódéban ott áll a gőzgép, hogy szél hiányában ez a gőzgép szolgáltathassa a hajtóerőt. Eredeti épségében csak egy van, a Homoki Szabóé a villamos malom szomszédságában. Ez maradt utolsónak a sokból. Ki tudja, ez az utolsó mohikán meddig bírja, s mikor roppan össze az enyészettel való halálos küzdelemben. A szélmalmok ideje lejárt. Sírja szélén méla borongással elmondhatjuk, hogy évszázadokon keresztül becsülettel teljesítette hivatását. El kellett pusztulnia, mert nem bírta az iramot a gőz erejével. A modern technika őrületes előretörésében a szélkerék lassú lendülése nem bírja a versenyt a motorok szédületes teljesítő képességével. A rohanó új világ ideges ivadéka cserben hagyta, így ki kellett kopnia a rohanó jelenből. A pusztuló szélmalom így lesz nemsokára a múlté. Egyes darabjait majd csak a néprajzi múzeumok gyűjteményei fogják megőrizni hálás kegyelettel. Ki fog kopni a magyarság élő nyelvéből gazdag mesterszótára, költészetéből is csak avas sorok maradnak. Búcsúzóul a híres, megénekelt dorozsmai szélmalom szép sorait így írhatjuk át élégiává: Fújhat már s%él, Haldoklik a felegyhá^i szélmalom; A malomban Nem csókols^ ш & többet édes galambomé PAJKOS SZABÓ István — már idézett kézirata alapján tudjuk — fia tanácsára 1929-ben szerelte át szélmalmát motor hajtású darálómalommá. A 20-as években két szélmalom működésének gondja hárult rá, mert nagybátyja szélmalmát is ő üzemeltette. Közismert Dankó-nóta részletét írta át Szalay, amelynek szövegét Pósa Lajos írta. 394
