Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Fazekas I.: Emlékezés Szalay Gyulára
kesztett megyei monográfia-sorozat Pest-Pilis-SoltKiskun vármegyei kötetében. Nem lehetett elégedett tanítványa, Madarassy László szélmalomtanulmányával, amely a Néprajzi Éitesítő 1903-as évfolyamában jelent meg, 27 s ezért bizonyára már Madarassy vagy később Lambrecht kutatásaival egyidőben gondolt egy szélmalommonográfia megírására. Tárgyi gyűjtései, bőséges fényképfelvételei is a határozott felkészülésre vallanak. Ha numizmatikai tárgyú könyvét — a Gimnázium évkönyveiben közölt részletek tartalma önálló könyvalakban is megjelent — harmadiknak tekintjük a nagyobb terjedelmű tudományos művek sorában, az évtizedekig dédelgetett szélmalomtanulmány megjelenése lehetett volna negyedik kötete. 28 1927-ben azzal az elhatározással kérte nyugdíjazását a Gimnázium igazgatóságától, hogy nyugodtabb körülményeket remélve, több mint tíz évi gyűjtő munka után könyvet írhasson a magyar szélmalmokról, elsősorban a kiskunfélegyházi szélmalmok történetéről, a molnárok életéről, munkájáról. Súlyos betegsége — a gyi érelmeszesedés — akadályozta meg e műve megírásában. Gyűjtő munkája tervszerűségére vall, hogy a 154 lap terjedelmű kéziratos jegyzetanyag, amelyet 59.1.1 leltári számmal őriz a Kiskun Múzeum adattári gyűjteménye, Lambrecht Kálmán 1911-ben megjelent tanulmánya 29 után is tud újat adni; nemcsak helyi adatanyagában, hanem a téma országos érdekű és úgyszólván elérhetetlen teljességigényű kibontásában. A századvég molnáréletéről készített jegyzetei előnyösen egészítik ki Nagy Czirok László gyűjtését. 30 A Lambrecht írásával való összehasonlítás azért kézenfekvő, mert Lambrecht Kiskunfélegyházán is gyűjtött. Amiben Szalay gyűjtése feltétlenül újat ad, ismét kutató munkájának fegyelmezettségét árulja el. 27 BOROVS2KY Samu: (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Bp. 1910. Magyarország Vármegyéi és Városai sorozat I. köt. 491 p. II. köt. 577 p. Szalay Gyula Kiskunfélegyháza c. írása a II. kötetben 384-403. p. 28 Jegyzeteinek Szalay nem adott összefoglaló címet. Dr. Mezősi Károly leltárkönyvi bejegyzése alapján hivatkozik Pongrácz Pál könyve — Régi malomépítészet — a Szélmalom-monográfia címre. 29 LAMBRECHT Kálmán: A magyar szélmalom Ethnographia XXII. évf. 1911. 1-6. sz. 30 NAGY CZIROK László: Száraz- és szélmolnárok élete a Kiskunságon Bp. 1959. Múzeumok Közp. Irodája 80. p. Szalay vállalkozásának különös érdemét Kiss Lajos Kb\épenhajtós szélmalom Hódmezővásárhelyen című tanulmánya a Szalay-kézirat ismerete nélkül is jellemezheti, amikor bevezető soraiban azt írja Lambrecht monografikus igényű tanulmányáról, hogy „utána a szélmalomról csak kellő vigyázattal lehet szólni." 31 Szalay — részben Lambrecht tanulmányára is hivatkozva — megadja a mesterségszavak variánskülönbségeit, feljegyzi, ha a Lambrecht szótárából hiányzó szakkifejezésekkel találkozik. És hogy talált új szóanyagot, nem véletlen, mert a tematikus gyűjtés előtt három hónapot töltött egy szélmalomépítő molnár közelében. Ez a felkészülés, a több mint egy évtizedig végzett tárgyi gyűjtés olyan többletet nyújtott számára, amit Lambrecht nem biztos, hogy megszerezhetett. Különben feljegyezte volna a molnár szerszámainak bőségét. Szalay otthonos tájékozottsággal megfigyelhette a molnár lakását, viseletét. A jegyzetekhez készített rajzai a malomépítés munkafolyamatát, a malom alkatrészeinek — szerkezetének — leírását is megörökítették. Az iskolai füzetlapokra írt jegyzetek fejezetcímei aligha tekinthetők a tervezett végleges szerkezetet megközelítő vázlatnak, mégsem közömbösek a mai néprajzi vagy éppen az ipartörténeti kutatás számára: A város kötelében lévő szélmalmok; Megfigyelések (vegyes tartalmú jegyzetek a malom alkatrészeiről); A malom építése; S%él; Szerszámok; Vitorla; A molnár fizetése; A vám; A liszt; Malomkövek; A molnár lakóháza; Céhek. Legalább egy „nyugodt év" kellett volna, vagy legalábbis egészség, a korábbi évtizedekben még meglevő energia ahhoz, hogy tanulmányát megírhassa. A múzeum gyűjteményeinek biztonságosabb elhelyezéséért vívott eredménytelen harc tanulságai láttán elfárad 1 ", s az 1930-as évek gazdasági válságának kulturális hatása is elkedvetlenítette. 32 A szélmalommonográfiához készített jegyzeteinek elemzése — a megismételhetetlen gyűjtőutak negatívumával — ön31 KISS Lajos: Középenhajtós szélmalom Hódmezővásárhelyen Ethnographia-Népélet 1938. XLIK. évf. 198. p. 32 Részlet Szalay 1932-ben fogalmazott jelentéséből: „A megalapítástól fogva mindent egyedül végez a múzeum őre, s eddig még szolgát sem kért. Ami a tudományos munkásságot illeti, a múzeumőr évek óta foglalkozik a kiskunfélegyházi szélmalommal. Sok adatot gyűjtött össze. Kézirata A haldokló félegyhá%i s^élmalom-toV felolvasásra készült." Ez a munkája feltehetően már 1930-ban elkészülhetett. 382
