Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Fazekas I.: Emlékezés Szalay Gyulára

Mint a többi nemzetek, kik istenektől, óriásoktól származtatták magukat, úgy a magyar nép is ősöket keresett magának, s megtalálta ezeket a hódító Attilában s a vitéz hunokban. Midőn az összehasonlító nyelvészet a finn-ugor népeket mondotta rokonoknak, századok kegyes tradícióit látták ostromolni, az ősi dicsőséget látták megtámadni."

16 Könyvét elsősorban pedagógiai hivatástudattal indította útjára: „Szerény soraimban nem akarok apológiát csinálni az ugor—magyar rokonság mellett, ki annak rendíthetetlen híve, s a mellette való harcnak egyszerű katonája vagyok. Az ugor-—magyar nyelvészet mibenlétét adom elő tárgyilagosan, s általa csak arra akarok törekedni, hogy az előítéleteket és idegenkedést legalább némileg eloszlassam érettebb ifjúságunkban, s különösen azokban, akik a középiskolát bevégezve felsőbb tanintézetekbe lépnek, legalább bizalmat keltsek a finn-ugor rokonság s az ugor—magyar nyelvészet iránt.

17 Lendületes, érdeklődést keltő bevezetője után négy fejezetre osztja könyve tartalmát. Az elsőben Л nyelv eredete, osztályozása ; másodikban Л magyar— ugor rokonság és összehasonlító nyelvészet története; harmadikban Mennyiben vagyunk rokonok? címmel a rokonság fokát, árnyalatait nyelvi példákkal — nemcsak szóegyezésekkel, de a hangváltozások, alaktani egyezések táblázataival is — szemlélteti; negyedikben összefoglalja a nyelvi elemzések tanulságait Л magyar nyelv rokonai címmel. Ha csupán nyelvi példatárt szerkesztett volna, rövid nyelvtörténeti bevezetővel, akkor is megérdemelné legalább a bibliográfiai számontartást. Nem elégedett meg ennyivel. Könyve — ezt talán szakkutatók is elismerik — önálló szempontú rendszerezése, összefoglalása e tudományág múlt századvégi eredményeinek. És milyen különös sors jutott Szalay tudományos munkái elismertetésének? Egy-két évtizeddel később könyveiről még gyermekei sem tudtak. Mint ahogyan arról sem tájékozódhattak, hogy a Holló-család lévai kapcsolatai készítették elő Szalay kiskunfélegyházi kinevezésének lehetőségét. (Anyaggyűjtés közben Fekete János helytörténeti kutató hívta föl e kapcsolatokra a figyelmemet.) Érkezésekor Kiskunfélegyházán sem tekintett rá mindenki bizalommal. Szalay azonban nem sokat tö16 SZALAY Gyula: A magyar nyelv rokonai 6 — 7. p. 17 SZALAY Gyula: A magyar nyelv rokonai 8. p. 2. kép. Szalay Gyula, kiskunfélegyházi barátai körében, Eyszrich György lakásán (Az 1900-as évek elején készült felvétel) A hátsó sorban balról: Pásztor Ferenc, Szalay Gyula, Eyszrich Györgyné Az első sorban balról: Mihálovits Alajos, Csák Kálmán, Eyszrich György rődhetett a gyanakvással, diákcsínyekben is rejtőzködő élcelődésekkel. Hamarosan megnősült. Feleségével, Sztojakovits Blankával Kiskunfélegyházán ismerkedett meg. Viszonylag gyorsan — újságcikkei szerint meglepően hamar — otthonra talált a polgáriasodó fejlődést épp az idehelyezése körüli években, de már az 1880-as évek közepétől is sürgető haladó értelmiségiek baráti közösségében. Holló László gimnáziumi igazgató már nem első alkalommal fogadott olyan latin szakos tanárt, aki kilépett a szerzetesrendből, s hivatását világi tanári állással cserélte fel. (Eyszrich György volt az egyik latin tanár, aki a Szeptemberi emlék vallomása szerint a kerítésnél leskelődő szegény sorsú diákot, Móra Ferencet ölében vitte be a tanterembe.) Nem csodálhatjuk, ha Holló László döntése Eyszrich György, Szalay kinevezése után a helyi katolikus egyházi vezetés felháborodását váltotta ki. Ágócs József plébános többször megfogalmazta: nem engedi, hogy a Kiskunfélegyházi Katholikus Gimnázium ex-papok gyülekező helyévé váljon. Szalay Gyula viszont közeli, mondhatjuk, legközelebbi barátra talált Eyszrich Györgyben, Holló László igazgató személyében, s a függetlenségi politikus Holló Lajos családja körében. Csák Kálmán tisztviselő és Mihálovits Alajos tanár és a lapszerkesztő Pásztor Ferenc ügyvéd is Szalayék baráti köréhez tartozott. 379