Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Szilágyi M.: A magyar halászat néprajzi kutatásának elméletei és módszertani próblémái

KOSA László—KÉVE András—FARKAS Gyula 1971, Her­man Ottó. Budapest, 1971. (— A múlt magyar tudósai) KOVÁCH Aladár 1904, Adalék a tolnamegyei Sárköz regi halászatához. Népr. Ért. V (1904) 299—309. KOVÁCS Elemér 1938, Л velencei szakos tapogató. Népr. Ért. XXX (1938) 323-324. KOVÁCS János 1895. Szegedi emlékek. Szeged, 1895. 1901 Szeged és népe. Szeged, 1901. KUCHARSKA, Jadwiga 1968, Tradicyjna organizaeja rybolo­watwa zespolowcgo na wybrzezu Kaszubskim. ínstytut Historii Kultury Materialncj Polskiej Akademii Nauk, 1968. — 1971 Przemiany struktury spoleczno-zawodowej wsi ka­szubskichw XX. wieku. Wroclaw—Warszawa—Kraków— Gdansk, 1971. LAKATOS Károly 1912, A ,,pákász" (vagy „nádlaci") Népr. Tir/.. XIII (1912) 25—38. LAKÓ György (főszerk.) 1967, A magyar szókészlet finnugor elemei. Budapest, 1967. LAKOS György 1954, A Kossuth HTSZ — Látogatás a szegedi halászati termelőszövetkezetnél. In: Halászélet. Budapest, 1954. 48 -67. LAMBRECHT Kálmán 1915 Herman Ottó ethnographiai dolgozatainak jegyzéke. Etbn. XXVI (1915) 279-283. 1916, Herman Ottó, az ethnographus. Etbn. XXVI1 (1916) 16 36. - 1920, Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Budapest, 1920. 1933, Herman Ottó elete. Budapest, 1933. LÁSZLÓ Gyula 1944, A honfoglaló magyar nép elete. Buda­pest, 1944. 1954, A magyar őstörténet régészére. MTA II. Oszt. Köz­leményei, V. (1954) 459—479. (hozzászólások: 480--487) 1961, Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor ős­történet régészeti emlékei a Szovjetföldön. Budapest, 1961. LPHOCZKY Tivadar 1881—1882, Beregvármcgye mono­gráfiája, 1— III. Ungvár, 1881—1882. LIEGERS, Ziedonis 1954, Ethnographie Lettone I. Bale, 1954. LUKACS Károly 1929, Jégi halászat a Balatonon. Term. tud. Kö z löny, LXI (1929) 141—153. • 1940/A, Fogas. Magyar Nyelv, XXXVI (1940) 132—134. — 1940/B, Balatoni halászat két évszázad távlatában. Étim. LI (1940) 367—369. — 1941, Bél Mátyás „Tractatus de Re Rustica Hungarorum" c. munkája és „Magyarország halairól és halászatáról" szóié) fejezetének ismertetése. A Magyar Biológiai Kutatóintézet közleménye, Tihany, 1941. 109 — 143. — 1943/A, Fogas. Magyar Nyelv, XXXIX (1943) 156—157. • 1943/B, A balatoni halászat múltjából. Bp. 1943. (Klny.). 1950/A, Pozsár. Magyar Nyelv, XLVI (1950) 370—371. 1950/B, Csik. Cibék. Magyar Nyelv, XLVI (1950) 264—265. — 1951, Tiszai hatás a balatoni halászatban. Etbn. LXII (1951) 83—112. — 1953/A, Pók-háló. Magyar Nyelv, XLIX (1953) 200—201. — 1953/B, Adatok a Fertő és Rábaköz halászatának történeté­hez. Etbn. LXIV (1953) 282—290. LUTS, Arved 1959/A, Algelistest kalapüügiviisidest Eesti me­rerannikul. Etnograafia Mmseumi Aastaraamat, XVI (1959) 203—210. — 1959/B, Esztonszkoje morszkoje ribolovsztvo v XIX— XX. vekach. Szpvjetszkaja etnograjija, 1959. № 3. 26—46. 1970, Eesti kalapüügiriistad. Tallin, 1970. MAKK Al László 1954, I. Rákóczi György birtokainak gazda­sági iratai (1631—1648) Budapest, 1954. 1965, A robotgazdálkodás kialakulása a sárospataki urada­lomban. Agtártörténdi Szemle, Vll (1965) 441—470. MAKSAY Ferenc 1959, Urbáriumok (XVI—XVII. század) Budapest, 1959. MANN1NEN, 1931, Die Sachkultur Estlands, I.Band. Tarai, 1931. MARTINKA, Jozo 1930—1931, Slovenské rybárstvo. Sbornik mu^eâlnej slovenkej spolocnosti, X XIV (1930) 111 -149, XXV (1931) 65—102. MISINSKA, Maria 1958, Rybolowstwo na Pilicy. Trace i htate­rialy, Séria etnograficzna, Il (Lodz, 1958) 7—23. MJARTAN, Jan 1952, L'udové rylwsrvo v Liptove. Narodo­pisny Sbornik, XI (Bratislava, 1952) 101-189. 1967, Lidové rybárstvi v èeskoslevonskem Pomoravi. Uherské Hradiste, 1967. MOLNÁR Ambrus 1974, A „vizes világ" emlékét idéző hely­nevek Nagyrábé határán és néhány adat a csikasz mester­ségről. Múzeumi Kttrir, II. (1974. április) 14. sz. 26—32. MOLNÁR. Gyula 1969, Néni halászat Konyáron. Etbn. LXXX (1969) 107-119. MOMIROVIC, Petar 1972, Ribolov na Velikoj Moravi. H. n. (Növi Sad) 1972. MOOR Elemér 1927, Eme Vorrichtung der ungarischen Sperr­fischerei. Ungarische Jdbrbiicber, VII (1927) — 1963, Slawischer EiufJuss auf das Fischerei- und Jagd­wesen der Ungarn im Mittelalter im Liebte des sprach­lichen Materials, Acta Etbn. Xll (1963) 1—56. MORVA Y Péter 1936, Ághegyelés a. Szamoson. Népr. Ért. XXVIII (1936) 70—72. 1937, Adatok az Alsó-Szamos halászatához. Népr. Ert. XXIX (1937) 282—292. 1948, Milyen volt az egykori vizafogó? Etbn. LIX (1948) 88—94. MOSZYNSKI, Kazimiers 1929, Kultúra ludowa slowian, I. Kultúra materjalna. Krakow, 1929. MUNKÁCSI Bernát 1893, A magyar népies halászat műnyelve. Etbn. IV (1893) 165—208, 261—313. NAGY Géza 1900, Л magyar halászat eredete. Etbn. XI (1900) 241—249. K. NAGY Sándor 1884, Bihar-ország. Nagyvárad, 1884. NÉMETH Gyula 1937, Tok halnevünk eredete és néhány szó a magyarság ősfoglalkozásairól. Magyar Nyelv, XXXIII (1937) 135—140. NÉMETHY Endre 1941, A tráglaháló és a vele való halászat Délzalában. Népr. Ért. ХХХШ (1941) 264—267. NYÁRÁDY Mihály 1938, A Rétköz régi halászata. Etbn. XLIX (1938) 156-174, 380—394. — 1941, Az igazi pákász. Debreceni Szemle, XV (1941) 101— 109.

Next

/
Oldalképek
Tartalom